Elsősorban a vadon élő és a vándormadarak terjesztik a fertőzést.
Az elmúlt hetekben újra megjelent Magyarországon a madárinfluenza, ráadásul a vírus egy magas patogenitású, azaz fertőzőbb változata, a H5N1.
Mint beszámoltunk róla, a hét elején Békés megyében is felütötte a fejét a vírus, így már összesen hét megyénkben igazolta a Nébih laboratóriuma a jelenlétét. A hatóság akkori közlése szerint „a vadon élő madarak vonulása nagymértékű kockázatot jelent a vírus baromfitelepekre bejutását illetően", és bár hazánkban a baromfik kötelező zártan tartása egyelőre csak a magas kockázatú megyékben kötelező, „a fedetten etetés és itatás, valamint a takarmány és az alom zárt helyen történő tárolása viszont az ország egész területén előírás".
Ám a Nébih közleményei rendre csak a baromfitenyésztő telepeken megjelenő vírusról szólnak. Márpedig valóban igaz, hogy a vadon élő és a vándormadarak hurcolják be és terjesztik a vírust. Ennek ment utána kamerájával Barkóczi Csaba természetfotós, aki a Szegedhez közeli Fehér-tónál készített és osztott meg felvételeket a Facebook-oldalán a vírustól megviselt, vagy éppen már elpusztult darvakról. A természetfotós egyik képe alá azt írta, „sajnos a madárinfulenza hatására rendellenes viselkedési formákat vesznek fel", hozzátéve, hogy általában „összevissza tekergetik a nyakukat".
A bejegyzésre vagy ide kattintva Barkóczi további fényképei is megtekinthetők.
A madárinfluenzáról és a várható hatásairól itt írtunk bővebben:
Rohamosan terjed a madárinfluenza, jön a drágább tojás és baromfihús?
Mit hozhat a madárinfluenza-járvány kitörése hazánkban? Okozhat-e a járvány ellátási problémákat és drágulást az ünnepek előtt? Mit tesznek a hatóságok, és mit tehetünk mi a járvány terjedésének megfékezésére? Minden, amit a járványról tudni érdemes.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Elillant történelem és babonamentes tűzvédelem – megnéztük a felújított Notre Dame-ot
Párizs székesegyháza fényesebben ragyog, mint valaha, de az évszázadok alatt felhalmozódott kosszal együtt mintha a történelmét is lemosták volna róla. Bár a felújítás még nem ért véget, ha a belső tér már nem változik, akkor az évtizedek múlva sebtében idelátogató turista azt se fogja tudni, mi történt az elmúlt öt évben a templom körül.