Mi magyarok nem vagyunk kompatibilisek azzal, hogy áldozatokat hozzunk a környezetünkért, vagy senki nem tud túllépni önmagán? Milyen példa, visszaigazolás kell, hogy komolyan vegyük a saját fenntarthatóságunkat is? Miért ne mentegetőzzünk azzal, hogy nem ér semmit a saját vállalásunk? Miért lehet hasznot hajtani a zöldellenességből? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ fenntarthatósági podcastunkban.
Hiába hangos a figyelemfelhívás és a segélykiáltás, továbbra sem veszik elég komolyan a nyugati társadalmak a fenntarthatóságot, sőt: sokan abban látnak hatalmi-politikai hasznot, hogy ellene hergelnek.
De mi a belső akadálya annak, hogy megtegyük az első lépést? Van-e köze ennek a magyar társadalom individualizmusához, vagy mindannyiunk elméje hasonlóan működik? Hogyan érdemes belekezdeni a tudatos életvitelbe? És meddig lehet kampányolni valami mellett anélkül, hogy elidegenítenénk másokat?
Ezekről beszélgetett Nagy Iván László fenntarthatósági podcastunkban Antal Éva környezettudatos tartalomkészítővel, humánökológia mesterszakos hallgatóval, akit a legtöbben Vászonzsákoslányként ismerhetnek, valamint Csizmadia Máté agrármérnök és pszichológussal, a Zöld Pszichológia blog szerzőjével.
- 0:46: Mennyire nehezíti meg Magyarországon a fenntartható életmód népszerűsítését a társadalom erős individualizmusa? Nem nyitottak vagy túl sok az akadály, túl kevés a visszaigazolás?
- 2:48: Mik a leggyakoribb akadályok?
- 4:30: Hogyan látja a hajlandóság kérdését valaki, aki amúgy erre nyitott emberekkel interaktál?
- 6:55: Reménykedhetünk abban, hogy a mostani fiatalok döntéshozói pozícióban majd változtatnak, vagy ez túl késő?
- 7:52: Hogyan lehetne elérni, hogy ne niche téma legyen a környezettudatos életmód? Máshol hogy csinálták?
- 9:58: Mik a fenntartható életmód „kapudrogjai”? Melyek azok a lépések, amelyek segítenek elmélyülni és egyre tudatosabban élni?
- 11:55: Hogyan lehet meggyőzni embereket arról, hogy fontos a saját klímatudatosságuk, miközben a klímaváltozásnak kiemelt okozói a fosszilis energiából élő országok és nagyvállalatok? Miben segít a személyes tapasztalat, hogyan láthatjuk kicsiben, hogy van hatása a cselekedeteinknek? Miért nem kell tökéletesnek lenni?
- 15:48: Milyen szerepe lenne a mindenkori államnak a környezettudatosságban?
- 22:15: A nyugati világban sok helyen elkezdődött egyfajta ellenhatás, túlcsordulás és szembefordulás a zöld célokkal; szép sorban állnak a zöld városi átalakítások, a benzines autózás korlátozása, a nem fenntartható termékek betiltása ellen tiltakozók. Emögött hatalmi-politikai haszonlesés van, vagy valóban nehezen adaptálódnak a társadalmak az új elvárásokhoz?
- 28:58: Hogyan lehet úgy akaratosnak lenni a klímakérdésben, hogy ne váltson ki visszahatást, mint ahogy például a Just Stop Oil akciói?
- 36:45: Hogyan lehet jóra használni a klímaszorongást?
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más
Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.