A Sziget fesztiválon tucatnyi érdekes program és helyszín várja a látogatókat, de idén egy rendhagyó természeti sétán is részt vehetünk: az érdeklődők minden nap 16 órától megnézhetik az Óbudai-szigeti ártéri erdő Természetvédelmi Területet Gadó György Pál, a főváros természetvédelmi szakreferense kíséretével. A különleges programra mi is ellátogattunk.
A nagyszínpadtól nem messze, a fesztivál zsongása közepette van egy viszonylag csendes és nyugodt hely, a Green Sziget Center, ahol gyógynövényes relax kabin, hulladékcsere-akció és repohár-visszaváltás várja az érdeklődőket. Innen indultunk 16 órakor rövid túránkra, amely során meglátogattuk az Óbudai-szigeti ártéri erdő Természetvédelmi Területet Gadó György Pál, a főváros természetvédelmi szakreferense kíséretével.
A fesztivál zsongásától távolodva rácsodálkoztunk arra, hogy mennyire különleges is a budapesti Sziget fesztivál,
nem sok fesztiválhelyszín mondhatja el magáról, hogy egy természetvédelmi terület közvetlen szomszédságában rendezik meg.
A 25 hektáros ártéri galériaerdő szinte teljesen körbeöleli a sziget Dunával hatályos partszegélyét. Az Óbudai-, más néven Hajógyári-sziget ezen részét 2022 januárjában nyilvánították védetté, azzal a céllal, hogy a sziget partját övező értékes, idős, őshonos puhafás galériaerdő, ártéri vegetáció természetközeli állapotát, folytonosságát fenntartsák, a hozzá kötődő őshonos állatvilágot megőrizzék, valamint a terület jelentős tájképi értékét megvédjék. Így idén már sátrat sem verhettek itt a táborozók, a természetvédelmi területet kerítéssel választják el a fesztivál területétől.
Az ártéri erdő természetvédelmi terület bemutatására nemrég egy tanösvényt is kialakítottak, amelyen haladva megismerhetjük az itt otthonos növényeket, állatfajokat és természeti folyamatokat. Ugyanis, ahogyan Gadó György Pál mesélte, fontos, hogy az Óbudai-sziget jelenlegi, többségünk által szeretett vadregényes, természetközeli állapota fennmaradjon. A galériaerdő megőrzendő élőhelytípusai a bokorfüzesek, fehérnyár-ligetek, feketenyár-ligetek, fűzligetek és ecsetpázsitos mocsárrétek.
Az árvízvédelmi töltésen belüli terület rendkívül vadregényes, a természetvédelmi szempontból értékes gyepterületeket mozaikosan, úgynevezett hagyássávok meghagyásával, évente legfeljebb kétszer kaszálják a vadon élő állatvilág és a növényfajok védelme érdekében. A kaszálékot pedig mintegy két hétig a helyszínen hagyják, a magok kipergése érdekében.
Bár a félórás túrán bejárt tanösvényt – a Sziget fesztivál után – bármikor bejárhatjuk, igen különleges élmény volt a fesztivál zaja mellett elcsendesedni, és az Óbudai-sziget rejtett vadonját felfedezni. A túra a K-hídnál ért véget, ahol visszacsöppentünk a fesztivál forgatagába.
A repülő a legnagyobb szennyező a Szigeten |
Egy Sziget méretű fesztivál karbonkibocsátása 25 ezer tonna, ennek azonban a 80 százalékát az ide látogatók utazása adja – mondta el a Coca-Cola rendezvényén Dominus Ákos, a Sziget fenntarthatósági menedzsere. A szakember kiemelte: a rendezvényen 850 kukát helyeztek el, ezeknek egy része szelektív, és úgy tapasztalják, vendégeik 70 százaléka használja is ezeket. A problémát igazából azok a területek jelentik, ahol nem lehet stabil hulladékgyűjtőket elhelyezni, ilyenek például a koncerthelyszínek. Itt jön be a képbe a Coca-Cola 60 fős csapata, akik a fesztivál időtartama alatt gyűjtik a szelektív hulladékot. A társaság ezenkívül a legforgalmasabb helyeken a Sziget szervezőivel együttműködve öt nagyméretű, 4 köbméteres szelektív hulladékgyűjtő konténert, illetve a Green Sziget Pontokon szelektív hulladékgyűjtő edényeket is elhelyezett. Tavaly a Coca-Cola szemétszedő csapata 12 tonna szemetet – kb. 340 m3 szelektív hulladékot – gyűjtött össze, most ennek a megháromszorozása a cél. |
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Lovas Rozi: Forgattam még egy nagyjátékfilmet, nulla forint gázsiért. Úgy fogom fel, ez a mi lázadásunk
Kiugróan jót csinálni nem lehetőség, hanem az életben maradáshoz szükséges feltétel – mondja a barátaival független színházat, a Loupe Színházi Társulást alapító Lovas Rozi, aki Herendi Gábor állami támogatás nélkül készült, Futni mentem című filmjében szerepel.