Az Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le Ukrajna katonai támogatásával, mert közeledik az idő, amikor az Egyesült Államokat és a NATO-t az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseként kell majd elismerni – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán az RT televízió műsorában.

“A jelzés nagyon világos és egyértelmű – fejezzék be. Ne tegyék ezt többé, ne lássák el Kijevet mindennel, amit csak akar, ne bátorítsák őket újabb katonai kalandokra, ezek túl veszélyesek. Mert közeledik az idő, amikor már nem lehet más lehetőség, mint elismerni, hogy az Egyesült Államok, a NATO és mások, akik Kijev oldalán (…) játsszák ezt a játékot, teljesértékű részeseivé váltak ennek a konfliktusnak” – mondta Rjabkov.

A helyettes tárcavezető szerint Oroszország nem hiszi, hogy a tárgyalások ideje lejárt, de, mint mondta, most erősebb eszközökre van szüksége, hogy álláspontját hallhatóvá tegye. Ide sorolta azt az üzenetet, amelyet az Oresnyik bevetése küldött.

“Nagyon veszélyes illúzió, amelyben úgy tűnik, (a nyugati államok) élnek, mégpedig az, hogy képesek lesznek egy bizonyos ponton stratégiai győzelmet aratni Oroszország felett. Egy atomhatalmat nem lehet legyőzni, elég eszközünk van ahhoz, hogy katonai eszközökkel válaszoljunk a konfrontációnak erre az elszabaduló spiráljára” – hangsúlyozta Rjabkov.

A diplomata a felelősségteljes magatartás megnyilvánulásának nevezte, hogy Oroszország figyelmezteti az Egyesült Államokat a ballisztikus rakéták indításáról. Mint mondta, Moszkva támogatja ezt a gyakorlatot és ugyanezt várja el Washingtontól is. Emlékeztetett rá, hogy a ballisztikus rakéták tesztindításairól szóló értesítésekről 1989-ben kötöttek megállapodást. Mint mondta, ez a gyakorlat segít csökkenteni az elszámítás és a veszélyes tévedések kockázatát.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház elnöke szerdán kijelentette, hogy Oroszországnak megvannak az eszközei beleértve a “szuperfegyvereket” is, hogy kézzelfogható és elkerülhetetlen választ adjon a támadásra. Hangot adott álláspontjának, miszerint Joe Biden amerikai elnök kormányzata megkeseredett és feldúlt a választási vereség miatt.

“Tudatában kell lennünk, hogy agóniájukban továbbra is képesek a legvakmerőbb lépésekre. Erre mindig készen kell állnunk, nincs jogunk kiengedni” – mondta.

Az orosz kormányzati szervek álláspontját elmagyarázó obyasnayem.rf portál a Telegram-csatornáján infografikában azt közölte, hogy az Oresnyik rakétája nukleáris változatban akár 900 kilotonna (45 hirosimányi) összteljesítményű nukleáris töltetek célba juttatására is alkalmas lesz. A tájékoztatás értelmében az eszköz repülési ideje a Kapusztyin Jar rakétalőtérről a NATO brüsszeli központjáig 17, a németországi Ramstein légibázisig 15, a lengyelországi Redzikowóban lévő amerikai rakétavédelmi bázisig pedig 11 perc lesz. Az Oresnyik maximális hatótávolsága a portál szerint 5,5 ezer kilométer. A rakéta sebessége 10 Mach (óránként 12 380 kilométer), és akár másfél tonnás robbanótöltetet is hordozhat.

Vlagyimir Putyin elnök november 22-én az orosz védelmi minisztérium és a hadiipari komplexum vezetőivel megtartott találkozón elmondta, hogy az Oresnyik rendszert a hadászati rakétaerőknél fogják rendszerbe állítani.

Szergej Karakajev vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka a Vesztnyik Vojennogo Obrazovanyija című hadtudományi folyóiratban azt hangoztatta, hogy az irányítása alatt álló haderő nem biztosítja Oroszország és szövetségesei elleni nagyszabású agresszió elleni, nukleáris fegyverek alkalmazása nélküli elrettentést a NATO fokozott katonai tevékenységének feltételei között. A tábornok szerint mára a hadászati rakétaerőknél bevezették az ötödik generációs Jarsz és Avangard rakétarendszert, és folytatódik a munka a legújabb, folyékony hajtóanyagú nehézrakétával ellátott, silóban állomásoztatott Szarmat rakétarendszer hadrendbe állításán.

“Az állami program teljesítése lehetővé tette a rakétaezredek átfegyverzésének egyenletes ütemű biztosítását, és ma már a hadászati rakétaerők harci állományában a modern rakétaeszközök aránya meghaladja a 88 százalékot” – közölte a parancsnok.

Mindeközben Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke szerdán a Német Külpolitikai Társaság nevű agytröszt berlini rendezvényén arról beszélt, hogy nem zárható ki egy NATO elleni orosz támadás veszélye a következő években –

“Oroszország háborúra készül a Nyugat ellen” – hangoztatta a BND elnöke, akit a Zeit című német lap hírportálja idézett. “Lehetséges cselekvési alternatíva lesz a Kreml számára egy katonai konfrontáció” – figyelmeztetett Kahl. Mint mondta, abból indul ki, hogy az orosz hadsereg állományát és felszereltségét tekintve az évtized végére képes lehet “támadást indítani a Nyugat ellen”.

Kahl ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem nagyszabású támadásra kell számítani az európai NATO-tagállamok ellen. Oroszország szerinte valószínűleg inkább azzal fog próbálkozni, hogy meghiúsítja az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetből fakadó segítségnyújtási kötelezettséget, ezzel előidézve a NATO kudarcát. Amennyiben Oroszország a NATO egyik tagját katonai erővel megtámadná, a többiek ezt azonban nem minősítenék az egész szövetség elleni támadásnak, és nem ennek megfelelően reagálnának, azzal Moszkva elérné célját.

Kahl a BND értékeléseire hivatkozott, miszerint magas rangú orosz kormánytagok már kételkednek abban, hogy “az 5. cikkely szerinti segítségnyújtási kötelezettség éles helyzetben megállná-e a helyét”. A szövetségi hírszerző szolgálat vezetője felhívta a figyelmet: “Jelenleg ugyan nincsenek jelei Oroszország konkrét háborús terveinek. Amennyiben azonban az ilyen nézetek túlsúlyba kerülnének az orosz kormányzat központjában, akkor az elkövetkezendő években a katonai konfliktus kockázata is meg fog nőni”.

A lehetséges forgatókönyvek között említette Kahl például egy rövid támadást a norvégiai Spitzbergák ellen, vagy egy korlátozott beavatkozást a Baltikumban az orosz kisebbségek védelme címén. A BND elnöke szerint Oroszország a NATO mint védelmi szövetség kudarcát akarja elérni. “Ezt orosz részről akkor érnék el, ha az 5. cikkely egy támadás esetén hatástalan maradna” – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy Oroszország nyugati célpontokkal szemben alkalmazott átfogó hibrid támadásai is elvezethetnek ahhoz, hogy a NATO valamikor felveti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzet alkalmazását.