Mintha oldódna a kormánynak a szélenergiával szemben évek óta fennálló fagyos viszonya, de messze van még ettől az a lelkesedés, ahogyan például a napenergiás fejlesztésekről beszélnek. Pedig a szélenergia hasznosítása nélkül féllábú óriás lehet a túlnyomórészt napelemekre fókuszáló megújulóenergia-termelés.
Nagy a környezetvédelmi kockázat, inkább a napenergiának kedveznek a természeti adottságok, bizonytalan a megtérülése, csak a Móri-árokban elég erős a szél – csak néhány érv, amit az utóbbi hónapokban az Orbán-kormány különböző, a témáért felelős képviselői hangoztattak akkor, amikor a szélenergiával kapcsolatos fejlesztések lehetővé tételét kérik számon rajtuk.
Pedig a kérdés felvetése magától értetődő a jelenlegi energiaválság idején, amikor felértékelődik minden lehetséges módszer, amivel növelhető az energetikai önellátás. Amikor Oroszország nem csak korlátozza a földgázszállítást, de az Ukrajna ellen indított háborújában kritikus infrastruktúrát támad, ellehetetlenítve az Európa felé irányuló ukrán elektromosenergia-exportot is. Amikor az egyre dráguló energiaimport megrengeti a magyar költségvetés és külkereskedelem egyensúlyát, és rajta keresztül a forintot küldi újabb és újabb mélységekbe, amit aztán drasztikus intézkedésekkel igyekeznek megakadályozni. Amikor a kormány jelentősen leszűkíti a rezsicsökkentés kedvezményezettjeinek körét, és szigorú energiatakarékosságra kötelez minden hozzá tartozó minisztériumot és intézményt.
A szélenergia hasznosítását, úgy tűnik, továbbra is csak kerülgeti a kormány. A sajtó már azt is fordulatként értékelte, amikor Palkovics László technológiai és ipari miniszter nyáron Törökországban elejtett egy minden egyéb konkrétumot nélkülöző megjegyzést arról, hogy a kormány 16 milliárd eurónyi befektetést tervez geotermikus, szél-, és más alternatív energiaforrások kiaknázásába. Erre aztán később ráerősített saját energiaügyi államtitkára is, aki a Portfoliónak beszélt arról, hogy a kormány fontolgatja a szélenergiai fordulatot.
Más megnyilvánulások azonban homályosabbak. Sem szeptember, sem október elején nem adott egyértelmű választ például Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára az új szélerőművek üzembehelyezésének várható időpontját firtató, ellenzéki politikusok által feltett kérdésekre. Előbb ugyan jelezte, hogy vizsgálják “a lehetséges megújuló energiaforrások” alkalmazását, de szeptemberi válaszában külön kiemelte, minisztere szerint leginkább a napenergiának kedveznek a természeti adottságok, és elsősorban ezt kívánják fejleszteni, októberi válaszában viszont már erről sem írt, a megújulók fejlesztésének kiemelt kormányzati feladata említése mellett csak némi – a kormánytól megszokott – brüsszelezésre tellett. A témában a hvg.hu is küldött még a múlt héten kérdéseket a minisztériumnak, hogy tárgyalt-e már a kormány a szélenergiáról és hogy mikor várható a fordulat, de cikkünk megjelenésekor, még vártuk a választ.
Elmúlt nyolc év
A kormány szűk két hónap híján nyolc éve gáncsolta el végleg a szélenergiát, amikor megtiltották az új szélturbinák építését a hazai települések határától (pontosabban a beépítésre szánt területtől) számított 12 kilométeres körzetben. Az egy dolog, hogy európai országokkal összehasonlítva egyenesen komikusan hat ez a távolság: a legnagyobb védőtávolságot kijelölő Ausztriához (800-1200 méter) képest is tízszeres ez az érték, Csehországhoz (120-500 méter) mérve pedig akár százszoros is lehet. Ez persze nem volt véletlen, a 12 kilométeres távolsággal egy talpalatnyi hely sem maradt, ahova szélturbinát lehetne telepíteni itthon.
Ha azonban ez még nem lenne elég, egyenként 2 megawattos kapacitásban, és 100 méteres magasságban is korlátozták a turbinák teljesítményét, amivel, biztos ami biztos, kizárták a korszerűbb, ennélfogva nagyobb hatákonyságú, nagyobb teljesítményű, és jobb megtérülésű berendezések esetleges telepítését. Érdekesség amúgy, hogy az erről szóló jogszabály azon kevesek közé tartozott, amelyet még Áder János korábbi köztársasági elnök is visszadobott, aki pedig messze nem a vétóiról volt híres.
A 2016-os rendelkezés így is csak a meglévő gyakorlatot szentesítette, a szélenergia-ipar helyzete előtte sem volt rózsás. Már 2006-tól kezdődően nem osztottak ki új kapacitásokat, ami erőmű pedig ezt követően létesült (az utolsók 10 évvel ezelőtt álltak munkába a Vas megyei Ikervár közelében) azokkal csak a korábban elnyert kvótákat építették ki a beruházók. A szélenergiával a 2020-ban felújított Nemzeti Energiastratégiában sem számolt a kormány mint alternatív energiatermelő lehetőséggel, mindössze a technológia tájromboló hatását említik. Helyette a napelemes rendszereket állítják fókuszba, de mintha az utóbbi időben itt is lennének bizonytalanságok.
Lefújta a kormány a napelempályázat novemberi újraindulását
Mégsem lehet novembertől újra jelentkezni az ingyenmilliókkal kecsegtető napelem-támogatásra, lefújták a pályázat második körét. Csak akkor nyitják meg újra ezt a támogatási lehetőséget, ha hozzáférünk az uniós helyreállítási alap pénzeihez..
A szélenergia-ipari szereplők és a megújuló energiával, a klímaváltozással foglalkozó szakértők akkor és azóta is értetlenül álltak az iparágat ellehetetlenítő döntések előtt. Az ezzel kapcsolatos kormányzati álláspontot tavaly például úgy értékelte Balogh Ádám közgazdász, a bécsi székhelyű Energy Community energiainfrastruktúra szakértője, hogy “inkább szubjektív értékítélet, mint szakmailag megalapozott álláspont”, ami nem növeli sem az ország ellátásbiztonságát, sem energiafüggetlenségét, és még csak a törvénybe foglalt klímasemlegesség eléréséhez sem járul hozzá. A szakértő akkor úgy számolt, hogy Magyarországon akár tízszeresére, 3000 megawattosra is lehetne bővíteni a szélerőmű-kapacitást (ez a paksi atomerőmű másfélszerese).
Nincs ésszerű magyarázat arra, miért mondunk le a szélenergiáról
Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.
Balogh Ádám fentebbi felvetését erősítette Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa is egy múlt csütörtöki online előadáson, amikor egy ezt firtató kérdésre azt mondta, a szélenergiába jelentős kapacitásokat lehetne beépíteni itthon, és a szélturbinák alkalmasak lennének arra, hogy kiegyensúlyozzák a napelemes termelés túlsúlyából fakadó egyensúlytalanságot. Például a téli időszakban, amikor kevesebbet süt a nap, pótolni tudnák az ekkor kieső jelentős napenergiás termelést.
Nincs itthon sok szélerőmű, de átlag felett termelnek |
Magyarországon az Energiaklub 2020-as, szélenergiával foglalkozó tanulmánykötete szerint 324,9 MW-nyi szélenergia-kapacitás működött, ami a hazai villamosenergia-termelési összkapacitás 3,8 százalékát tette ki. A megújuló erőművek a hazai fogyasztásnak 1,3-1,5 százalékát termelték meg, hisz nem mindig fúj a szél. A tanulmány írói azonban azt is jelezték, hogy a kihasználtsági érték – vagyis az, hogy a beépített kapacitásukhoz mérten milyen arányban állítanak elő felhasználható villamos energiát a szélerőművek – kimondottan jónak számít: 2011-2018 között 23,3 százalékos volt, ami magasabb, mint az EU-átlag (22,1 százalék), de még jobb volt, mint a német (19,2 százalék). A jobb értékek mögött két dolgot feltételeznek: a kevés szélerőművet optimális helyszínekre telepítették, és mivel később indult a telepítés (az első szélturbina 2000-ben készült el Inotán), a hazai rendszerben összességében modernebb és jobb hatásfokú berendezések üzemeltek, mint ott, ahol korábban indult az elterjedésük, és sok régebbi kevésbé hatékony eszköz is működik még. Ez azonban folyamatosan változik, ahogy a technológia is fejlődik: pár hónapja adtak át egy szélturbinát Dániában, amely egymaga 18 ezer háztartás energiaigényét képes megtermelni éves szinten, de elérhető már nagy mozgóalkatrészek nélküli szélturbina is. Ha tehát a fentebb felvetett lehetséges 3000 MW-nyi kapacitással, és csak a jelenlegi kihasználtsági értékkel számolunk, éves szinten közel 700 MW energia jöhet a szélből, ami jócskán meghaladja egy paksi atomerőművi blokk 500 MW-os bruttó teljesítményét, és akkor még nem is számoltunk a szélenergiás technológia és hatékonyság fejlődésével. |
A REKK kutatója korábban azt is kiszámolta, hogy a Magyarország által a klímaváltozás elleni harc jegyében az energiamixben 2030-ig célul kitűzött körülbelül 21 százalékos megújuló forrás kiépítéséhez mennyi állami támogatásra volna szükség. Adatai alapján azzal, hogy a szélenergia alkalmazását tiltja a kormány, éves szinten 25,9 milliárd forint többletkiadást vállal magára, aminek fényében legalábbis furcsának tűnhetnek Palkovics miniszter megtérüléssel kapcsolatos aggodalmai.
Arról nem is beszélve, hogy a WindEurope szélenergiás szövetség korábban kiszámolta, hogy egyetlen új szélturbina tízmillió eurónyi gazdasági aktivitást generál. Nem szégyenkezhet a meglévő hazai szélenergia-ipar sem, például az elmúlt öt évben 5 és 7 milliárd forint közötti adózott eredményt ért el a magyarországi szélerőművek legnagyobb hányadát üzemeltető spanyol Iberdrola energiaipari multi hazai leányvállalata.
A kormányzati szereplők által előszeretettel hangoztatott kifogásokat az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének Energiaföldrajzi Kutatócsoportja is többször cáfolta. Tavasszal például Palkovics László még miniszterjelölti bizottsági meghallgatására reagáltak, aki a szélenergiával kapcsolatos kétségeit hangoztatta, például a Móri árkot nevezve meg szélenergia szempontjából optimális helyszínnek. Mint azonban a kutatók akkor írták,
- a Kárpát-medence legnagyobb része alkalmas a korszerű szélerőművek gazdaságos üzemeltetésére,
- a szélenergia a napjainkban elérhető technológiák közül a legkisebb környezeti terhelés mellett képes nagy mennyiségű villamos energia előállítására;
- a napenergiát és szélenergiát kihasználó rendszerek jól kiegészítik egymást, mert a napelemek a nyári félévben, a szélturbinák a téli félévben termelnek több villamos energiát, és ez a kiegészítő hatás a nappali-éjszakai termelést összevetve is tetten érhető;
- a fentiekből fakadóan pedig a két rendszer párhuzamos alkalmazásával csökkenthető a szezonális energiatárolás problémája;
- a napelemes rendszerek a jelenlegi hazai tervekben szereplő egyoldalú bővítése télen kritikus mértékű villamosenergia-termelési hiányhoz vezet, aminek döntő többsége csak importtal pótolható;
- ezen az sem segít, hogy a szezonális energiatárolási technológiák még piaci bevezetés alatt állnak, ráadásul csak jelentős energiaveszteséggel működtethetők;
A kutatók nyáron személyesen is igyekeztek meggyőzni a minisztert a szélenergiáról, mint írták, arra igyekeztek felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy
a szélenergia tiltásával egyszerűen nem megoldható az energetikai átmenet Magyarországon, nem elérhetők az éghajlatvédelmi célok.
Hogy ennek volt-e a foganatja, legalábbis kétséges. Palkovics László az Atv.hu-nak adott interjúban utal a fenti beszélgetésre, de azt is mondja, hogy a megtérüléssel kapcsolatban “még mindig vannak kétségeim”, és ugyan nem zárják ki a szélerőművek alkalmazását, de “meg kell, hogy érje”. A miniszter azt sem látja, hogy “mi az előnye a szélerőműnek, mondjuk, a nagyon dinamikusan fejlődő naperőművekkel szemben”. Pedig a kutatók sem azt mondják, hogy az egyik jobb lenne a másiknál, hanem, hogy jól kiegészíthetik egymást.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Az autóipar és a szélerőművek is érdeklik a Takarék-csoportot
Már készül az új amerikai szélerőmű-park, 400 ezer otthont láthat el árammal
Pisszeghet, sípolhat, szisszenhet és pöföghet a befőttesüveg, de pont ez a jó: így fermentáltunk savanyú káposztát
Csodás vitamin- és tápanyagbombával kényeztethetjük a mikrobiomunkat a téli ínség idején, ha fermentált ennivalókat fogyasztunk. Többek között savanyú káposztát is készíthetünk ezzel a módszerrel – elmondjuk, hogyan érdemes csinálni lépésről lépésre, mit kell tudni a sózásról, fűszerezésről, hogyan kombináljuk az alapanyagokat, és mire figyeljünk különösen az erjesztés során.