Nem utazhat az országhatáron kívülre az egy héttel ezelőtt hadiállapotot elrendelő dél-koreai államfő, Jun Szogjol, akinek lemondását egyre többen követelik és aki ellen a helyi média szerint hazaárulás gyanúja miatt vizsgálat folyik – írja a Reuters.

Utóbbi lépést a dél-koreai rendőrség, az ügyészség és a korrupcióellenes ügynökség kezdeményezte az elnök ellen felmerült vádak kivizsgálására hivatkozva. Noha a dél-koreai elnök ellen hivatali ideje alatt nem indítható büntetőeljárás, az államfő mentelmi joga nem terjed ki a lázadással vagy hazaárulással kapcsolatos vádakra. Ennek értelmében Jun Szogjolt kihallgathatja, és akár őrizetbe is veheti a rendőrség a szükségállapot kihirdetése miatt.

Ugyan Szogjol a statárium miatt bocsánatot kért a dél-koreai emberektől, de egyelőre nem lépett vissza, és azt mondta, a kormánypártra bízza, hogy döntsenek a sorsáról. Szombaton az a döntés született, hogy nem indítanak ellene alkotmányos vádeljárást, a hatalma egyre bizonytalanabb. Hétfőn a védelmi minisztérium közölte, ugyan még mindig Szogjol a hadsereg főparancsnoka, de a magas rangú katonatisztek körében nagy az elégedetlenség, ezért kérdéses, hogy meddig tart ez az állapot. Mindeközben a legnagyobb ellenzéki párt is azt követeli, hogy fosszák meg ezen feladatkörétől.

Eddig annyi előrelépés történt, hogy a szükségállapot bevezetése miatt vasárnapra virradóra őrizetbe vették Kim Jonghjun volt védelmi minisztert, I Szangmin belügyminiszter pedig benyújtotta lemondását. Kim ellen árulás, illetve zendülés gyanúja miatt indult nyomozás. A 65 éves politikus, aki szerdán nyújtotta be lemondását, s csütörtökön már le is váltották, nyíltan támogatta a Jun Szogjol elnök által kedden kihirdetett és még aznap visszavont, ám belpolitikai válságot kiváltó szükségállapotot.

Időközben felvetődött, hogy Jun Szogjol helyett a miniszterelnök, Han Dokszu foglalkozzon a belügyi- és külügyi kérdésekkel, átruházza rá a hatáskörét, de az ellenzék nem ért egyet ezzel a javaslattal, szerintük nem ez a megfelelő megoldás, és leszögezték, hogy újból kezdeményezni fogják az alkotmányos vádeljárást.

Dél-Koreában elnöki rendszer működik, mint az Egyesült Államokban, vagyis annak ellenére, hogy az áprilisi parlamenti választásokat az elnök pártja elveszítette, és a parlamentben az ellenzéki DP van többségben, továbbra is a PPP kormányoz. Ebben a rendszerben az elnök ellátja az államfői, kormányfői és a hadsereg-főparancsnoki tisztséget is.

A PPP egyes tagjai – indoklásuk szerint – azért sürgették Jun lemondását, mert nem akarják, hogy megismétlődjön a korábbi elnök, Pak Günhje elleni 2016-os vádemelés. Pak egy befolyásolási botrány miatt hónapokig tartó tüntetések után távozott hivatalából, bukása a párt összeomlását és a liberálisok győzelmét váltotta ki az elnök- és általános választásokon.

Az államfő népszerűségi mutatója a Realmeter helyi közvélemény-kutató intézet felmérésének hétfőn közzétett eredménye szerint a szükségállapot múlt heti kihirdetését követőn 17,3 százalékos mélypontra zuhant – ami a legalacsonyabb szint 2022-es hivatalba lépése óta –, míg elutasítottsága 79,2 százalékos rekordmagasságra emelkedett.

Jun Szogjul politikailag szorult helyzetben van, államfőként nem nagyon tudja keresztülvinni javaslatait az ellenzéki többségű törvényhozásban. Az előző parlamenti választást ugyanis nagy fölénnyel az ellenzék nyerte, az ellenzék javaslatait viszont az elnök rendre megvétózza, így patthelyzet alakult ki az országban. Ráadásul Jun Szogjol körül botrányok pattantak ki az utóbbi időben felesége miatt, akit korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel is gyanúsítottak.

Mint a Reuters kiemeli, geopolitikai szempontból egy nagyon érzékeny időszakban tört ki a botrány, hiszen úgy tűnik, Oroszország és Észak-Korea egyre szorosabbra fűzi a viszonyát, és Dél-Koreát, valamint a szövetségeseit is aggodalommal tölti el. „Törekednünk kell arra, hogy helyreállítsuk szövetségeseink bizalmát, és ismét megfeleljünk a nemzetközi közösség Dél-Koreával szembeni elvárásainak” – jelentette ki az ország külügyminisztere.