A CATL, amely várhatóan jelentős víz- és energiafelhasználással építi meg, és működteti majd a debreceni akkumulátorgyárat, most vízgyűjtő tartályokat ad Debrecen lakosságának.
Esővízgyűjtőket adományoz Debrecen város önkormányzata a lakosságnak olyan helyi vállalatok támogatásával, mint például az akkumulátorgyárat is építtető kínai CATL, pontosabban annak a kínai százalékos tulajdonában lévő magyarországi leányvállalata, a CATH (a további szponzorokat itt találja).
A víz a közös kincsünk! elnevezésű programban a 300 literes esővízgyűjtő hordókat, összesen 485 darabot a déli városrészekben élő lakosság részére osztják ki, a 47-es főút melletti körzetekben. Ettől a területtől délre, a nemzetközi repülőtér után épül a CATL akkumulátorgyára. A Cívishírnek eljuttatott közleményében a cég azt írja, hogy a CATH 100 darab hordót adományozását vállalta, összesen 2,3 millió forint értékben. Mint írják: a cég „fontosnak tartja, hogy a gyártóbázisinak helyet adó településeken, köztük Debrecenben is tegyen a környezetvédelemért, és társadalmi célú akciók keretében is segítse a helyi közösséget célzó fenntarthatósági célú kezdeményezéseket”.
A Fővárosi Ítélőtábla idén júliusban hozott döntést arról, hogy a Debreceni Törvényszéknek újfent mérlegelnie kell, hogy környezetvédelmi szempontok miatt leállítják-e a debreceni akkumulátorgyár építését, ugyanis fennáll a veszélye, hogy a beruházás kockázatos Debrecen vízellátás-biztonsága szempontjából. Korábban a helyi civilek a Magyar Élőhelyvédelmi Társulattal együtt egy az EU-nak benyújtott petícióban azt is megfogalmazták, hogy Debrecen adottságai nem alkalmasak az akkumulátorgyártásra, mivel a talajvíz szintje állítólag az 1960-as évek óta folyamatosan csökken, és egy vízigényes ipar létesítése azzal a veszéllyel jár, hogy felgyorsul a város kiszáradása.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Ahol a rizs az isten és perui a spárga: a Nobuban jártunk
Lehet variálni egy felső polcos étteremlánc menüsorában, vagy az főben járó vétek? Honnét tudja egy ázsiai kulináriát szolgáló étterem beszerezni az alapanyagait Budapesten, és hogy lesz a megoldás végül Spanyolország? Ezekről és sok másról faggattuk a Nobu Budapest séfjét, Schreiner Gábort, közben azt is megkérdeztük, hogy a halak filézése közben milyen gyakran vágja meg a kezét.