A beltéri termesztéskor egy kilogramm szárított kendervirágzat előállítása 2283–5184 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár a helyi éghajlati és egyéb feltételektől függően, ezért a kannabisz (marihuána) zárt térben való termesztése súlyos környezetterheléssel jár – figyelmeztet a Coloradói Állami Egyetem új tanulmánya, amely a Nature Sustainability című tudományos folyóiratban jelent meg.

Colorado államban, ahol már legalizálták a marihuánát, például a kannabisz beltéri termesztése 1,7 százalékkal járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, vagyis hasonló hányaddal, mint a szénbányászat.

A kannabiszból 0,1 gramm beltéri előállítása sokkal nagyobb mértékben járul hozzá az emisszióhoz, mint egy pohár söré, boré vagy tömény szeszé, egy csésze kávéé vagy egy szál cigarettáé

– állapították meg a kutatók, akiket saját bevallásuk szerint "nagyon meglepett" a beltéri kannabisztermelés környezetterhelésének szintje.

A beltéri kannabisztermelés rendkívül nagy energiaigénnyel jár, mert sok áramot fogyaszt a fűtés, a szellőztetés, a légkondicionálás, a növekedésserkentő lámpák használata, amelynek káros ökológiai hatását tovább súlyosbítja a növekedést serkentő plusz szén-dioxid alkalmazása.

A coloradói egyetem kutatói szerint a fenti okok miatt a marihuánát legalizáló államoknak a szabadföldi vagy üvegházi termesztést kellene ösztönözniük, amivel drasztikusan csökkenteni lehet a környezetterhelést.

Kalkulációjuk szerint az üvegházi kannabisztermelés szén-dioxid-kibocsátása 42, a szabadföldié pedig 96 százalékkal kisebb a beltéri termesztésénél.

Az Egyesült Államokban csaknem négyszeresére, 13,6 milliárd dollárra nőtt a kannabiszüzlet azóta, hogy 2012-ben elsőként Colorado és Washington állam engedélyezte a marihuána rekreációs célú használatát. Az orvosi kannabisz alkalmazása jelenleg az USA államainak kétharmadában, élvezeti használata az egyharmadában engedélyezett.