Ez óriási pazarlás, és egyben hatalmas gazdasági és környezetvédelmi probléma – állapítja meg egy ENSZ-jelentés, melyet a párizsi Les Échos ismertet.
Évente 931 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba – állapítja meg az a jelentés, melyet az ENSZ környezetvédelmi szervezete és a Wrap nevű brit civil szervezet együtt készített a 2019-es évről. Az 54 országban folytatott vizsgálat nem veszi figyelembe az élelmiszeripar által termelt hulladékot, hanem csakis azt, amit a kereskedelemben eladtak, és azután nem fogyasztottak el.
A fő bűnösök a háztartások, ahol rohamtempóban növekszik a kidobott élelmiszer mennyisége – mind a fejlett államokban, mind pedig a szegény országokban. A kukákban landoló élelmiszer több mint fele innen származik – a 20 százalékból 11 százalék – míg az éttermek 5 százalékkal, a kiskereskedők pedig mindössze 2 százalékkal járulnak hozzá.
Nigéria a pazarlás bajnoka
Bár a kutatók azt feltételezték, hogy az élelmiszer-pazarlás a gazdag országok polgárait jellemzi elsősorban, hamar kiderült, hogy ez nem feltétlenül igaz. A világ átlag 121 kilogramm kidobott élelmiszer egy évben. Ehhez képest a nem épp dúsgazdag Nigéria lakói 185 kilót hajítanak a kukákba.
Mindeközben több mint 700 millió ember éhezik a világban – vázolja fel a paradox helyzetet az ENSZ jelentése.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
„Nem tudtam, mi a baj velem” – sok nő számára jött el a megváltás azzal, hogy kiderült, az ADHD nem válogat a nemek között
Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.