"Dominó módjára roppanthatja meg teljes háztartások megélhetését a járvány"
A járvánnyal terjedő gazdasági válság mindenkit érint, de jól látható, kikre kéne kiemelten figyelnie az államnak – vallja Szalai Júlia szociológus, az MTA doktora. Csak remélni tudja, hogy hajtűkanyart vesz a kormány eddigi szociálpolitikája. Interjú.
HVG: Vannak már olyan honfitársaink, akik a járvány miatt éheznek?
Sz. J.: Magyarországon az egészségügyi vészhelyzet nélkül is éheznek sokan, de a számuk minden bizonnyal nőtt a vírus megérkezése óta. A mélyszegénységben élő családokon eddig a gyerekek iskolai étkeztetése segített, ennek bizonytalanná válása sokakat hoz válságos helyzetbe.
HVG: Ki a leginkább kiszolgáltatott a jelen helyzetben?
Sajátos szituáció ez, hiszen mindenkit érint, senkit sem kerül el. Ugyanakkor a veszélyeztetettség oka kettős, van egészségügyi, és van anyagi természetű kockázat. Ami a járványügyi kitettséget illeti,
a legdrámaiabb ott a helyzet, ahol nincs folyóvíz, az emberek nem tudnak kezet mosni, és eljárnak a mások által is frekventált kútra.
Ez még mindig ötvenezer háztartást jelent az országban. Nem sokkal jobb a helyzet a további, bő százhúszezer csatornázatlan házban sem. Ezek olyan településeken állnak, amelyek jobb esetben is csak napi egyszeri járattal vannak bekapcsolva a távközlekedési hálózatba. Ráadásul a mostani válságban még valószínűtlenebb, hogy a túlterhelt, védőfelszereléssel alig ellátott körzeti orvos épp hozzájuk fog kimenni. Ők azok, akik Észak- és Kelet-Magyarország kisebb falvaiban laknak. A romák pedig különösen ki vannak szolgáltatva.
HVG: Nem jelent furcsamód előnyt, hogy ezek a családok évtizedek óta élnek válság-üzemmódban?