További madártetemeket találtak az eddigi legnagyobb illegális magyarországi ragadozómadár-mérgezési ügyben Tura határában. Erről a helyszínen, a Tura és Zsámbok közötti út mellett fekvő, vadvirágoktól (és a szélén illegálisan odahordott szeméttől is) tarkálló mezőn számolt be Deák Gábor, a Magyar Madártani Egyesület mérgezésmegelőzési koordinátora, a kutyás méreg- és tetemkereső csoport vezetője.

Az először augusztus első hetében észlelt mérgezések ügyében immár negyedik hete zajlik a kutatás. Az MME-n kívül civil és állami természetvédők (a Kiskunsági- és a Duna-Ipoly Nemzeti park), kutyás kereső egységek és önkéntesek segítségével kutatnak további tetemek és mérgezett csalik után. A mérgezéses esetek immár 7800 hektárnyi területet, a Szent András Dombi Vadásztársaság jóformán teljes működési területét lefedik – közölte a koordinátor.

Soha nem látott méretű ragadozómadár-mérgezés történt Pest megyében

Május 10-én, hétfőn lesz a madarak és fák napja. Ebből az alkalomból a Telenor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Cellect együttműködésében limitált szériás, 100%-ban lebomló, növényi alapú mobiltelefontokok készültek. Minden eladott darab árából 500 forint az egyesület Év madara programját támogatja.

A természetvédelmi kár értéke meghaladja a 6,5 millió forintot, a kutatás során eddig összesen 132 csalétket és 114 mérgezett madarat találtak, A megmérgezett állatok között volt nyolc védett állatfaj 93 védett egyede, így

• 1 fokozottan védett rétisas, amelynek már önmagában egymillió forintos a természetvédelmi értéke;
• 76 barna rétihéja,
• 7 egerészölyv,
• 3 holló,
• 2 barna kánya,
• 2 erdei pityer,
• 1 hamvas rétihéja
• 1 aranypettyes bábrabló bogár.

Deák Gábor ismerteti a kialakult helyzetet

Fazekas István

A védett állatokon kívül megtalálták még

• 2 kutya
• 2 macska
• 8 róka,
• 2 dolmányos varjú
• 1 szajkó tetemét.

További hat állat esetében nem lehetett meghatározni, hogy milyen fajhoz tartoztak. Egy helyi lakos kutyája is kis híján a mérgezés áldozata lett sétáltatás közben, de csak méreganyag jutott a szervezetébe, és így a gazda lélekjelenlétének köszönhetően, a gyors állatorvosi beavatkozás megmentette az életét.

Fazekas István

Durva idegméreg

A koordinátor szerint csalétekként a “szakszerűen méregbe áztatott, feldarabolt”, feltehetően vadhús-darabokat szórtak szét valakik a területen, többnyire gabona- és lucernatáblákat övező földutak mentén, feltehetően autóból.

A mérgezett csalétkeket egyes helyeken egymástól alig 10–12 méteres távolságra találták meg, a kutatás során összesen körülbelül 20 kilogrammnyi mérgezett csalit gyűjtöttek össze.

A méreg típusát egyelőre még vizsgálják, de a természetvédők azt gyanítják, hogy az évekkel ezelőtt betiltott, karbofurán nevű, korábban a mezőgazdaságban kártevők ellen alkalmazott, emberre is veszélyes, nagyon erős méregről lehet szó.

Erre utal részben az, hogy 2010-ben már volt ezen a területen mérgezéses eset, amikor kimutatták a karbofuránt (akkor nem lett meg az elkövető), illetve az állatok pusztulásának módja: a vegyszerre különösen érzékeny madarak izmai görcsbe rándulnak, majd megfulladnak. A karbofurán ugyanis idegméreg, a szervezetbe kerülve gátolja az izmok és az idegrendszer közötti kapcsolatot biztosító kolinészteráz enzim működését, az elhullott madártetemekre jellemzően

görcsbe állt lábakkal, széttárt, kifeszült szárnyakkal, és görcstől elfordított fejjel bukkannak, mellettük gyakran hányás nyomaival.

A méregre eleve rendkívül érzékeny madarak sokszor már a csali elfogyasztásának helyszínéről sem tudnak elrepülni, ott helyben elhullanak, de másod- és harmadlagos mérgezés esetén sem jutnak messzebbre pár kilométernél. A mérgezett csalit elfogyasztó emlősöknél kevésbé látványos, de alkalmanként szintén észlelhetők a görcsbe állt izmok. Nem csak gerincesek hullottak el azonban, a tetemek eltüntetésében szerepet játszó ízeltlábúak sem kerülhették el mérgezést, Deák Gábor szerint gyakran tapasztalták, hogy

a tetemek mintha körbe lennének szórva elpusztult rovarokkal.

A kutatás során két mérgezett – egy hamvas és egy barna – rétihéját tudtak megmenteni, egyikük csak annak köszönhette életét, hogy nem közvetlenül a mérgezett csaliból evett, és a természetvédők szeme láttára hullott le a földre, akik gyorsan állatorvoshoz vitték, ahol a karbofurán ellenanyagát adták be neki.

Deák Gábor el is mesélte részletesen az esetet: pont megtaláltak egy elhullott tetemet, amikor a kérdéses rétihéja elragadott egy elpusztult erdei pityert, amely a tetem körül heverő halott dögevő rovarokból fogyasztott. A ragadozó egy kilométerre tőlük szállt le, de hiába követték, mire odaértek már megette a pityer egy részét.

A madár közeledtükre még egyszer szárnyra kapott, de már nem jutott messzire: épp átrepült egy búzatábla felett, amikor beindultak a görcsök és a földre hullott.

Szerencséje volt, hogy a közelben voltak a természetvédők, akik azóta szabadon is engedték már.

A méreg olyan erős, hogy a természetvédők arra figyelmeztetnek: a környéken kutyát sétáltatók vagy kisgyerekkel kirándulók is fokozottan figyeljenek oda, mert a vegyi anyag emberre is veszélyes. Az MME honlapján található beszámolóban meg is említenek egy esetet, amikor egy arra sétáló család tagjai szeme láttára hullott le egy ölyv a levegőből, és ők gyanútlanul megnézték és meg is fogták a tetemet, amely során akár maguk is érintkezhettek volna a rendkívül mérgező szerrel. Deák Gábor szerint megvan annak is az esélye, hogy vadászható fajokba is kerül a méregből, mivel találtak olyan mérgezett rókatetemet, amelyből vaddisznók ettek.

Carlo, aki foglalkozását tekintve méreg- és tetemkereső kutya

Fazekas István

Az utóbbi hetekben zajló keresések során egyre kevesebb csalétekre, és egyre inkább korábban elpusztult állatok tetemére bukkannak, gyakran már erősen bomló, vagy mumifikálódott állapotban. Arra is utalnak jelek, hogy valaki megpróbálja eltüntetni a bizonyítékokat, elrejteni a tetemeket: találtak már félreeső helyre húzott, szalmával láthatóan szándékosan betakart elhullott állatokat is. Ennek persze semmi értelme, hiszen Hella és Carlo, a két tetem- és méregkereső kutya orra csalhatatlanul megtalálja őket. Ezt helyszíni bemutatóval is demonstrálták.

Az ügyben a Gödöllői Rendőrkapitányság folytat vizsgálatot, amely a természetvédők szerint eddig hat alkalommal végzett helyszínelést és nyomrögzítést. A nyomozás során arra is találtak jeleket, hogy kisebb intenzitással, és néhány hónappal korábban is előfordult már mérgezés. A fentebb már említett, szintén itt történt 2010-es mérgezésnél pedig egy parlagi sas, öt holló, négy egerészölyv, három barna rétihéja és egy dolmányos varjú került elő, a mérgezett csalétkek pedig naposcsibék voltak.

Az MME az elkövetés módjából – hogy ilyen nagy mennyiségben helyeztek ki mérget – és a korábbi tapasztalatokból arra következtet, hogy az elkövetők szisztematikusan akarták a lehető legtöbb ragadozót kiirtani a területről.

Fazekas István

“Ennek egyik oka lehetne, hogy az elkövető a környéken tartott háziállatait kívánta öncélúan megvédeni, de a mérgezés mértéke és nagy kiterjedése ezt nem valószínűsíti. A másik leggyakoribb ok, hogy az elkövetők azt hiszik, hogy a ragadozók kiiktatásával nagyobb apróvadterítéket tudnak a sportvadászat részére biztosítani” – olvasható honlapjukon.

Horváth Márton, az MME fajmegőrzési osztályának vezetője

Fazekas István

Horváth Márton, az MME fajmegőrzési osztályának vezetője a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy az utóbbi időkben tudomásukra jutott, mérgezéses esetekben hozott négy elmarasztaló ítéletben elítélt öt ember közül csak egy volt állattartó (egy kacsatenyésztő), négyen pedig az érintett területeken működő vadgazdálkodókhoz voltak köthetők. A Tura központjában található Flamingó kávézó vendégköre egy harmadik lehetőséget is felvet: szerintük ellenérdekelt mezőgazdasági vállalkozók közötti vita is állhat az esetek hátterében, de jelzik, ez is csak egy feltételezés.