A Greenpeace és a HVG szervezésében beszélgetett egymással a két ellenzéki, miniszterelnök-jelöltségért versenyző vezető politikus, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter napjaink legégetőbb környezeti kérdéseiről és elmondták konkrét terveiket arról is, kinek kell állni a klímaválság költségeit. A beszélgetést Gergely Márton, a HVG felelős szerkesztője vezette, ebben a cikkben elolvashatja percről-percre tudósításunkat.
Márki-Zay mindent megtenne, amit eddig emlegetett, a betétdíjat, a közlekedés fenntartható energiára átállítása, a körforgásos gazdaság, a geotermikus energia használata. A két tarifás mérést, a szélerőművekre állami pénzt nem adna, mert nálunk csak 20 százalékot forogna. És a vízmegtartás a mezőgazdaságban is fontos.
Dobrev Klára szóba hozza a biodiverzitást, a közös mezőgazdasági politikát. A hulladékgazdálkodást a Fidesz megpróbálja kiszervezni 35 évre, amit életveszélynek tart, hiszen csak a megtérülést nézik, miközben az mindenki számára egy dráma. Ebben komoly lépéseket kéne tenni.
Márki-Zay úgy véli, sok lépés kell, például a betétdíj és körforgásos gazdálkodás. Azt szeretné, ha senki ne dobálná el a palackokat, egyszer használatos dolgokat. A légszennyezés kérdése is fontos: a legszegényebbek fűtenek a legrosszabb anyagokkal, ezt nagyon szigorúan büntetni kell, mert ez egészségügyi kérdés, de segíteni kell a tiszta tüzelőanyagot.
Dobrev nem érti, Márki-Zay miért büntetésről beszél, hiszen ott nincsenek választási lehetőségek, lehetőségeket kell adni tisztességes fűtéssel.
Márki-Zay szerint sokan úgy tüzelnek gumival, hogy nem szorulnak rá, csak ez olcsóbb, így ez edukáció, tilalom és büntetés kell. Szerinte szigorúan fel kell lépni a nem szelektív hulladékgyűjtés ellen is, erre is büntetés kell, edukálni kell az embereket, de lehet jutalmazni is.
A hálózat nem bírja a naperőműveket Márki-Zay szerint, ez külföldön is problémákhoz vezetett, de a helyi energiatermelést, a háztartások saját fogyasztásának megtermelését elő kell segíteni állami támogatásokkal is. A valódi rezsicsökkentést, a meg nem termelt energiát szerinte segíteni kell, például nyílászárócserékkel, olcsó bojlerekkel, ez csökkenti az energiafelhasználást. Kellene új panelprogram is. Ez sok pénzbe kerül, valakinek finanszíroznia kell, például uniós pénzből.
Dobrevnek megütötte a fülét a kisember és a klímaváltozás Márki-Zay által felvázolt kapcsolata, miszerint nem kompatibilisek egymással. Szerinte a maguk oldalára kell állítani sokmilliárd embert bolgyószerte, különben nem lesznek sikeresek. Arra kéri az embereket, hogy közlekedjenek, egyenek, építkezzenek, vásároljanak a jelenlegitől eltérő, fenntartható módon. A hétköznapi életet kell átalakítani, ez pedig nagyon sok plusz kiadás. Bármennyire környezettudatos valaki, ez drága, ezért segíteni kell, minden segítséget meg kell adni, ez nem populizmus, hanem érdek.
Dobrev szerint a legrégibb, legszennyezőbb autókkal járók váltanának a legnehezebben. Javítani kell az energiafelhasználást, csökkenteni kell a CO2-kibocsátást. A tömegközlekedés is alapszükséglet, amit jelentősen fejleszteni kell, a mobilitás sem piaci termék, aki kimozdul Budapestről, az látja, hogy itt nincs összehangolva a közösségi közlekedés. Az autósoknak kell segítség a cseréhez, de ösztönözni kell mindenkit a tömegközlekedés használatára. Ahol ez lehetetlen, ott segítséget kell adni a szennyező autók lecserélésére, a kisembereket kell védeni.
Márki-Zay szerint a kisember és a környezetvédelem két külön dolog, ezzel Dobrev Klára ebben nem értett egyet vele. Nem tiltaná ki a szennyező autókat a városokból, a lépések célja, hogy az EU-s szabályozást kövessük, azokkal kell lépést tartanunk.
A rezsicsökkentés Márki-Zay Péter szerint felelőtlen, az előző kormány a 13. havi nyugdíj kivezetésébe bukott bele, nagyon nehezen lehet ezt is kivezetni, káros hatása van a környezetvédelemre is. A rezsicsökkentés a tehetőseknek is kedvezményeket ad, nem csak a szegényeknek Márki-Zay Péter szerint. A benzinárban nem kellenek szerinte szociális komponensek.
Dobrev Klára szerint Márki-Zay érzéketlen, megfizethetetlen az élet idehaza. A minimális fogyasztást ingyen kell adni, a hibrid autó pedig nagyon drága. Az fogyaszt kevés benzint, aki gazdag, aki sokat fogyaszt, az szegény és régi autót használ, őt nem lehet büntetni. Az átállás költségét nem lehet a kisemberekre terhelni Dobrev szerint. Minden embernek kell egy minimális fogyasztás, ezzel Márki-Zay is egyetért, hogy a vizet például nem lehet elzárni, Dobrev szerint ez kell az áramra és fűtésre is, de autókra nem lehet bevezetni.
Dobrev sokat kritizálja a Molt az üzletpolitikája miatt, adófizetői pénzt is használ, nem működő cégeket vásárol fel, de azt elismerte, hogy kulcscége a magyar gazdaságnak. Őket állami rendelkezésekkel, támogatásokkal kell zöldebb irányba tolni, nem engedni, hogy szállodákat építsen a horvát tengerparton - mondta Dobrev Klára.
Márki-Zay szerint a Mol energiafogyasztása nem a szállodaépítésből fakad. A rezsicsökkentés szerinte túlfogyasztáshoz vezet, 2008-ban elszálltak az Egyesült Államokban a benzinárak, ekkor azt látta, hogy azok, akik SUV-okkal jártak dolgozni, azok hibridre váltottak, közösen utaztak. Ehhez mindenkinek kell éreznie kell az energiaárnövekedést, a végén mindent a fogyasztó fizet, aki nem ezt mondja, az populista szerinte.
Márki-Zay korábban vizsgált forgatókönyveket, Paksot szerinte mindegyik tanulmány alapján képtelenség leállítani. A Mátra Erőmű más, mert ez részben gazdasági kérdés, Mészáros Lőrincnek is beletört a foga. Fenntarthatatlan az erőmű szerinte.
Dobrev sokat vitázott az EP-ben a jobboldallal, elmondása szerint ők mindig pénzügyi alapon vizsgálják a zöld beruházásokat, szerinte sosem veszik figyelembe, hogy milyen drámát okoz a hozzáállásuk. Szerinte úgy lehet egy beruházás mellett dönteni, hogy a külső költségeket is figyelembe veszik, bátrabb kormányzást szeretne.
Márki-Zay szerint kiváló módszer a kvótakereskedelem, át kell rakni bizonyos terheket a lakosságra, annak a felelőssége a nagy kérdés, hogy az átállásnak milyen költségeit vállalják be a lakosok.
Dobrev szerint nem populizmus, hogy ne az emberek fizessék az átállás költségeit. Szerinte a legnagyobb szennyezők fizetnek a legkevesebbet, ezért úgy véli, hogy ahhoz, hogy kivédjük a klímakatasztrófát, valahogyan igazságosan kell elosztani az átállás költségeit. Ehhez kell a minimumadó, fizessen a szennnyező, fizessenek a szennyező cégek. Minden beruházásnál figyelembe kell venni a környezetvédelmi lábnyomot.
Paks 2-t Márki-Zay szerint 2010 előtt szavazták meg, Dobrev szerint ez nem igaz, csak előkészítő tanulmányokat rendeltek meg akkor. Márki-Zay szerint mindaddig, amíg nem lesz elég megújuló energiaforrás, az atomenergia a legtisztább. Kiemelte, hogy diplomája, tapasztalata van ezen a téren, Paks 2 nem környezetvédelmi katasztrófa, hanem rossz gazdasági döntés, verseny nélkül adták a Roasztomnak a tendert. Az EU csak később fogadta el, de drága hitelből valósul meg és a kivitelezése is éveket csúszik. Márki-Zay szerint a beruházás nem térül meg, de nem az atomenergiával, hanem a szerződéssel van baja.
Dobrev szerint Paks 2 környezetvédelmi katasztrófa is, le kell állítani. Mint mondta, a Fidesz propaganda szajkózza azt, hogy 2010 előtt kezdték el előkészíteni. Most komoly aggályok vannak, elsősorban környezetvédelmiek. Olyan sok uniós pénz fog jönni Dobrev szerint megújuló erőforrásokra, hogy örülne neki, ha úgy raknák össze az országot, hogy Paks 1 se kelljen. Szerinte bele kell vágni abba, hogy tisztább energia váltsa fel a mostaniakat, de ehhez EU-s pénz kell.
Nyáron a Greenpeace körkérdést tett fel a miniszterelnök-jelölteknek arról, hogy mit terveznek tenni a klímaváltozás ellen. A kérdést Orbán Viktor is megkapta, sem ő, sem Márki-Zay Péter nem válaszolta ezt meg akkor, Dobrev szerint akkor még nem volt fontos neki. Dobrev állítja, neki mindig fontos volt, neki nem elég az önálló környezetvédelmi minisztérium felállítása, szerinte fontos a Környezetvédelmi Hatóság, új hatáskörök kellenek neki. A jövendő nemzedék ombudsmanja is fontos, hiszen a fiatalok jövőjét teszik tönkre, ha nem figyelnek rájuk.
Kell klímavédelmi törvénycsomag is, ezt a DK korábban benyújtotta, a Fidesz lesöpörte, de újra be fogják terjeszteni kormányváltás után.
Dobrev Klára elmondta, hogy 2002-ben amikor az EU-s tagságra készült az ország, akkor senki nem tudta, hogy hogyan kell EU-s pályázatot írni. Ezért született egy törvény, hogy a magyar bürokráciában könyebben lehessen pályázni, EU-s támogatási pénzeket lehívni, ezt a Fidesz Dobrev szerint kihasználja, visszaél vele, így vissza kell vonni a törvényt.
Márki-Zay szerint a 2010 előtti kormánynak katasztrofális múltja van, állítja, hogy tudunk kíváló pályázatokat írni.
Dobrev szerint azért, mert erre készítették fel az EU-s csatlakozás előtt intézményrendszert.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.