Nem ritka kép, hogy egyetlen szatyorral és egy hónuk alá csapott kutyával érkeznek Magyarországra a menekültek, akik gyakran semmi mást nem hoznak magukkal az állataikon és pár személyes holmin kívül. Vannak, akik az életüket kockáztatva is visszamennek a hátrahagyott kutyákért és macskákért, és olyan önkéntesek is, akik rendkívüli erőfeszítések árán segítik a kinti állatok mentését.

35 kilós labradorral vonattal menekültek Donyeck régióból

Julia és két gyermeke, a 18 éves Daniel és a 12 éves Diana a másfél éves örökmozgó fekete labradorral menekültek a Donyecktől 60 kilométerre található Pokrovszk városából Budapestre. Daniel ugyan katonakorú, de cukorbetegsége miatt fel van mentve a szolgálat alól. Julia elmondta, a család eleinte még abban reménykedett, hogy nem kell elhagyniuk az otthonukat, de március végén, amikor kazettásbomba-találatok érték a környező városokat, útnak indultak:

Egy percig se fordult meg a fejünkben, hogy kutyájuk, Ray nélkül induljunk útnak.

Összesen három napon keresztül utaztak, a vonatokon többször szálltak át és minden állomáson lehetőség szerint kivitték a kutyát. „Az út nem volt könnyű, mert Ray korábban sosem utazott, és a vonaton is mindenkivel barátkozni próbált.”

Ray, Julia és a gyerekek Budapesten

Túry Gergely

Már a vonaton találtak kutyás szállást

Julia és családja nem keresett előzetesen szállást, a Migration Aid önkéntesei azonban már a Budapestre tartó vonaton felvették az adataikat, szállásadót találtak és fuvart szerveztek nekik. Rayt az önkéntesek játékkal és táppal várták, és a kutya mostanra a befogadó család budakalászi kertjében szabadon rohangálhat.

A Migration Aid egyik önkéntese elmondta, nagyon kevés kutyás szállást ajánlottak fel a menekülteknek, de az összefogás eredményeképpen Juliaék ebből semmit sem tapasztaltak.

Julia és Daniel már munkát keresnek, mert „kényelmetlenül érzik magukat, a befogadó család önzetlen segítsége miatt”. Eleinte angolul tanulnának, hogy boldogulni tudjanak.

Menekült idős kutyájával a Záhonyi állomáson

Reviczky Zsolt

Sokan egy szatyorral és a hónuk alá csapott kutyával indultak útnak

Ukrajna az EU-ba történő belépők szempontjából harmadik országnak számít, így az unióba normál esetben úgy léphet át az állat, ha van kisállatútlevele, egyedi azonosítója, vagyis mikrochipje és érvényes veszettség elleni védőoltása. Emellett egy vizsgálatot kell elvégezni arról, hogy megfelelően védett-e az állat a veszettség ellen - mondta el a hvg.hu-nak Márton Kinga, állatorvos.

A Nébih a háború kezdetén könnyítette a szabályozást: beléphetnek kutyákkal, macskákkal és vadászgörényekkel, ha kitöltenek egy regisztrációs űrlapot, amelyben nyilatkoznak arról, hogy 30 napon belül pótolják a hiányzó oltást, a chipet, és kisállatútlevelet.

Ezek pótlására a határ mentén és a BOK csarnokban önkéntes állatorvosok oltanak és chipeznek. Kinga is egyike a határ mentén dolgozó 30-35 önkéntes állatorvosnak. Záhonynál és Tiszabecsnél korábban napi 70 állattal keltek át, mostanra ez nagyjából napi 10-re csökkent. A vonattal érkezők száma viszont nőtt, így jelenleg a BOK csarnokba csoportosítják át az önkéntes állatorvosokat.

Amikor rájönnek, hogy ez az utolsó megpróbáltatás, és innentől szabadon mozoghatnak az EU-n belül, akkor sokan ott leülnek és összeomlanak.

A jelenlegi helyzetben az állatoknak semmi más nem jelent biztonságot, csak a tulajdonosuk, így foggal-körömmel ragaszkodnak a gazdájukhoz.

A hozzánk érkező menekültek olyannyira fáradtak, idegesek, és ragaszkodnak az állataikhoz, hogy a beoltáskor sokszor nem tudják elengedni őket

– mondta Márton Kinga. Az állatorvos hozzátette, a kisállatokra, például a nyúlra, tengerimalacra és hörcsögre, a kalitkában tartott madarakra nincsen korlátozás, ők szabadon, regisztráció nélkül bejöhetnek az országba, de vannak olyan kivételek, amelyek behozatala továbbra is tilos, vagy engedélyhez kötött.

Márton Kinga állatorvos

HVG

Cicák a mentés közben

Márton Vlad András

Magyar állatmentők segítségével Irpinyből menekítettek ki több mint 30 állatot

Az is nehézségekbe ütközik, aki több állatot szeretne áthozni a határon. Marina Ionko az Irpinyhez közeli otthonában korábban 40 macskáról és 3 kutyáról gondoskodott, most Budapesten mesélt a hvg.hu-nak az állatok kimenekítéséről.

„Addig nem akartam elhagyni az otthonomat, amíg bombatalálat nem érte az egyik szobát” – mondta el Marina, aki annak ellenére sem akarta magukra hagyni az állatokat, hogy a bombatámadás előtti napokban már napi 30–40 alkalommal csapódott be bomba a környéken, már több mint egy hete áram és fűtés nélkül várt a házban édesanyjával és az állatokkal, és ekkorra már a közeli házak több mint 60 százalékát lerombolták.

Bár Marina is látta a háború kitörését követően az autópályán menekülő tömegeket, eleinte nem menekült el az állatokkal, ami amúgy sem ment volna egyszerűen. „Összesen négy macskahordozót tartottam otthon, korábban nem is volt többre szükségem.”

A házukat ért támadás után Marina 25 éves lánya, Anna – aki a háború kitörése előtti napokban rossz előérzete miatt Budapestre menekült – szervezte meg a kimenekítését, hiszen ekkorra már az autójuk is használhatatlanná vált. Marina édesanyja először nem akarta elhagyni a házat, így a nő egyedül utazott Kijevbe.

„Az interneten találtam segítséget, és két nap múlva visszamentem egy önkéntessel, aki a veszély ellenére visszavitt az otthonomhoz”. Ezek után összesen három út során menekítette ki a házból az édesanyját és az állatokat. „Nem volt egyszerű átjutni az ellenőrzőpontokon, veszélyes volt visszamenni a házhoz, és nagyon kevés idő állt rendelkezésre befogni a sokszor rémült állatokat.”

Kijevben soha nem látott összetartást tapasztalt, a kutyákat és macskákat egy ismeretlen által felajánlott kutyakozmetikában tudta elhelyezni. Összesen 28 macskát tudott kimenekíteni, viszont a folyamatos fegyverzajtól és a hidegtől az állatok egy része megrémült, nem tudta őket befogni, így vízzel és táppal az otthonában hagyta őket.

AFP/ klaus Dietmar Gabbert

A határmenti átkelés bonyolultabb 28 macskával

Az állatok kimenekítése nem ment egyszerűen, hiszen a könnyített szabályozás szerint Ukrajnából az Európai Unió területére csak öt azonos fajtájú állatot hozhatnak át magukkal a menekültek. Marina lánya Budapestről szervezte meg édesanyja és az állatok kimenekítését: Márton Vlad András állatmentőre a Facebookon talált rá, aki azért tudott segíteni az állatok kimenekítésében, mert rendelkezik élőállat-szállítói jogosítvánnyal.

Budapesten új gazdára találtak az állatok

Marina macskái annak ellenére nagyon jól viselték az utat, hogy az útközbeni chipezés és az oltás után további 36 órán át utaztak a hordozókban Budapestre. Marina lánya az érkezésükre már talált szállást, és már az első napon 18 macska és egy kutya új otthonra talált, így összesen már csak nyolc állat vár új gazdára. Már most azon gondolkozik, hogy más kint lévő állatokat miként tud majd kimenekíteni. „Macskaszállító boxokra, chipekre és oltásra van szükség” – mondta Marina. Ő a háborús pusztítás után hazamenne, hogy az elengedett, vagy gazda nélkül maradt állatokon segítsen.

A lakásokba bezárva várnak a Kijevben hátrahagyott állatok

A háború első napjaiban gyakori jelenség volt, hogy ukránok az állatok nélkül utaztak nyugatra, mondván, pár nap múlva visszamennének értük, így pár heti táppal az otthonukba zárva hagyták őket, azok meg azóta is várják vissza a gazdájukat.

Kijevben az állatok megmentésére önkéntesek csoportjai alakultak, akik segítenek a magukra hagyott állatoknak. Az állatvédők az utcákat járják, ha kell, betörik az ajtókat, élelmet, vizet juttatnak az állatoknak – mondta el Marina.

Az elmúlt hetekben több Nyugat-Európa felé menekülő ukrán kért segítséget az ungvári „Barbosz” állatmenhelytől is, mondván, hogy leadnák az állataikat, és a háború után visszajönnének értük. Erre azonban nincs kapacitása a mostanra 190 kutyának otthont adó menhelynek – mondta el a hvg.hu-nak Azizjan Irina, az állatmenhely vezetője. Sőt, jelenleg az Ukrajnán belüli örökbefogadást is beszüntették.

Ukrán menekültek kutyáikkal a tiszabecsi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában

Reviczky Zsolt

„A magyarországi menhelyeken már amúgy is túl sok az állat”

A „Barbosz” a háború kitörése óta működik logisztikai elosztóközpontként: a környező országokból érkező tápok ide érkeznek be, majd innen küldik tovább a háborús övezetbe az élelmet. „Egy hete már kamionnal tudunk tápot vinni a keleti menhelyekre, míg az első három héten csak vonatokra tudtuk felpakolni az élelmet.” Összesen 40 tonna tápot küldtek tovább a rászoruló menhelyekre, és további 20 tonnát küldenek el.

Számos, a háborús zónában működő menhely szorul segítségre, például a Kijev környéki Sziriusz, ami több mint 3000 állatnak ad otthont.

„A hazai és a szlovák hatóságok is azt éreztetik velünk, hogy tengerbe hordunk vizet, mert van itt elég menhelyi állat, akiket nem fogadnak örökbe” – mondta el a hvg.hu-nak Pompár Ágnes, a magyarországi adományokat Ukrajnába eljuttató szervezet, az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetségének vezetőségi tagja.

A kinti menhelyeket, ameddig lehetséges, helyben próbálják ellátni, ha már ez nem tartható, akkor eleinte az országon belül evakuálnak, majd fokozatosan hozzák közelebb az állatokat a határhoz.

Pompár Ágnes elmondta, rengetegen szeretnének segíteni, azonban fontos figyelembe venni a szervezetek felhívásait, és a magyarországi menhelyekről, az itthon bajban lévő állatokról sem szabad elfeledkezni.