Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kevesebb mint egy hónap múlva kezdődő téli olimpiai játékokat Kína legszárazabb részén rendezik meg, ahol szakértők szerint rendkívüli a környezetkárosítás. A szervezők ezzel ellentétben az első karbonsemleges olimpiára készülnek. Mennyire lesz fenntartható valójában a pekingi téli olimpia?
Az olimpiai játékokról általánosságban elmondható, hogy rendkívül szennyezik a környezetet: elég, ha a több ezer kilométernyi repülőútra, az egyszer használatos eszközökre, a nulláról felhúzott infrastruktúrára és a sportlétesítményekre gondolunk. A grandiózus események karbonlábnyomát legfőképpen három tényező befolyásolja: az utazás, az olimpia lebonyolításának energiaszükséglete, valamint az új sportlétesítmények és infrastruktúrák létrehozása.
Bár azt gondolhatnánk, hogy az utóbbi időben nagyobb hangsúlyt helyeznek a szervezők a fenntarthatóságra, a Nature-ben megjelent kutatás szerint ez nem így van: e szerint a 2002-es Salt Lake City-i téli játék volt a legfenntarthatóbb, a 2014-es Szocsiban megrendezett és a 2016-os nyári Rio de Janeiro-i játékok károsították a leginkább a környezetet.
Mit ígér Peking?
Peking 2015-ben nyerte el a rendezés jogát, amikor az eredeti hat pályázó közül négy visszalépett, és a kínai főváros négy szavazattal előzte meg a jelenleg tüntetések sújtotta kazahi Almatit. A február 4-20. között megrendezendő játékokon a tervek szerint rekordszámú, 109 versenyszámot tartanak tizenöt sportágban. Az eseményt három zónában rendezik meg: Pekingben a jeges számokat, a fővárostól 75 kilométerre található Jencsingben az alpesi versenyszámokat, a bob- és a szánkóversenyeket, míg a 180 kilométerre fekvő Csangcsiakouban az északi, valamint a snowboard- és freestyle-versenyeket bonyolítják le.
Kína pedig nem kisebb ígéretet tett, mint hogy a mostani lesz az első karbonsemleges olimpia, mely során kizárólag megújuló energiaforrásokat használnak majd: a 26 olimpiai létesítmény mindegyikét szél-, víz- és napenergiával működtetik.
Ennek érdekében több száz hektáron, összesen 14 millió kilowatt (vagyis Paksi Atomerőmű kapacitásának hétszeresével megegyező) villamos energiát előállító szélerőműveket telepítettek, és a hegyoldalakat is beborították napelemekkel. A megújuló forrásokból előállított energiát egy külön erre a célra felépített erőműben tárolják, és továbbítják a helyszínekre.
Sőt, hogy a közlekedés is minél zöldebb legyen, 700 hidrogénmeghajtású járművet állítanak forgalomba, a főváros és a többi versenyhelyszín közti majdnem 200 kilométernyi távolságot pedig gyorsvasút segítségével kevesebb mint egy óra alatt tehetik meg a versenyzők.
A zöld törekvéseket az is segíti, hogy Peking az első olyan város a világon, ahol a nyári játékok után téli olimpiát is rendeznek, így a sportlétesítmények egy részét nem a nulláról kellett felhúzniuk a szervezőknek. Például a korábbi nyári olimpiára felépített Pekingi Nemzeti Stadion ad újra otthont a nyitó-, és záróünnepségnek. A korábbi úszó-, műugró és szinkronúszóversenyeknek helyt adó vízisport központban pedig a curling megmérettetéseket rendezik meg, és a 2008-as röplabdatorna helyszínén tartják a műkorcsolya és a rövidpályás gyorskorcsolya versenyeket. És persze az is csökkenti az esemény környezetterhelését, hogy külföldi nézők nem vehetnek részt a versenyeken.
Kína persze – ahogy bárki más tenné – mindebből profitálni is akar, hiszen mindez remek alkalom arra, hogy az amúgy energiaszükségletének nagy részét széntüzelésű erőművekből ellátó Kína bemutassa a zöld technológiáit: a kelet-ázsiai ország a világ legnagyobb szélturbina- és napelemgyártója, így az esemény jó lehetőség a globális bemutatkozásra.
De milyen áron?
A tervek ígéretesek, ám már most rengeteg kritika éri őket. Például dicséretes a szél- és naperőművek telepítése, ám az Amnesty International értesülései szerint mindehhez az is kellett, hogy ellenjuttatás nélkül vették el a helyi gazdák földjeit, akik ezzel a megélhetésüket veszítették el.
Az is aggasztja a szakértőket, hogy a téli játékokat Kína egyik legszárazabb részén rendezik meg. Bár már az 1980-as Lake Placid-i olimpia óta használnak hóágyúkat a téli eseményeken, amelyek használata a globális felmelegedés miatt a síterepeken is egyre elfogadottabb, a kínai helyszínen tavaly január és március között átlagosan csupán 2 centi hó esett. A globális felemelegedés miatt egyébként a téli olimpiák lehetséges helyszínei egyre korlátozódnak, így a korábban megfelelő helyszínek csupán egy része jöhet szóba.
Mindezek miatt azonban Kína teljes mértékben a mesterséges hóra támaszkodik majd, ennek előállításához nagyjából háromszáz hóágyút használnak, ami nem csak víz- és energiaigényes, de a talajt is pusztítja. Ez azért kifejezetten nagy gond, mert az észak-kínai területeken az urbanizáció, az intenzív mezőgazdaság és a száraz klíma miatt egy 2020-as, a Nature-ben megjelent tanulmány szerint a talajvíz szintje a területen már amúgy is drámai mértékben csökkent.
Az olimpia szervezői azzal védekeznek, hogy a hóágyúkat a közeli vízerőművek szolgáltatta árammal működtetik, amely előállításához a vizet a hegyek közti tározókból nyerik majd. Ehhez azonban így is hozzávetőleg 185,5 millió liter vizet használnak fel az amúgy is vízhiányos területen. Carmen de Jong, a Strasbourg-i Egyetem földrajztudósa szerint ekkora mennyiségű energiát és erőforrást felhasználni hó előállítására egy vízhiányos területen nem csak környezetkárosító, de kifejezetten felelőtlen.
Javuló levegőminőség vagy a játékokat beárnyékoló szmog?
Bár a pekingi téli olimpia rendezési jogának kihirdetése óta javult a levegő minősége Pekingben, a szmog kockázata továbbra is "súlyos" a kínai környezetvédelmi minisztérium figyelmeztetése szerint. Az egészséget rendkívül károsító szálló por 2,5 mikrométernél kisebb részecskéinek (PM2,5) koncentrációja tavalyra a 2013-as szint kétharmadára, köbméterenként 33 mikrogrammra csökkent, ami még mindig több mint hatszor magasabb a WHO által ajánlott 5 mikrogramm/köbméteres határértéknél.
A levegő minőségének javítására több ezer hektár fát ültettek Pekingben és a szomszédos tartományban: például Csangcsiakouban a korábbi 56 százalékról 70-80 százalékra növelték az erdősűrűséget. Emellett a Peking környéki acélműveket termelésük csökkentésére utasították – nem mellesleg ez is kell, hogy elérje Kína a karbonsemlegességet a játékok ideje alatt.
A cél teljesítése azonban a Greenpeace szerint a nyilvánosságra hozott adatok hiánya miatt nehezen lesz ellenőrizhető, így vélhetően az olimpia végén sem lehet majd megállapítani, mennyire lett végül zöld a pekingi téli olimpia.
Amit a NOB ajánl
Bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak vannak fenntarthatósági törekvései, a kritikusok ezeket inkább zöldre mosásnak nevezik. Nem is csoda, hiszen a konkrét ajánlások között mindössze olyasmikre vonatkoznak, hogy készítsenek fenntarthatóságra vonatkozó stratégiát, működjenek együtt különböző szervezetekkel, vegyék figyelembe a fenntarthatóságot a beszerzések során, és csökkentsék az utazást, valamint kompenzálják az ennek révén keletkező kibocsátást. A kritikusok azt is megjegyzik, hogy a pályázat során bemutatott geovizualizációk is zöldebb narratívákat vázolnak fel a később megvalósulónál, és a gigantikus eseményeken előszeretettel engedélyeznek olyan szponzorokat, mint a gáz-, és olajipari vállalatok.
Szakértők megállapították, hogy a jövőben három intézkedéssel lehetne valóban fenntarthatóbbá tennie az olimpiákat. Először, az olimpiák méretét kellene jelentősen csökkenteni és kevesebb nézővel megrendezni az eseményeket. Másodszor, a játékokat felváltva néhány város rendezhetné meg, megkímélve a környezetet a gigantikus új stadionok és infrastruktúrák létrehozásától. Harmadszor, a fenntarthatósági törekvéseket egy független szakértőkből álló testület vizsgálná, amely minden rendező számára kötelező érvényű normákat dolgozna ki, felügyelne és érvényesítene. Ez az intézkedés azért jelentene előrelépést, mert jelenleg a rendező városok maguk határozzák meg a fenntarthatósági céljaikat, és nem vonhatóak felelősségre, ha nem érik el azokat.
Arra azonban a tanulmány is rámutat, hogy a szervezők nem kifejezetten érdekeltek a fenntarthatósági intézkedések bevezetésében, mert a méretcsökkentés miatt zsugorodhatnak az esemény bevételei és a városok közti rotáció tompíthatja az olimpia vonzerejét.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Jean Reno a HVG-nek: Visszavonulni? Magát a szót sem értem
Már magyarul is olvasható a világhírű francia színész első regénye, az Emma. Jean Renóval a Luc Bessonnal közös múltról, Natalie Portman ellenérzéseiről, egy tehetséges pingvinről, egy vaginába rejtett memóriakártyáról és Robert De Niróról is beszélgettünk.
