2023-ig egyre-másra dőlnek majd meg a szén-dioxid-kibocsátási rekordok - írja a Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentés, és a szervezet a jövőt illetően sem optimista. A negatív tendencia ugyanis 2023 után is folytatódni fog. Miért? Mert az államok csillagászati összegeket költenek arra, hogy leküzdjék a vírusválságot, de ennek csak 2%-a jut arra, hogy áttérjenek a környezetkímélő energiaforrásokra. A 16 ezer milliárd dolláros támogatás lényegében kizárólag a pandémia elleni harcot, illetve a vállalatok és a családok megsegítését célozza, a környezetvédelem marginális szerepet játszik. Számszerűen: körülbelül 2300 milliárd dollár jut a gazdaság újraindítására, és ebből csak 380 milliárd dollár a fenntartható energiaforrásokra.

Messze még a karbonsemlegesség

"A kormányok jelentős része megígérte ugyan, hogy a gazdasági újraindítási programban nagy szerep jut a környezetvédelmi beruházásoknak, de ezek csak szavak maradtak eddig" - hangsúlyozza az ügynökség igazgatója, Fatih Birol, aki a párizsi Les Échos-nak nyilatkozott. "Nemcsak arról van szó, hogy nagyon messze kerül a karbonsemlegesség céldátuma a század közepétől, hanem arról is, hogy újabb rekordok születnek a szén-dioxid kibocsátásban."

Miért? Mert nincs pénz a kedvezőtlen folyamatok megállítására. Az ügynökség és az IMF számításai szerint három éven keresztül évi plusz 1000 milliárd dollárt kellene költeni a megújuló energiaforrásokra ahhoz, hogy közelítsünk a karbonsemlegességhez. Ennek a programnak az az előnye is meglenne, hogy több mint 9 millió új munkahelyet teremtene világszerte. Jelenleg úgy néz ki, hogy 2023-ig 350 milliárd dollár plusz zöld beruházás lesz. Ez javulást jelez ugyan, de korántsem elegendő ahhoz, hogy a párizsi egyezményben rögzített célok megvalósuljanak.

Az újraindítási programok sok szegény országban azt jelentik, hogy az energiaigényeket szénből fedezik, amely a leginkább környezetszennyező energiaforrás. A szegényebb régiókban mindössze a kívánatos összeg egyötödét fordítják arra, hogy átállítsák az energiarendszert a környezetvédelmi követelmények szerint. Egészen egyszerűen nem jut pénz a nap- és szélenergia fejlesztésére. A gazdag országok azt igérték Párizsban, hogy évente 100 milliárd dollárral támogatják a szegényeket ezen a téren tíz éven keresztül, de ebből vajmi kevés valósult meg.

G20 környezetvédelmi találkozó

Nápolyban július 22-én és 23-án megvitatják ezeket a problémákat a húsz gazdasági nagyhatalom környezetvédelmi és energiaminiszterei. A Nemzetközi Energiaügynökség ezért is időzítette mostanra figyelemfelkeltő tanulmányát. A hivatal Párizsban működik mint az OECD szakmai szervezete. A most kiadott jelentés legfőbb tanulsága: minden olyan beruházással fel kell hagyni, amely fosszilis energiaforrás kihasználására irányul. Kérdés, hogy a G20 miniszterei mennyire hallják ezt meg, hiszen az újraindítás mindenütt megnöveli az energiaigényeket és az árakat. Amint az OPEC+ legutóbbi döntése mutatta: az áremelkedést csakis úgy lehet letörni, ha növelik az olajkitermelést.