Az Európai Unióban ugyan már évek óta dolgoznak azon, hogy az energiabiztonságot megteremtsék, és az importfüggőséget csökkentsék, Ukrajna lerohanása mutatott rá igazán, mennyire ki van szolgáltatva Európa az orosz gáznak. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy Európa miként csökkentheti az orosz fosszilis energiától való függőségét.

Március végéig még biztosított az ellátás

Oroszország az EU összes gázimportjának 36 százalékát adja. Az orosz gáz részesedése az áramtermelésből ennél kisebb, az EU átlagában mintegy 10 százalék, ám ezen belül igen nagyok a régiós különbségek. Ha a direkt áramtermelés mellett figyelembe vesszük a gáztüzelésű erőművekből származó hőfogyasztást is, akkor Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban az orosz gáz részesedése 33, 26, illetve 24 százalék, így éppen Magyarország a legkitettebb.

Európának az biztosít időt, hogy a viszonylag enyhe télnek köszönhetően február 28-án 29 százalékos töltöttségen álltak a gáztározók, azaz körülbelül egyhavi gázkészlet állt rendelkezésre, így március végéig biztosított az ellátás, és ezután a gázfogyasztás általában csak szeptember végén kezd növekedni – mutat rá az Euler Hermes és az Allianz Research elemzése.

A Szoboszló III gáztározó csőhálózata. Az évi fogyasztás 15 százalékát itt tárolják

Fazekas István

A következő télen mindenképpen adminisztratív korlátozások lépnének életbe

Az EU-ban az áram- és a gázárak emelkedése miatt bekövetkező keresletcsökkenés ugyan sok mindent megoldhat, de a következő télen mindenképpen adminisztratív korlátozások lépnének életbe. Az Euler Hermes és az Allianz Research számításai szerint

az Európai Unió csakis egy összehangolt cselekvési tervvel, évi 170 milliárd euró beruházással, hat év alatt válthatná ki teljesen az orosz gázt alternatív forrásokból, főként megújuló energiából.

Az EU kész felgyorsítani az energiafüggetlenséget ösztönző beruházásokat

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kiszámolta, hogy bizonyos cselekvési pontok megvalósításával egy év alatt harmadával (50 milliárd köbméterrel) kevesebb orosz gázt kellene csak importálni. Az IEA szerint tavaly összesen 155 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Európába, ami az összes import 45 százalékát, illetve az összes fogyasztás 40 százalékát tette ki. Ez a mennyiség a klímavédelmi, kibocsátáscsökkentő intézkedések nyomán ugyan középtávon csökkenni fog, de az ügynökség úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború nyomán célszerű lenne felgyorsítani a folyamatot: ehhez azt azt javasolja, hogy a földgáz egy részét más, nem orosz forrásokból szerezze be az EU és gyorsítsa saját fosszilis készleteinek kitermelését is.

Ezt túllicitálva, az Európai Bizottság a napokban arra tett javaslatot, hogyan tudnának a közösség országai már jóval 2030 előtt függetlenedni az orosz fosszilis üzemanyagoktól, és kétharmaddal csökkenteni az EU orosz gáz iránti keresletét már az év vége előtt: a REPowerEU elnevezésű javaslat diverzifikálná a gázellátást, gyorsítaná a megújuló energiahordozók elterjedését, kiváltaná a gázt a fűtésben és az energiatermelésben. Emellett reagálna az emelkedő európai energiaárakra, és a gázkészleteit is mielőbb feltöltené. Ezzel fokozatosan, legalább 155 milliárd köbméter fosszilis gáz felhasználását szüntethetné be, amely megegyezik az Oroszországból 2021-ben importált mennyiséggel.

Storheia szélerőmű szélturbinái, mely Európa egyik legnagyobb szárazföldi szélparkja a norvégiai Afjord településen

AFP

Az energiarendszer átalakítása évtizedeket vesz igénybe

Az orosz-ukrán háború kapcsán az energiaátállás, a megújuló energiás beruházások kerültek fókuszba, azonban az orosz fosszilis import helyettesítése nem 1-2 év, hanem hosszabb folyamat lesz Európában. Ez rövid távon gazdasági nehézségeket is okozhat, hosszabb távon azonban mindenképp kifizetődő geopolitikai, gazdasági és környezeti szempontból is – mondta a hvg.hu-nak Méhes Martina, az Energiaklub ügyvezető és szakmai igazgatója.

Magyar László az Energiaklub energetikai szakértője ezt azzal egészítette ki, hogy

az energiarendszer egy nagyon komplex hálózat, amelyben egy drasztikus rendszerszintű átállás évtizedeket vesz igénybe: az áramellátásban a többi szektorhoz képest talán valamivel gyorsabban ki lehet váltani a fosszilis energiahordozókat, de a fűtés és a közlekedés területén több évtizedig tart ez a folyamat.

Erre példa az, hogy nem lehet pár éven belül az összes lakóépület gázfűtésű rendszereit lecserélni, ahogyan nem lehet egyik pillanatról a másikra minden autót elektromosra cserélni sem.

A szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy

alternatív, tiszta energiaforrások hasznosításával jelentősen csökkenthetjük az orosz földgáztól való függést: áramtermelés történhet napenergiával, szélenergiával, biogázzal, a fűtés pedig geotermikus energiával, hőszivattyús rendszerekkel, illetve biomassza és biogáz erőművekkel.

Az EU-n belül arra is erős a törekvés, hogy egy határokon átnyúló villamos energiahálózat segítse az átállási folyamatot, hiszen általuk az időjárásfüggő megújuló energiák (nap, szél) ingadozó termelését akár országok között is részben ki lehet egyenlíteni. A jelen helyzetben minden eddiginél nagyobb szükség van az EU tagországok közötti összefogásra és példanélküli együttműködések kialakítására a közös cél érdekében: az energiaválság enyhítése, az energiafüggetlenség megerősítése és az ellátásbiztonság megteremtése.

Elektromos hálózat Szaloniki városának közelében

AFP

Méhes Martina szerint a megújuló energiák alkalmazása nemzetbiztonsági szempontból is rendkívül fontos, hiszen alkalmazásuk megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel egy decentralizált energiarendszerhez vezet, amely azt jelenti, hogy

a nemzeti energiarendszer több lábon áll: földrajzilag elszórtan helyezkednek el a termelőegységek, több fajta energiaforrásra támaszkodik a rendszer, így azt katonai szempontból sokkal körülményesebb kiiktatni, vagy éppen elfoglalni az ellenséges erőknek, valamint támadás esetén sem okoznak további súlyos környezeti katasztrófákat.

A szakértők egyetértenek abban, hogy ahhoz, hogy alternatív energiaforrásokat (például hőszivattyús rendszereket) nagyobb arányban hasznosíthasson a lakosság, az ipari szereplők és a vállalkozások, fontos, hogy megfelelő pénzügyi, technológiai és információs hátteret biztosítsanak számukra.

Juhász István András

Rövid távon csökkenthetjük az energiafogyasztást tudatos fogyasztással, de a legfontosabb az épületek energetikai felújítása

Méhes Martina szerint a kormány intézkedései közül a legsürgetőbb a megújuló energiás beruházások minden eddiginél nagyobb támogatása, különös tekintettel a ki nem használt energiaforrások tekintetében, mint például a szélenergia projektek azonnali engedélyezése a rendkívüli válságra tekintettel. Emellett a lakossági épületállomány energetikai felújításának célzott és intenzív támogatása is létfontosságú, jelenleg az Energiaklub RenoPont irodáihoz fordulhatnak azok, akik épületenergetikai felújítást terveznek. Emellett tudatos energiafogyasztással, beruházások nélkül is csökkenthetjük a szükséges energiamennyiséget, például ha 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabb a téli belső hőmérséklet a lakóépületekben.

Az eddiginél ambiciózusabb energiahatékonysági irányelvre van szükség

Az IEA szerint az EU akár már idén 2 milliárd köbméter fosszilis földgázt spórolhat, ha felgyorsítja az épületeit és ipari termelőit érintő energiahatékonysági fejlesztéseket – emelte ki Perneczky László, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) energia programfelelőse. Hozzátette,

hasonló mennyiséget - a hazai teljes éves földgázfogyasztás mintegy ötödét –, 2 milliárd köbmétert spórolhatna Magyarország is a hazai lakóépületek megfelelő mélységű energiahatékonysági felújításával középtávon.

Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének energia és éghajlatvédelem programigazgatója is kiemelte, hogy az EU kibocsátáscsökkentési céljának – vagyis hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, - eléréséhez azaz a Fit for 55 csomag keretében mind az uniós, mind a hazai szakpolitikákban erősebben kellene az energiahatékonyságra támaszkodni.

MTI / Mónus Márton

Az Európai Bizottság legutóbbi, 2021 decemberi javaslata szerint a cél eléréséhez az uniós végsőenergia-fogyasztást 32,5% helyett 36%-kal kellene csökkenteni, a primerenergia-fogyasztást pedig 39%-kal 2030-ig a 2007-es szintekhez képest. Ezenfelül több olyan rendelkezést is előterjesztettek, amelyek a tagállami energiahatékonysági erőfeszítéseket gyorsítanák fel, például ilyen az energiamegtakarítási kötelezettségeket szigorítanák, a középületek energiafogyasztását csökkentenék és a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókat célzott intézkedésekkel védenék meg. Azonban, amellett is állást foglaltak, hogy szükség lehet olyan rugalmassági mechanizmusokra, amelyek tükrözik a nemzeti körülményeket, és azt, hogy ezek a mechanizmusok hogyan alkalmazhatók a középületek esetében.

Botár Alexa szerint az EU-s energiahatékonysági irányelv (EED) felülvizsgálata során a mostani célszámnál ambiciózusabbakat kellene kitűzni, tagállamokra lebontva, és kötelező erejűen, hogy azok valóban megvalósítsák azokat. Például a civilek is támogatták azt, hogy az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi (ITRE) bizottsági fő jelentéstevője erősebb, legalább 43%-os energiahatékonysági célt javasolt a múlt héten.

Emellett Botár Alexa szerint sokkal több uniós és állami forrást kellene allokálni a hazai lakóépületek energiahatékonysági beruházásaira, energetikai felújításokra. Ezzel nem csak a fosszilis-függőséget lehetne csökkenteni, de ez védelmet is nyújtana a lakosságnak a növekvő piaci energiaárak ellen.

Emellett az alacsony és a közepes jövedelmű háztartások energiahatékonysági fejlesztéseit is célzottabban kellene támogatni, előbbieknek közel 100%-os vissza nem térítendő támogatási konstrukciót, utóbbiaknak 30-40%-os hitelt javasol a szakértő. Hozzátette,

növelni kellene a pénzkereteket és segíteni a pályázókat annak érdekében, hogy évente legalább 100 ezer háztartás energetikai mélyfelújítása megtörténhessen, ezzel biztosítva számukra a tartósan alacsony energiaszámlát.

Fotovoltaikus erőmű Felsőzsolcán

Túry Gergely