Nem tudna (bár nem is akarna) a Greenpeace Magyarország nyertest hirdetni a csütörtök este, a HVG-vel közösen rendezett 2022: Klímaválasztáson, ahol az ellenzéki miniszterelnök-jelölteket, Dobrev Klárát és Márki-Zay Pétert kérdezte Gergely Márton, a HVG felelős szerkesztője, többek között energiagazdálkodásról és a klímaköltségekről.

„A tegnap esti beszélgetés egyszerre volt politikai és szakpolitikai vita is, bár idő híján a megoldási javaslatok részleteinek kibontására – például finanszírozási kérdések – nem volt idő. De egy ilyen vita sosem tud elég hosszú lenni. Az viszont mindenképp üdítő volt, hogy ködszurkáló álvita helyett valódi beszélgetést hallhattunk arról, ki szerint mi lehet a megoldás egyik legégetőbb közügyünkre” – közölte a vita után a Greenpeace.

Fazekas István

A szervezet szerint Márki-Zay Péter jobboldali, „a piac mindent megold” neoliberális gazdaságpolitikai pozíciót foglalt el, míg Dobrev Klára szociáldemokrata szempontot képviselt, de összességében sokkal több dologban értettek egyet, és számos klímaváltozással kapcsolatos kérdésről ugyanúgy gondolkodnak. Végeredményben felkészültebbnek tartották a jelölteket, mint ahogy azt előzetesen gondolták.

Az indító, környezetvédelemmel kapcsolatos személyes elkötelezettséggel kapcsolatos kérdésre adott válaszok ugyanakkor csalódást okoztak a szakértőknek: „Valójában nagyon keveset tudtunk meg arról, ők mit tesznek a környezetért, pedig az mindig jó iránytű. Persze jó a szelektív hulladékgyűjtés, de ma már a megelőzésre és az újrahasználatra, az újratöltésre épülő körkörös gazdaságra való mielőbbi átállás lenne az ideális cél.”  

Melyek voltak azok a témák, amelyekben egy oldalon álltak a jelöltek?

A Greenpeace Magyarország szerint erős, közös pont volt közöttük az, hogy kell egy környezet- és természetvédelmi minisztérium. A szervezet szerint azonban ez kevés: „Maga az elköteleződés jó, de nem elég, nagyon sürget az idő. A legmagasabb szintű érdekképviseletre van szükség, minisztériumok felett álló zöld kabinetre, vagy kísérlet erre a csúcsminisztérium például Ausztriában, ahol a környezetvédelmi tárca alá vannak rendelve a közlekedés, az innováció és a technológia területek is” – mondott egy példát arra a szervezet, miként kap teret a kormányzatban a kérdéskör. De hasonlóan ugyanazon az állásponton voltak azzal kapcsolatban is, hogy támogatni kell a megújuló energiaforrásokat. „Ennél a pontnál meglepett minket, mennyire szélenergia-szkeptikus Márki-Zay Péter. Ezzel kapcsolatban lenne jó pár javaslatunk, nap-, és geotermikus, biogázenergiával kombinálva nagyon jól ki lehet használni” – hangsúlyozzák.

Juhász István András

Szintén mindkét jelölt kiállt a tömegközlekedés támogatása, fejlesztése mellett a gépkocsik okozta üvegházgáz-kibocsátás és légszennyezés mérséklése érdekében; ám komoly, a jelenlegi autózást visszaszorító lépések mellett egyik jelölt sem tette le a voksát. A fűtés okozta légszennyezés esetén Márk-Zay határozottan, büntetéssel lépne fel az illegális szemétégetés ellen – amely ellen jogszabály is van, csak annak betartatása akadozik –, úgy, hogy közben a rászorulóknak tűzifát biztosítana. Mindketten egyetértettek abban, hogy a rászorulók esetén alternatívákat biztosítani kell.

Abban is egyetértettek, hogy meg kell erősíteni a környezet- és természetvédelmi hatóságokat, hogy például a szeméttel fűtés ellen hatékonyan fel tudjanak lépni: „Kivéreztetett hatóságokról beszélhetünk jelenleg. Arra lenne szükség, hogy jelentősen megnöveljék a presztízsüket, autonómiájukat és az állományukat” – véli a Greenpeace Magyarország.

Abban a kérdésben is egyetértettek a jelöltek, hogy az energiatakarékosság és az energiahatékonyság fontosak, ami különösen örvendetes annak fényében, hogy a jelenlegi kormány egyik legnagyobb bűne, hogy ezek kiemelt fontosságát a klímaválság elleni harcban évek óta tökéletesen figyelmen kívül hagyja. „Az elhangzott, hogy a legtisztább energia az el nem használt energia, szóba került az épületek szigetelése, a nyílászárók cseréje, az okosmérés, azzal kapcsolatban azonban ebben a vitában lényegében egyikük sem mondott semmit, hogy az erre vonatkozó lépéseket miként ütemeznék. De jó hír, hogy úgy tűnik, ezzel valamit akarnak kezdeni” – mutatnak rá a szakértők. Szintén közös pont volt Dobrev Klára, valamint Márki-Zay Péter között, hogy a rezsicsökkentést ballépésnek tartják, egy populista megoldásnak és politikai fogalomnak. Hogy miért? Mert a túl alacsony árak energiapazarláshoz vezetnek.

Paks II. Zrt.

A Paks II. beruházást is mindkét jelölt ellenzi, még úgy is, hogy Márki-Zay Péter klímavédelmi szempontból tisztának nevezte az atomenergiát. A jelöltek gazdaságossági szemponttal kapcsolatos érvelésével egyetértenek a Greenpeace szakértői: erre példaként az általuk 2016-ban készíttetett Candole-jelentést hozzák fel, amiben az elismert nemzetközi energetikai közgazdász szerzők arra jutottak, hogy Paks II. egy súlyosan veszteséges beruházás. „Dobrev Klára kiemelte Paks II.-nek a környezetvédelemmel, például a Dunával kapcsolatos kockázatait is" – tették hozzá.      

De szintén közös pont volt az is, hogy felmerült „a szennyező fizet”-elv, ami arra vonatkozik, hogy a cégek érdekeltek legyenek abban, hogy ne legyen környezetszennyezés. “Ezt lenne talán a legkönnyebb orvosolni, hiszen készen van egy törvényjavaslat-csomag, amely biztosítaná, hogy környezetszennyezés esetén a cégek anyagilag is jót tudjanak állni az általuk okozott károkért. Ez bármikor a parlament elé kerülhetne” – mutatnak rá a szakértők.

Hol csúsztattak és hol szereztek pluszpontot a jelöltek?

Abban szintén egyetértettek a jelöltek, hogy ne Magyarországon kössenek ki az EU roncsautói. Márki-Zay Péter azonban nem adott választ arra, hogy mit tenne a szennyező, jelentős kibocsátású autókkal, míg Dobrev Klára állami támogatással oldaná meg ezek cseréjét. „Mindkét jelölt fejlesztené a tömegközlekedést, arról azonban egyikőjük sem beszélt, hogy hogyan alakítanák át a közlekedés rendszerét úgy, hogy a terület- és nyersanyagpazarló egyéni megoldásokról minél jobban megérje az embereknek átállni a környezetbarát alternatívákra." A Greenpeace szerint itt a DK víziója sejlett fel, amely nemcsak városban gondolkodik, hanem segítséget nyújtanának ott is, ahol nincs lehetőség tömegközlekedésre, és csak a személyes közlekedésnek van tere. Szintén nem adott kielégítő választ egyik jelölt sem a Greenpeace szerint arra, hogyan is vezetnék ki a fosszilis tüzelőanyagokat, bár azt Dobrev Klára kiemelte, hogy a szén kivezetésével nem a gáz, hanem a megújulók felé mennének.

Reviczky Zsolt

Különbség volt még a jelöltek között, hogy Márki-Zay Péter többször is hangsúlyozta a betétdíj szükségességét (ez a szerdai RTL-vitán is elhangzott tőle), amit a szakértők progresszívnek tartanak, azonban ahogy arra a Greenpeace rámutat: Dobrev Klára ezt nem reagálta le sehogy. Viszont Dobrev Klára felé billent a mérleg nyelve akkor, amikor a 65 százalékos kibocsátáscsökkentési célt hangsúlyozta a DK miniszterelnök-jelöltje: „Ezt valóban támogatták az Európai Parlamentben is. Ő az első magyar politikus, aki ezt nyilvánosan kimondta, hogy erre van szükség” – mutat rá a Greenpeace.

És amiről nem esett szó

A Greenpeace szakértői szerint „több olyan dolog volt, amit a jelöltek biztosan nem az elmúlt két napban tanulhattak be”, ugyanakkor mindketten valamennyire kedvükre keretezték a vitát: ez a keret Dobrev Klára esetében az Európai Unió volt, Márki-Zay Péter esetében pedig a polgármesterségéből fakadó gyakorlati tapasztalatok.

A szakértők szerint, amire igazán szükség lenne, hogy hangsúlyozzák a jelöltek az ún. ökopolgárosodást, hogy az állampolgárok is aktív alakítói, ösztönzői legyenek a (zöld) változásnak. Ez azért is fontos, mert míg a közvéleménykutatások azt mutatják, hogy itthon az emberek 90 százalékának fontos a környezet- és természetvédelem, már csak körülbelül 10 százalékuk érzi azt, hogy bármire is ráhatásuk van.                

És hogy mi maradt ki még a vitából? “Az ökológiai válság kezelése, a hazai természetvédelem működőképességének helyreállítása, a klímaadaptáció mikéntje, valamint a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás átalakítása, az egészséges táplálkozás, a gyerekek egészsége, a vegyszerek visszaszorítása és a beporzók kiirtása, valamint az élővizeink megóvása – csak hogy néhányat említsünk. Mindez azért is lenne fontos, mert minden politikai szereplő mögött ott vannak a hagyományos nagyipari vegyszerintenzív mezőgazdaság támogatói, az a kulturális beidegződés, hogy ezt másképp nem lehet. De lehet és kell is, a megoldás az ökológiai mezőgazdaság” – mutat rá a szervezet, így ez olyan pont, ahol „ki lehetett volna ugrasztani a nyulat a bokorból”. A Greenpeace Magyarország szerint mindkét jelöltnek más területen van előnye a klímapolitikai kérdésekben. Míg Márki-Zay Péter a városigazgatás révén előnyt szerzett a klímaadaptáció terén, Dobrev Klárának főként ez EU-s szabályozásra és területekre nagy a rálátása – azok a megközelítések, amelyekkel keretezték is a vitát. „Az látszik, hogy mindketten megoldáscentrikusak, az átfogóbb rendszerszemléletünkön azonban még formálni kell” – mondják.

AFP / Heshphoto

Mindezek mellett a csütörtök esti vitát hatalmas lépésként könyvelik el, hiszen a klíma- és ökológiai válság megoldása immár horizontális kérdés lett Magyarországon is. „Közös érdekünk, hogy erről beszéljünk, hogy minél többen megértsék a problémákat, és megtaláljuk a megoldásokat, és ez társadalmi konszenzus legyen. Még több jó minőségű zöld vitára lenne szükség. Úgy látjuk, az a mai vitán is látszott, hogy nem pártpolitikai, hanem közpolitikai kérdés az élővilág és az éghajlat védelme" – hangsúlyozza a Greenpeace a kérdés fontosságát.

Azt is kiemelte végül a szervezet, hogy az előválasztás után a Fidesz jelöltjével folytatni kellene a beszélgetést. „A globális klímamozgalmak, az elmúlt évek eredményei nyomán megkerülhetetlenné vált, hogy a politika válaszokat keressen ezekre a problémákra. Enélkül nem lehet ma már kormányozni, és reméljük, hogy választást sem lehet már megnyerni.”