„Egyre inkább számít a magyaroknak a fenntarthatóság, viszont itt jön is egy de: De sok tényező fontosabb nekik a fenntarthatóságnál” – szögezi le Klacsán Csaba, a WWF Magyarország adományszervezési, marketing és kommunikációs vezetője. Ezzel a beszélgetés másik résztvevője, Sági Ferenc, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. kutatási igazgatója is egyetért, hiszen meglátásuk szerint olyan mindennapi tényezők is felülírhatják a fenntarthatóságot, mint a kényelem. Az NRC még 2020 őszén indított egy nagyszabású, több fő kérdéskör köré felépített fenntarthatósági kutatást, így félévenként követik nyomon, milyen tendenciák rajzolódnak ki a magyar társadalomban a zöldülés kapcsán.

A kutató többek között arról is beszélt, milyen tévhitek övezik a kérdőíves felméréseket, és ezekből mi igaz. „Különbséget kell tenni hazugság, és aközött, hogy valaki felmondja a leckét. Az emberek torzíthatnak – teszi hozzá. Lehet 80 százalékuknak fontos a fenntarthatóság, ha emellett azt nem tudják, mi a karbonsemlegesség.” Az edukációs deficitet, mint kihívást pedig kétszer aláhúzzák: tapasztalatik szerint sajnos még mindig sokan tanácstalanok, ők maguk mit tehetnének azért, hogy fenntarthatóbban éljék a mindennapjaikat.

A médiában felül- és alulreprezentált, fenntarthatósággal kapcsolatos témák és fogalmak mellett Klacsán Csaba és Sági Ferenc arról is beszélt, mennyire és hogyan határozza meg a magyar társadalmat a kulturális háttér, milyen egyéni látszatintézkedéseket hoznak, és hogyan befolyásolják a cégek az emberek attitűdjét.

De mitől is tartja magát valaki zöldnek? Ökölszabály vajon az, hogy kis cégek könnyebben működnek fenntarthatóbban? Befolyásolja a pandémia, vagy éppen a szomszédban dúló háború, hogy prioritás-e a zöldülés? Mi ad mégis okot reményre, és milyen ügyek fontosak a magyaroknak? Minden kiderül a hvg.hu fenntarthatósági podcastjének első adásából, a zCastből.