Világ HVG 2024. december. 09. 22:05

Egy brit miniszter szerint fel kellene oldani az Aszad-rezsimet megdöntő csoport nagy-britanniai betiltását

A brit kormány 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a Hajat Tahrír as-Sám-ot (azaz a HTS-t, vagy magyarul a Levantei Felszabadítási Szervezetet).

A brit kormány egyik legmagasabb beosztású tagja szerint meg kell fontolni az Aszad-rezsimet megdöntő szíriai lázadócsoport, a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nagy-britanniai betiltásának feloldását. A brit miniszterelnök ugyanakkor közölte, hogy jelenleg nincs napirenden ilyen döntés – számolt be az MTI.

A brit kormány a terrorizmusellenes törvény alapján 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a HTS-t, és betiltotta a csoport nagy-britanniai tevékenységét, miután a szerveződés a múltban együttműködött az al-Kaida terrorhálózattal.

A brit terrorellenes törvény alapján bűncselekménynek számít, ha valaki a tilalmi listán szereplő csoportok valamelyikének tagja, vagy aktívan támogatja tevékenységüket. E bűncselekmények elkövetőire 14 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

A listán jelenleg szereplő 79 csoport között van a HTS mellett a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász, az Iránnal szövetséges Hezbollah libanoni síita milícia, az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet és az orosz Wagner zsoldoscsoport.

Pat McFadden, a kormányközi kapcsolatokért felelős brit kabinetminiszter a BBC brit közszolgálati rádió hétfői hírműsorának nyilatkozva kijelentette: a brit kormány “átgondolja”, hogy feloldható-e a HTS-t érintő szankció, és szükséges-e továbbra is terrorszervezetként nyilvántartani a csoportot.

McFadden – aki a Lancester hercegség kancellárja ősi címének viselőjeként a kormány munkáját támogató minisztériumi rangú hivatalnak, a Cabinet Office-nak a második legmagasabb rangú tisztviselője Sir Keir Starmer miniszterelnök után – úgy fogalmazott: Szíriában még rendkívül képlékeny a helyzet, de ha stabilizálódnak az állapotok, a HTS betiltásáról érvényben lévő döntés felülvizsgálata “viszonylag gyorsan” megtörténhet.

Hangsúlyozta: a HTS vezetője, Abu Mohammed al-Dzsúláni “elhatárolódott egyes olyan kijelentetésektől, amelyeket a múltban tett”, és jelenleg “helyénvaló nyilatkozatokat hangoztat” a kisebbségek védelméről és az emberi jogok tiszteletben tartásáról.

A HTS 2016-ban megszakította kapcsolatait az al-Kaidával is.

A közel-keleti körúton tartózkodó Starmer ugyanakkor nem sokkal később, a kíséretében lévő újságíróknak azt mondta: jelenleg “egyáltalán nincs napirenden” a döntés arról, hogy a brit kormány feloldja a HTS-re kirótt szankciókat, és levegye a csoportot a terrorszervezetek listájáról.

A brit kormányfő szerint “nagyon korai lenne” még erről dönteni, mivel a szíriai helyzet rendkívül ingatag, és bár az Aszad-rezsim bukása nagyon jó fejlemény, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy rendezettnek tekinthetők a további események.

Starmer szerint a szíriai helyzetre politikai megoldást kell keresni, és ennek feltétele a terrorizmus és az erőszak “nagyon egyértelmű” elutasítása.

David Lammy brit külügyminiszter a londoni alsóház képviselőinek tartott hétfői esti tájékoztatásában úgy fogalmazott: a brit kormánynak óvatosan kell eljárnia, hiszen a Hajat Tahrír as-Sám csoportot annak idején azért tiltották be Nagy-Britanniában, mert az al-Kaida fedőszervezeteként működött.

Lammy kijelentette: London a cselekedetei alapján ítéli majd meg a HTS-t, és szoros figyelemmel követi, hogy a csoport és a konfliktus többi részesei miként bánnak a civil lakossággal az általuk ellenőrzött térségekben.

A brit külügyminiszter hangsúlyozta: Nagy-Britannia a szövetségeseivel együtt több mint egy évtizede küzd a terrorizmus ellen Szíriában, és a szíriai válság kezelésére London eddig 4 milliárd fontot (2000 milliárd forintot) költött.

Kevesebb mint két hét alatt megdöntötték a Közel-Kelet egyik legbrutálisabb diktatúráját – mi jöhet ezután?

Basar Asszad volt elnök a jelek szerint végleg feladta, és vannak arra utaló jelek, hogy a lázadók vezetője, Abu Mohamed al-Dzsolani békés átmenetre törekszik. Az eredményes villámháború alapjaiban rajzolhatja át a Közel-Keletet. Az iszlamista lázadók győzelme nem jelenti a feldarabolt Szíria egységét, de óriási csapást mért az orosz érdekekre, Iránra és a libanoni Hezbollahra.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 16. 19:30

Rendszerváltás 35 – Belarusz, az ország, amely alól kidőlt a Szovjetunió

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.