Hajlamosak vagyunk az elektromos mobilitásra mint egyfajta „alternatív üzemanyagmegoldásra” gondolni, pedig sokkal több annál. A legtöbb autógyártó az e-mobilitásban látja a jövőt, a fejlesztések többsége az elektromos modellekről szól, és napjainkra már egyértelműen látszik, hogy valóban megtörténik a váltás. Cikkünk szerzője szerint egyfelől összetett rendszerről van szó, másfelől egy, az eddig megszokottól eltérő gondolkodásmódról. Az energetika egyik legnagyobb mai kihívása, hogy megoldja az e-mobilitáshoz kapcsolódó feladatokat, ideértve a lokális energiatermelés megvalósítását, az autók töltéséhez szükséges villamoskapacitás biztosítását, valamint az igényeknek megfelelő töltőinfrastruktúra kiépítését. Az igazi áttöréshez azonban a gazdaság és a társadalom szereplőinek attitűdváltására is szükség van. Vélemény.
Az elektromos autók előnyeit hosszan lehetne sorolni, kezdve attól, hogy nincs lokális károsanyag-kibocsátásuk, csendesebb közlekedést biztosítanak a városokban, és nincs szükség rendszeres olajcserére, egészen addig, hogy napelemes áramtermeléssel akár mi magunk is előállíthatjuk az üzemanyagot. Otthoni töltéssel még napelem nélkül is akár háromszoros üzemanyagköltség-megtakarítással számolhatunk ugyanakkora út hagyományos autóval megtételével szemben. Az elektromos autó karbantartási költsége is várhatóan alacsonyabb lesz, mivel kevesebb beépített kopó-forgó alkatrészt tartalmaz.
Van azonban az elektromos autózásnak egy, napjainkban fontos aspektusa: a felhasználói tudatosság és az ehhez kapcsolatos előretervezés. Mivel az e-autók hatótávja ma még általában kisebb, mint a belső égésű modelleké, valamint a töltőhálózat lefedettsége sem teljes még hazánkban, érdemes előre megtervezni, merre és mennyit megyünk az elkövetkező napokban, illetve várhatóan hol és milyen gyorsan tudjuk majd tölteni az autót.
Otthoni töltés esetében például össze kell hangolnunk az autónk töltési igényét a meglévő elektromos berendezéseink energiafelhasználásával, és érdemes elgondolkodni azon, miként tudjuk csökkenteni az autó üzemanyagköltségét például otthoni napelemes rendszer telepítésével. Ugyanezek a megfontolások merülnek fel céges szinten is, hiszen az ipari-, vállalati telephelyek – ahol az autók napi szinten jellemzően 6-8 órát is eltöltenek – is fontos autótöltési helyszínekké váltak. Ahol korábban nem számoltak az autók töltéséhez szükséges energiával, ott energiamenedzsment-rendszer segítségével biztosítható a szűkös villamos kapacitás mellett is a megfelelő töltési teljesítmény.
A jó hír az, hogy a szükséges technikai megoldások már mind elérhetőek Magyarországon is. A normál és a nagy teljesítményű töltők többsége mobilapplikációról vezérelhető, a töltőberendezések napelemekkel és/vagy energiatárolókkal is összekapcsolhatóak. A dinamikus energiamenedzsment az ingatlan pillanatnyi energiafelvételét monitorozva osztja szét a töltők közt a fentmaradt kapacitást. A céges autók használói akár irodaházi belépőkártyáikkal is indíthatják a töltést, amelynek statisztikái online felületeken folyamatosan elérhetőek. Hasonló lehet a „munkamegosztás” egy társasházban is: az energiamenedzsment-rendszer szabályozza az egyes töltők és a társasház energiafelvételét, a töltőkhöz csak a tulajdonosoknak van hozzáférésük, a felhasznált áramot pedig precízen el tudja számolni a társasház a lakókkal.
A jelenleg meglévő, több mint 2000 publikus töltőből álló hálózat a jövőben még kiterjedtebb lesz (becslések szerint az autók töltésének alig 10%-a történik publikus helyszíneken), de mellette kiemelten fontos az irodaházi, társasházi és otthoni töltőinfrastruktúra fejlesztése is, melyhez erre szakosodott cégek teljes körű megoldást tudnak biztosítani.
Az elektromos autózás így egy átfogóbb, társadalmi szintű tudatosságot alapoz meg – hasonlatosan ahhoz, ahogy ma már teljesen elterjedt a szemét szelektív gyűjtése. Az elektromos autózás napi szinten elismételteti velünk azt a nagyon fontos leckét, hogy az egyéni tudatosság megkerülhetetlen alapja a környezetvédelemnek, és ezáltal egy fenntarthatóbb életvitelnek.
További terjedésének következő fontos mérföldköve, hogy a tömeggyártással a járművek megfizethetőbbé válnak. Arra számítunk, hogy a következő években az ugyanolyan kategóriájú és felszereltségű elektromos és benzines autók ára közel megegyező lesz. A jövő autóinak nagyobb teljesítményű, illetve energiasűrűségű akkumulátoraival tovább nőhet a hatótávolság, a töltés teljesítményének növekedése gyorsabbá teszi a „tankolást”, ezzel komfortosabbá téve hosszabb utak megtételét is, valamint megvalósul a lítium-ion akkumulátorok újrahasznosítása.
Az átállás azonban akkor fog széles körben megvalósulni, ha valamennyi érintett (autósok, autógyártók, töltőinfrastruktúra-üzemeltetők stb.) motivált lesz benne. Ezért nagyon fontos a tudatosság mellett a megfelelő ösztönző szabályozás, az infrastruktúra valós igények szerinti fejlesztése, a jelentősebb piaci szereplők elköteleződése az e-mobilitás iránt, hogy az e-autózás a közlekedést fenntarthatóvá, a környezetünket pedig élhetőbbé tehesse.
A szerző az ALTEO Csoport e-mobilitás üzletágának vezetője
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Mi a közös Mark Zuckerbergben, Bill Gatesben és Elon Muskban?
A világ legnagyobb technológiai vállalatainak vezetői rengeteget utaznak. Gyakran messzire, igen gyakran repülővel. Megnéztük, kinek milyen gépe van.