Élhetünk fenntarthatóan lemondás nélkül? Van értelme egyáltalán tenni a környezetbarátabb hétköznapokért a szennyező nagyvállalatok és tétlen kormányok mellett? Többek között ezekről is kérdeztük a zCast adásában Dr. Lelkes Orsolyát magyarul most megjelent könyve, a Fenntartható hedonizmus nyomán.
„Alapvető gond van a fejlődési modellünkkel. Jelenleg egyetlen olyan ország sincs a Földön, amelyik megfelelne annak a két alapkritériumnak, hogy ökológiailag fenntartható, tehát a planetáris határokon belül van az erőforrás-felhasználása, és hogy ezzel egy időben egy szociális minimumot tudna biztosítani minden állampolgárának. Ez egy érdekes paradox” – mutat rá Dr. Lelkes Orsolya közgazdász, társadalomkutató, képesített coach és pszichodráma vezető, az ENSZ égisze alatt működő nonprofit kutatóintézet, a bécsi European Centre for Social Welfare Policy and Research korábbi igazgatóhelyettese. A beszélgetés apropóját az adta, hogy a HVG Könyvek gondozásában most jelent meg magyarul is a könyve, a Fenntartható hedonizmus.
Orsolya szerint ezeket az alapkritériumokat se a technológia, se a társadalmi fejlődés fényében sem tudjuk teljesíteni. Elgondolkodtatónak tartja még az elit viselkedését, a jachtokat, a magánrepülőket és a nagyon magas erőforrás-felhasználású jómódot – továbbá azt, hogy mások mennyire tartják ezt a fajta életmódot követendő példának.
A szakértő teljesen érthetőnek tartja, hogy szükség van egy rendszerszintű változásra, kiemelt szerepük van a nagyvállalatoknak, a kormányoknak és a kormányközi megállapodásoknak. „Szükség van egy új rendszerre. Szükség van a korrekcióra. De miért is következne be ez a korrekció, ha mi nem várjuk el a döntéshozóktól?” – veti fel a kérdést az egyéni felelősségvállalás és az egyéni cselekedetek kapcsán. A Fenntartható hedonizmus szerzője szerint fontos, hogy a klímaváltozás kapcsán is tudatosuljon bennünk, fontos, kiket választunk meg, és hogy milyen cégektől vásárolunk. Persze sok a rutin és a megszokás abban, milyen döntéseket hozunk.

Itt találhatja meg a könyvet.
A zCast legújabb adásában a könyvírás fortélyai mellett többek között arról is szó esik, hogy kihátrálhatunk-e a túlfogyasztásból, mennyire értelmezzük félre a jólétet és a jóllétet, továbbá, hogy áttörte-e már a plafont a mainstream közgazdaságban a klímaválság és a fenntarthatóság égető szüksége, vagy olyan alternatív, „kisebb” irányzatok, mint például a nemnövekedés?
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.

zCast: Ne pakoljunk fel napelemeket, amíg azt sem tudjuk, hogyan kell rendesen szellőztetni
zCast: Elég környezettudatos vagyok, ha csak beszélek róla?
A kormány akkor tiltja be, amikor már magától is megdögleni látszik a műhús
Könnyen lehet, hogy végnapjait éli a piaci csodának indult mesterséges húspiac: amíg a műhúsoknál továbbra is várat magára az áttörés, a növényi alapú alternatívát gyártó cégeknél rövid időn belül töredékükre estek a részvényárak. A folyamatnak több oka van, a piaci szereplők ezzel együtt optimisták, és a bátor befektetőknek a mostani szintek akár jó belépési pontot is jelenthetnek, ha épp akad elkölteni való pénzük. Lehet, hogy hazai célpontokat nem találnak, mivel a kormány újonnan bejelentett tervei szerint a teljes szegmenst betiltaná.