Noha az olaj- és gázipari vállalatok okozzák a károsanyag-kibocsátás legnagyobb részét, a tiszta energiába történő globális beruházásoknak mégis csupán 1 százalékát adják. Bár sokan reménykednek, nem létezik olyan technológia, amellyel a jelenlegi kitermelési szint fenntartható.
Ezzel párhuzamosan az olaj iránti kereslet mintegy 5 százalékkal csökken 2030-ra.
De ehhez az kell, hogy Oroszország november elsejétől egyáltalán ne szállítson gázt a kontinensre, és ezzel együtt a tengerentúli LNG-szállítmányok is drasztikusan megritkuljanak.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy látja, hogy az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban.
Az ügynökség vezetője nem tartja kizártnak, hogy Európának be kell majd osztania a gáztartalékait.
A bejelentés azután érkezett, hogy Joe Biden csütörtökön 180 millió hordónyi olajat engedett ki a piacra az USA tartalékaiból.
Az uniós országok közül Magyarország a leginkább kitett az orosz földgáznak, ám a fosszilis import kiváltása az egész közösségnek fejtörést okoz. Szakértőkkel beszéltünk arról, milyen megoldások lehetségesek, milyen áron.
És ez csak egy a közül a tíz intézkedés közül, amelyekkel a Nemzetközi Energiaügynökség szerint egy éven belül harmadával lehetne csökkenteni az orosz gázimport mennyiségét Európában. A fokozott függőség felszámolása kompromisszumokkal jár.
Ezt jósolja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely arra alapozza optimizmusát, hogy az USA-ban elmúlt az Ida hurrikán hatása, ezért a Mexikói-öböl környékének olajtermelése felfutott.
Az év eleje óta 250 százalékkal emelkedett a földgáz szabadpiaci ára.
A Nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb jelentése szerint rekordalacsony a napenergiával előállított elektromos áram ára, lassan nem is éri meg mással ezt termelni.