Demográfiai kérdésekről tartott előadást Novák Katalin köztársasági elnök a belga Királyi Egmont Intézet és a brüsszeli Liszt Intézet közös rendezvényén, ahol az MTI beszámolója szerint egyebek mellett arról beszélt:

elhibázott érv az, ha a fiatalok azt gondolják, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik módja, hogy nem vállalnak gyereket.

„Nincs értelme az éghajlatváltozással foglalkozni, ha nincs jövő generáció. És ha vannak jövő generációk, akkor meg kell őrizni a bolygónkat. Ennek a kettőnek kéz a kézben kell járnia egymással, nemcsak az éghajlatváltozás, hanem a demográfiai kihívás kérdését is meg kell oldanunk” – jelentette ki Novák.

Szerinte félre kell tenni a túlnépesedés problémáját, és el kell kezdeni azon gondolkodni, hogyan növelhető a születési ráta, hogyan küzdhetők le a demográfiai kihívások szerte Európában. Arról is beszélt, hogy a kontinens szinte minden országában folyamatosan csökken a születések száma, így csökken a világ népességében való részesedése is. Ez azt jelenti, hogy Európa ezen a téren is veszít a versenyképességéből.

Azt Novák nem említette meg, hogy sok fiatal ezzel a döntésével nem küzdeni próbál a klímaváltozás ellen: éppen azért nem akar gyereket, mert a helyzet szorongást vált ki belőle. Erről ebben a cikkünkben beszélgettünk Dúll Andreával, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézet igazgatójával:

Dúll Andrea: Sok gimnazista nem akar gyermeket, mondván „úgysincs a Földnek 20-30 évnél hosszabb jövője"

Novák a magyar családpolitikát azzal fényezte, hogy az ország GDP-jének 6 százalékát „fekteti” a családokba, és felsorolta, hogy milyen, nekik kedvező intézkedéseket hoztak.

Ugyanakkor azt sem említette meg, hogy az OECD-tagországok közül – négy másik állammal együtt – Magyarország fordít a legkevesebbet oktatásra. A GDP-jének mindössze 3,2 százalékát.