Sok minden más is tetten érhető az előtte-utána képen, amely a közel 250 milliárdos beruházásról és környékéről készült.
Előtte-utána műholdképet közölt a Csepel-sziget északi csúcsának térségében készülő Nemzeti Atlétikai Központról a Geo-Sentinel űrgeodéziai szolgáltató blogja. Az öt év eltéréssel – 2017 és 2023 márciusában – készült kombinált felvételen jól kivehető, hogy a korábbi, többnyire zölddel borított felszín hogyan változott felvonulási és építési területté.
Az igazsághoz hozzártozik, hogy a 2020 novemberben építeni kezdett stadiont és a környékét még parkosítják, és így lesz belőle „Budapest legújabb zöld sport- és szabadidőközpontja” az augusztus 19-27. között zajló atlétikai világbajnokságra.
Az eleve túlárazott tenderekkel építeni kezdett, és az építkezés során folyamatosan, alkalmanként több milliárd forinttal dráguló, az utolsó adatok szerint már közel 250 milliárdba kerülő beruházás során csak a létesítmény alapozásához 100 ezer köbméter földet termeltek ki, és 13 ezer köbméter betont és 1200 tonna betonacélt használtak fel, majd erre kerülhetett fel további 40 ezer köbméter betonból és 4300 tonna betonacélból a felépítmény.
A képen több egyéb változás is megfigyelhető a város szövetén, elég csak a Kopaszi-gát környékét (Mol-torony), vagy a bal felső sarokban a Népliget környékét (MVM Dome) megnézni.
Így néz ki most a közel 250 milliárdból felhúzott Nemzeti Atlétikai Központ
Néhány hónap múlva megtelik élettel a stadion: augusztusban a világ legjobb atlétái versenyeznek majd benne.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Újabb milliárdos, az atlétika-vb-hez kapcsolódó szerződésre derült fény
Országimázs: a Hősök tere és a Várkert bazár között köröznek majd az atlétikai vb maratonistái
„Nincs még egy ország, ahol különbséget tesznek menekült és menekült között” – hogyan élnek az állami támogatástól elesett kárpátaljai menekültek?
Augusztus vége óta nem jár állami lakhatási támogatás több ezer kárpátaljai menekültnek. Vannak, akik alkalmi munkából ki tudják termelni a lakbért, másoknak a Máltai Szeretetszolgálat továbbra is finanszírozza a lakhatást, de rengetegen tűnnek el nyomtalanul a rendszerből, és olyanokról is hallani, akik arra kényszerültek, hogy visszatérjenek Kárpátaljára. Az utóbbi négy hónapban több érintett családdal és szállásadóval maradtunk kapcsolatban, hogy megtudjuk, hogyan élnek túl. Három helyszín, három különböző sors.