Több ukrán család is kapott olyan videóhívást, amiben a rég nem látott, orosz hadifogságba esett hozzátartozójuk jelentkezett, aki arra próbálta rávenni szeretteit, hogy kezdjenek kormányellenes tüntetésbe – derül ki a Politico riportjából.

A lapnak Petro Jacenko, a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős ukrán bizottság szóvivője is megerősítette a megkeresések tényét. „Tömegesen érkeznek olyan hívások, amikben egy rég nem látott hozzátartozó jelentkezik azzal a szöveggel, hogy az oroszok hajlandók lennének őt kicserélni, ám az ukrán fél nem tesz semmit a kiszabadulása érdekében. A hívások száma és időzítése alapján úgy véljük, hogy a kormánnyal szembeni bizalom aláásására tett újabb orosz kísérlettel állunk szemben” – mondta Jacenko. Vélhetően ennek ágyazott meg Moszkva azzal is, hogy augusztus óta nem volt fogolycsere a háborúzó felek között. Ez egyébként jelentős eltérést mutat a háború első évében látott gyakorlathoz képest, amikor 48 alkalommal cseréltek foglyokat az ukránok és az oroszok, melyek eredményeképp 2598 ukrán katona térhetett haza.

Az új orosz taktika az ukrán társadalomban egyébként is tapasztalható belső feszültségek kiélezésére játszik, ahol valóban létezik egy egyre növekvő elégedetlenség Volodimir Zelenszkijvel szemben, nem utolsó sorban a nyári kudarcos ellentámadás miatt, illetve a közhangulatot nagyban rombolják továbbá az amerikai képviselőházban az Ukrajnának szánt segélyt blokkoló republikánusok akciói, csak úgy, mint Orbán Viktor, aki Kijev anyagi megsegítésének a jelenlegi legnagyobb kerékkötője, legalábbis ami az Európai Uniót illeti.

 

Magyarország blokkolta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós EU-s támogatást

Az erről szóló tárgyalások már csak jövőre folytatódnak.

Az ukrán ombudsman irodája jelenleg mintegy 31 ezer orosz fogságban lévő ukránról tud, ezek közül háromezren katonák és 28 ezren civilek, de a valós számok még ennél is magasabbak lehetnek. Jacenko elmondta, hogy tudnak például több katonáról, akik orosz hadifogságba kerültek, ám ezt az oroszok egyelőre nem erősítették meg, ezért hivatalosan továbbra is eltűntként kell kezelniük őket.

Az ukrán hadifogságban lévő orosz katonák számát ugyanakkor Jacenkóék nem árulták el, hivatalos forrásból csak annyit lehet tudni, hogy sokan vannak, hiszen az ukránok nem rég kényszerültek egy második nagy hadifogolytábor megépítésére, ugyanakkor Jacenko sietett kijelenteni, hogy készek és képesek is elszállásolni valamennyi Ukrajnában harcoló orosz katonát, amennyiben azok úgy döntenének, hogy megadják magukat.

A hadifoglyokkal kapcsolatos bánásmód kérdése is viták kereszttüzébe került, az ukránok azt állítják például, hogy míg ők a nemzetközi jognak megfelelően bánnak az orosz hadifoglyokkal, addig a kiszabadult ukrán katonák 90 százaléka arról számolt be, hogy az oroszok kínozták és éheztették őket, illetve azt sem engedték nekik, hogy felvegyék a kapcsolatot a szeretteikkel.

Az oroszok természetesen tagadják az ukrán vádakat, az orosz emberi jogi biztos, Tatyjana Moszkalkova november 30-án meg is látogatott egy 119 ukrán hadifoglyot elszállásoló létesítményt, ahol a nemzetközi szabályoknak megfelelő körülményeket talált, sőt még azt is elmondta, hogy a foglyok számára az orosz hatóságok azt is engedélyezték, hogy felvegyék a kapcsolatot hozzátartozóikkal. Ezen utóbbi fejlemény szívderítő voltán némileg árnyal ugyanakkor, hogy Moszkalkova minderről alig egy nappal azt követően számolt be, hogy az első, a kijevi kormánnyal szembeni fellépést szorgalmazó hívások befutottak az ukrán családokhoz.

(Képünkön a mariupoli Azovsztal üzem ukrán védői láthatók a kapitulációjuk után)