A folyóba szivárgó vízben arzént és benzolt is találtak.
Ismét szivárogni kezdett az egykori óbudai gázgyár szennyezett talajvize a Dunába – derül ki a Greenpeace Magyarország közleményéből. Hasonló szivárgás már 2018-ban és 2022-ben is történt, azokban az években is az alacsony vízállás idézte elő.
A szervezet közölte, már a 2018-as méréseik kimutatták, hogy a talajból a Dunába szivárgó vízben egyes, rákkeltőnek minősített szennyező anyagok – köztük arzén és benzol – több százszorosan, más mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket. A Greenpeace már akkor felszólította a hatóságokat a teljes kármentesítésre és a Dunába ömlő illegális szennyezés elleni fellépésre.
Mint írták, az azóta eltelt időben azonban semmilyen előrelépést nem tapasztaltak, ezért csütörtökön ismét a helyszínen tiltakoztak a szennyezés ellen.
A 24.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője elmondta, a mintákban talált veszélyes, rákkeltő anyagok közvetlen veszélyt inkább azokra jelentenek, akik az alacsony vízszintállásnál közvetlenül érintkeznek a csurgalékvízzel vagy beszívják az azokból képződött gázokat.
A szennyezés veszélye főleg állatokat (halakat, madarakat, kutyákat) érinthet, esetleg az arrafelé horgászó, sétáló embereket.
A közleményben a Greenpeace úgy fogalmaz, a terület kármentesítésére a szennyezőt, a Fővárosi Gázműveket közel harminc éve kötelezték, ezért a jelenlegi jogutódja, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. felel. A kármentesítést jogerős határozat írja elő, a végrehajtás határideje azonban számtalanszor későbbre tolódott, a szennyező szankciók helyett folyamatosan új határidőket kapott a hatóságoktól.
Még 2021. május 27-én jelent meg egy kormányrendelet, ami alapján módosították a kármentesítésre meghatározott eredeti határidőket. Ezek 2022. december 31., illetve egyes részfeladatokra 2024. április 30. lettek volna. Az MVM Next későbbi kérésére ismét módosították a kármentesítés határidejét. A kármentesítés elvégzésére és a záródokumentáció benyújtására 2024. december 31-et, az egyes részterületek kármentesítésére és a felszín alatti vizeket érintő határidőre 2026. április 30-at határozták meg – írták.
(Nyitókép forrása: Greenpeace)
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Sok jóra nem számíthat a magyar kormány az új Európai Bizottságtól
A régi lendülettel veszi elő a magyar ügyeket a decemberben hivatalba lépő testület A pénzbefagyasztásokkal kapcsolatos eljárások szigorodnak és bővülnek, nem lesz változás az EU migrációs, vagy zöldpolitikájában, és továbbra is napirenden marad a szerződésmódosítások ügye, amely többek között a vétójog eltörlését tartalmazza. Közben a kormány politikai súlya látványosan csökken.