A brit kormány 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a Hajat Tahrír as-Sám-ot (azaz a HTS-t, vagy magyarul a Levantei Felszabadítási Szervezetet).
A brit kormány egyik legmagasabb beosztású tagja szerint meg kell fontolni az Aszad-rezsimet megdöntő szíriai lázadócsoport, a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nagy-britanniai betiltásának feloldását. A brit miniszterelnök ugyanakkor közölte, hogy jelenleg nincs napirenden ilyen döntés – számolt be az MTI.
A brit kormány a terrorizmusellenes törvény alapján 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a HTS-t, és betiltotta a csoport nagy-britanniai tevékenységét, miután a szerveződés a múltban együttműködött az al-Kaida terrorhálózattal.
A brit terrorellenes törvény alapján bűncselekménynek számít, ha valaki a tilalmi listán szereplő csoportok valamelyikének tagja, vagy aktívan támogatja tevékenységüket. E bűncselekmények elkövetőire 14 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
A listán jelenleg szereplő 79 csoport között van a HTS mellett a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász, az Iránnal szövetséges Hezbollah libanoni síita milícia, az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet és az orosz Wagner zsoldoscsoport.
Pat McFadden, a kormányközi kapcsolatokért felelős brit kabinetminiszter a BBC brit közszolgálati rádió hétfői hírműsorának nyilatkozva kijelentette: a brit kormány “átgondolja”, hogy feloldható-e a HTS-t érintő szankció, és szükséges-e továbbra is terrorszervezetként nyilvántartani a csoportot.
McFadden – aki a Lancester hercegség kancellárja ősi címének viselőjeként a kormány munkáját támogató minisztériumi rangú hivatalnak, a Cabinet Office-nak a második legmagasabb rangú tisztviselője Sir Keir Starmer miniszterelnök után – úgy fogalmazott: Szíriában még rendkívül képlékeny a helyzet, de ha stabilizálódnak az állapotok, a HTS betiltásáról érvényben lévő döntés felülvizsgálata “viszonylag gyorsan” megtörténhet.
Hangsúlyozta: a HTS vezetője, Abu Mohammed al-Dzsúláni “elhatárolódott egyes olyan kijelentetésektől, amelyeket a múltban tett”, és jelenleg “helyénvaló nyilatkozatokat hangoztat” a kisebbségek védelméről és az emberi jogok tiszteletben tartásáról.
A HTS 2016-ban megszakította kapcsolatait az al-Kaidával is.
A közel-keleti körúton tartózkodó Starmer ugyanakkor nem sokkal később, a kíséretében lévő újságíróknak azt mondta: jelenleg “egyáltalán nincs napirenden” a döntés arról, hogy a brit kormány feloldja a HTS-re kirótt szankciókat, és levegye a csoportot a terrorszervezetek listájáról.
A brit kormányfő szerint “nagyon korai lenne” még erről dönteni, mivel a szíriai helyzet rendkívül ingatag, és bár az Aszad-rezsim bukása nagyon jó fejlemény, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy rendezettnek tekinthetők a további események.
Starmer szerint a szíriai helyzetre politikai megoldást kell keresni, és ennek feltétele a terrorizmus és az erőszak “nagyon egyértelmű” elutasítása.
David Lammy brit külügyminiszter a londoni alsóház képviselőinek tartott hétfői esti tájékoztatásában úgy fogalmazott: a brit kormánynak óvatosan kell eljárnia, hiszen a Hajat Tahrír as-Sám csoportot annak idején azért tiltották be Nagy-Britanniában, mert az al-Kaida fedőszervezeteként működött.
Lammy kijelentette: London a cselekedetei alapján ítéli majd meg a HTS-t, és szoros figyelemmel követi, hogy a csoport és a konfliktus többi részesei miként bánnak a civil lakossággal az általuk ellenőrzött térségekben.
A brit külügyminiszter hangsúlyozta: Nagy-Britannia a szövetségeseivel együtt több mint egy évtizede küzd a terrorizmus ellen Szíriában, és a szíriai válság kezelésére London eddig 4 milliárd fontot (2000 milliárd forintot) költött.