Meg kell tanulni alkalmazkodni a szélsőséges hőhullámokhoz.
A klímaváltozás hatására nő az extrém hőhullámok száma, amelyek soha nem látott mértékben döntik majd meg a jelenlegi hőmérsékleti rekordokat – írja a Carbonbrief a Nature Communications című folyóiratban közzétett friss kutatás eredményei alapján.
Példaként említik a felmelegedésre a 2021-es csendes-óceáni északnyugati részén pusztító hőhullámot, amikor az USA és Kanada nagy részén 5 Celsius-fokkal dőlt meg a régóta fennálló hőmérsékleti rekord.
A kutatás szerint 1959 óta a világ 41 régiójában, a bolygó felszínének 31 százalékán statisztikailag valószínűtlen hőség volt tapasztalható, és „ilyen szélsőségek bárhol és bármikor előfordulhatnak a jövőben."
Ráadásul azok a fejlődő országok a legkevésbé felkészültek a jövőbeli „rendkívüli" hőhullámokra, amelyek évtizedekig elkerülték a rekordmelegeket. Egyes régiók – köztük Kelet-Oroszország, Közép-Amerika, Afganisztán és Pápua Új-Guinea eddig azért voltak szerencsések, mert nem tapasztaltak ilyen szélsőséges hőmérsékleteket, azonban ennek a tanulmány szerzői szerint az az árnyoldala, hogy
nem volt szükség arra, hogy alkalmazkodjanak az ilyen eseményekhez, és így érzékenyebbek lehetnek azok hatásaira.
Mint írják, Afganisztán és Pápua Új-Guinea különösen veszélyeztetett, köszönhetően a növekvő népességnek és a korlátozott egészségügyi és energiaforrásoknak. „A hőhullámok halálosak, de a jobb felkészülés életeket menthet" – emeli ki a tanulmány a szélsőségesebb hőhullámokhoz való alkalmazkodás fontosságát.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”
Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.