"Zavaros a víz, sáros, hordalékos" - állítják a helyiek, akik szerint brutális mennyiségű szennyvízt engedtek rájuk. A vízügyi igazgatóság szerint nem külső vegyi szennyezésről van szó.
Az ismeretlen eredetű és nagy kiterjedésű habzásra a nicki műgátnál figyeltek fel - írja a VAOL. Miután a Mi Rábánk és a környező természet elnevezésű Facebook-oldalra is felkerültek a fényképek, újabb szemtanúk jelentkeztek, akik azt állítják, Szentgotthárdnál és Alszószölnöknél is hasonló volt szombaton a helyzet. Az oldal tagjai jelezték a problémát az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál. Ők az illetékes Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz irányították őket. Mint kiderült, a vízügyi igazgatósághoz már korábban eljutott a habzás híre, a gátnál szemrevételezték a habot, a szaga és textúrája alapján azt állapították meg, hogy nem külső vegyi szennyezésből származik.
A bejelntés után miért nem értesítették azonnal a környezetvédelmi hatóságot? Miért nem történik laboratóriumi vizsgálat? – vetette fel a lap olvasója, aki szerint szennyezés történt, és miután ez az árral levonul, érdemben senki nem tehet semmit, nem lehet megtalálni a kibocsátót. A hozzászólók az ausztriai áradásokkal magyarázzák a jelenséget, és ők is szennyezésről beszélnek: „Zavaros a víz, sáros, hordalékos, és ki tudja, mit engednek bele.” Az osztrák gyárakat is említik lehetséges szennyezőként. Többen tudni vélik, hogy a Rába menti települések szennyvíztelepeiről a folyó áradásakor rendszeresen a Rábába engedik a „mocskot”, a szennyvízkezelés után visszamaradt anyagot. Szerintük most is ez történhetett, csak a mértéke brutális.
A vízügyi hatósági feladatokat a katasztrófavédelem látja el, ezért a VAOL a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál és Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál érdeklődött az esettel kapcsolatban.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat
A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?