Mivel húzhatod ki a gyufát az állásinterjún?
3 perc
2007.08.01. 12:02
Mint bikának a vörös posztó, olyan az irritáló, provokatív vagy éppen tudatlan jelentkező az interjúztatónak. Neked áll feljebb, vagy csak így jelzed a felvételi beszélgetést vezető kekeckedő munkatársnak: amilyen az adjisten, olyan a fogadjisten? Íme néhány idegesítő körülmény, amelytől az interjúztatókat kirázza a hideg!
Telefonos állásinterjú? Személyes beszélgetés? Villámgyorsan összedobott önéletrajz? Nem árt, ha alaposan megfontolod, mit írsz le, és mit mondasz, ha komolyan pályázol egy állásra. Nem csak megjelenéseddel, viselkedéseddel; mondandóddal és beszédstílusoddal is hathatsz leendő fönöködre.
Hiányos adatok az önéletrajzban
A legelemibb hiba - mégis sokan elkövetik -, hogy önéletrajzukban nem tüntetik föl elérhetőségeiket: telefonszámukat, amelyen állandóan elérhetők, vagy e-mail címüket. Hiába a tökéletes referencia, a megfelelő végzettség, ha a cég nem tud kapcsolatba lépni veled, ugrott a munkalehetőség is.
Telefonos állásinterjú: zavart jelentkező
A telefonos állásinterjú lehetőségét hallva sokan megkönnyebbülten felsóhajtanak: nem kell fürkész tekintetekkel szembesülniük az állásinterjún, ahogy azon sem kell órákig töprengeniük, hogy mit vegyenek föl, vagy hogyan viselkedjenek az interjúztatóval: mikor nézzenek a szemébe, mit mondjanak, hogy megtörjék a kínos hallgatást, stb.
A telefonos interjú azonban számos buktatót rejt: villámgyorsan kell válaszolnod a kérdésekre, és nincs lehetőséged arra, hogy hezitálj - az interjúztatóra nézz, arckifejezéséből állaspontjára, elvárásaira következtess, esetleg valamilyen visszacsatolást kapj arról, hogyan vélekedik az elhangzottakról. Vagyis sötétben tapogatózol.
A kérdezőt csakis válaszaid győzhetik meg rátermettségedről, megjelenésed, testbeszéded ezúttal nem segít abban, hogy leendő főnököd pozitív képet alakítson ki rólad. Véleményére csak hangjából - hangszínéből, hangerejéből, beszédmódjából, beszédstílusából, stb. -következtethetsz. Éppen ezért ügyelj arra, mit, és hogyan mondasz.
Légy határozott, magabiztos, precíz és összeszedett. Csak arra válaszolj, amit kérdeznek. Az interjúztatók nem lelkesednek azért, ha a jelentkező hebeg-habog, könnyen zavarba jön, eltér a tárgytól, vagy összevissza beszél. Emellett azzal is magad alatt vágod a fát, ha arrogáns vagy, egy-egy keresztkérdésre ingerülten válaszolsz, esetleg kioktatod vagy provokálod a kérdezőt. Ne hagyd, hogy az állásinterjú alatt bármi kihozzon a sodrodból! Gondolj arra, hogy csak rövid ideig tart a kényszerű kérdezz-felelek. (Ez a személyes felvételi beszélgetésekre is érvényes.)
Eltitkolt szakmai „ballépések”
Az önéletrajzát mindenki igyekszik felturbózni, hogy elnyerje a hőn áhított állást. Ezzel nincs is gond. A rutinos fejvadászok, HR-esek egyből kiszúrják, ha valaki nyilvánvaló hazugságokkal rukkol elő: ilyen a poszt betöltéséhez szükséges képzettség, végzettség hiánya, a sok „kamutanfolyam” (pár hónapos szakmai gyorstalpalók), a gyakorlat hiánya, vagy a nagyvonalúan felsorolt munkahelyek listája. Ezek mellett nem nézik jó szemmel, ha az álláskereső igyekszik eltitkolni, hogy előző munkahelyét már hónapokkal, esetleg évekkel korábban otthagyta, és azóta nem dolgozott a szakmában, esetleg kiesett a gyakorlatból.
Kellemetlen perceket szerezhetsz magadnak, ha tudatosan eltitkolod, miért jöttél el előző munkahelyedről, vagy letagadod a valós okot: kirúgtak, felmondtál. Az állásinterjún úgyis kiderül az igazság, ezért jobb, ha rögtön az elején tiszta vizet öntesz a pohárba, nem ködösítesz. Távozásod okáról tárgyilagosan, tömören számolj be, ne ócsárold volt főnöködet, sem a céget, ahonnan eljöttél. Maradj diszkrét, és tartsd magadban sérelmeidet!
Túlzott elvárások
Az interjúztatóknak olykor bizony leesik az álluk, amikor a kérdésre, hogy milyen céges juttatásokra számít a jelentkező, megdöbbentő - az állásra pályázók számára magától értetődő - választ kapnak. A céges autót, telefont, taxicsekket, étkezési utalványt, fittneszbérletet náhány jelentkező még akkor is elvárja, ha munkaköre és a meghirdetett poszt ezeket a plusz juttatásokat nem teszi indokolttá. Az sem hajtja a jelentkező malmára a vizet, ha a felvételi beszélgetésen gátlástalanul alkudozni kezd leendő főnökével a magasabb fizetésről, anélkül, hogy végzettsége, képzettsége ezt lehetővé tenné.
Tájékozatlanság
Amint egy aprócska jel utal arra, hogy a pályázó nincs tisztában a cég profiljával, tevékenységi körével, az interjúztatók máris fölénybe kerülnek. Megfelelő ismeretek, háttértudás nélkül - felkészületlenül - ne menj állásinterjúra, mert nem tudsz majd hiteles és meggyőző választ adni a keresztkérdésekre: miért az adott cégnél akarsz elhelyezkedni, mit tudsz nyújtani a vállalatnak, hogyan képzeled el a jövődet két év múlva.
Hiányos adatok az önéletrajzban
A legelemibb hiba - mégis sokan elkövetik -, hogy önéletrajzukban nem tüntetik föl elérhetőségeiket: telefonszámukat, amelyen állandóan elérhetők, vagy e-mail címüket. Hiába a tökéletes referencia, a megfelelő végzettség, ha a cég nem tud kapcsolatba lépni veled, ugrott a munkalehetőség is.
Telefonos állásinterjú: zavart jelentkező
Interaktív kérdezz-felelek © sxc.hu |
A telefonos interjú azonban számos buktatót rejt: villámgyorsan kell válaszolnod a kérdésekre, és nincs lehetőséged arra, hogy hezitálj - az interjúztatóra nézz, arckifejezéséből állaspontjára, elvárásaira következtess, esetleg valamilyen visszacsatolást kapj arról, hogyan vélekedik az elhangzottakról. Vagyis sötétben tapogatózol.
A kérdezőt csakis válaszaid győzhetik meg rátermettségedről, megjelenésed, testbeszéded ezúttal nem segít abban, hogy leendő főnököd pozitív képet alakítson ki rólad. Véleményére csak hangjából - hangszínéből, hangerejéből, beszédmódjából, beszédstílusából, stb. -következtethetsz. Éppen ezért ügyelj arra, mit, és hogyan mondasz.
| URLguru |
Kellemetlen percek: titkolózás, tudatlanság (Oldaltörés)
A kínos perceknek is vége szakad © sxc.hu |
Az önéletrajzát mindenki igyekszik felturbózni, hogy elnyerje a hőn áhított állást. Ezzel nincs is gond. A rutinos fejvadászok, HR-esek egyből kiszúrják, ha valaki nyilvánvaló hazugságokkal rukkol elő: ilyen a poszt betöltéséhez szükséges képzettség, végzettség hiánya, a sok „kamutanfolyam” (pár hónapos szakmai gyorstalpalók), a gyakorlat hiánya, vagy a nagyvonalúan felsorolt munkahelyek listája. Ezek mellett nem nézik jó szemmel, ha az álláskereső igyekszik eltitkolni, hogy előző munkahelyét már hónapokkal, esetleg évekkel korábban otthagyta, és azóta nem dolgozott a szakmában, esetleg kiesett a gyakorlatból.
Kellemetlen perceket szerezhetsz magadnak, ha tudatosan eltitkolod, miért jöttél el előző munkahelyedről, vagy letagadod a valós okot: kirúgtak, felmondtál. Az állásinterjún úgyis kiderül az igazság, ezért jobb, ha rögtön az elején tiszta vizet öntesz a pohárba, nem ködösítesz. Távozásod okáról tárgyilagosan, tömören számolj be, ne ócsárold volt főnöködet, sem a céget, ahonnan eljöttél. Maradj diszkrét, és tartsd magadban sérelmeidet!
Túlzott elvárások
Az interjúztatóknak olykor bizony leesik az álluk, amikor a kérdésre, hogy milyen céges juttatásokra számít a jelentkező, megdöbbentő - az állásra pályázók számára magától értetődő - választ kapnak. A céges autót, telefont, taxicsekket, étkezési utalványt, fittneszbérletet náhány jelentkező még akkor is elvárja, ha munkaköre és a meghirdetett poszt ezeket a plusz juttatásokat nem teszi indokolttá. Az sem hajtja a jelentkező malmára a vizet, ha a felvételi beszélgetésen gátlástalanul alkudozni kezd leendő főnökével a magasabb fizetésről, anélkül, hogy végzettsége, képzettsége ezt lehetővé tenné.
Tájékozatlanság
Amint egy aprócska jel utal arra, hogy a pályázó nincs tisztában a cég profiljával, tevékenységi körével, az interjúztatók máris fölénybe kerülnek. Megfelelő ismeretek, háttértudás nélkül - felkészületlenül - ne menj állásinterjúra, mert nem tudsz majd hiteles és meggyőző választ adni a keresztkérdésekre: miért az adott cégnél akarsz elhelyezkedni, mit tudsz nyújtani a vállalatnak, hogyan képzeled el a jövődet két év múlva.