Rendkívüli állapotot hirdettek Manausban, Amazonas állam fővárosában és 20 másik városban, mert a folyók vízszintje rekordalacsonyra süllyedt, és emiatt a hajózás szinte lehetetlenné vált a régió többi folyóján. A nehéz helyzetbe került városokba és falvakba légi úton szállítják az élelmiszert és a gyógyszert, de ez nem pótolja a szokásos ellátást, amely eddig hajókon érkezett.

Volt olyan hajó, amelyik zátonyra futott. “Lassan jött a segítség, a víz viszont villámgyorsan eltűnt“ - magyarázza a helyzetet a 67 éves kapitány a BBC tudósítójának. Elmondta azt is, hogy “olyan sziklákat és partokat látunk most, amelyeket soha életünkben nem vehettünk észre, mert víz alatt voltak”. Ez a hajó élelmiszert szállított a közeli településeknek, amelyek most hiába várják az utánpótlást.

Még rosszabb helyzetbe kerültek a halászok, akik generációk óta ebből éltek, de a halak eltűntek a vízzel együtt. Halott folyami delfinek tetemei látszanak a száraz partokon.

Az igazi kárvallottjai az aszálynak az őslakosság törzsei, amelyek egész létüket a vízre alapozták. Ők azt kérték a központi kormányzattól, hogy nyilvánítsa katasztrófa sújtotta területnek a régiót, és kapjanak ennek megfelelő támogatást. Lula elnök baloldali kormánya a szívén viseli az őslakosság sorsát, ellentétben elődjével, Jair Bolsonaróval. Ő azokat a vállalkozókat támogatta, akik az Amazonas őserdő kipusztításával akartak meggazdagodni. Lula elnök fellépett ez ellen, de tudatában van annak, hogy a régió felemelkedéséhez olyan hatalmas összeg kellene, amellyel a központi kormány sem rendelkezik.

Marina Silva környezetvédelmi miniszter közölte, hogy csapatot állít össze, amely szervezi Amazónia megsegítését. Egyelőre élelmiszercsomagokat küldenek azoknak a településeknek, amelyeket a szárazság elvágott a külvilágtól.

A legnagyobb gond az őslakosság számára a vízhiány – írja a londoni Guardian: mérföldeket kell gyalogolniuk az esőerdőkben, hogy vízhez jussanak. Csakhogy gyakran szennyezett a víz, és ettől sokan megbetegszenek, miközben az orvosok és a gyógyszerek is nagyon nehezen juttathatók el az őslakossághoz.

Brazília kormányának szakértői azzal magyarázzák a hatalmas vízhiányt, hogy jóval kevesebb eső esik, mint korábban. Ez részben a globális klímaváltozás hatása, de nagy szerepe van ebben az El Nino jelenségnek is.

A legutóbbi nagy El Nino 60 millió ember megélhetését és élelmiszer-biztonságát veszélyeztetette Dél-Amerikában 2015-16-ban.

“Nemcsak ez okozza az aszályt“ – hangsúlyozza a Kaninde szervezet vezetője Rondonia államban, ahol ők képviselik az őslakosság érdekeit. “Látja a füstöt az égen? Ez azt jelenti, hogy nem állt le az esőerdők kipusztítása annak ellenére, hogy a kormány ezt elrendelte Brazíliában” – nyilatkozta a Guardian tudósítójának a helyszínen.

Nyitókép: a kiszáradt Puraquequara tó Amazonas államban