Világ MTI / hvg.hu 2023. augusztus. 07. 11:38

Egyre csak dagad a diplomáciai botrány, amit azzal robbantott ki egy kínai hajó, hogy vízágyúval rálőtt egy Fülöp-szigeteki csapatszállítóra

Mostanra már elítélő közleményt adott ki az USA és Manilában bekérették a kínai nagykövetet.

A Dél-kínai-tengeren található szigetek miatt a második világháború óta komoly feszültségek terhelik Kína és a Fülöp-szigetek kapcsolatait. A CNN most arról tudósít, hogy a hétvégén előbb a kínai partiőrség egy hajója vízágyúval rálőtt egy Fülöp-szigeteki csapatszállítóra, majd ennek nyomán diplomáciai botrány robbant ki a két ország között. Manila bekérette a kínai nagykövetet, közben az USA és szövetségesei biztosították támogatásukról a szigetországot. Mostanra már Ausztrália, Japán, Kanada és Németország is elítélte Kínát a támadásért.

„Ragaszkodunk a nemzetközi jog által garantált szuverenitásunkhoz, területi egységünkhöz, melyet meg fogunk védeni” – jelentette ki az esettel kapcsolatos sajtótájékoztatóján ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök.

Jonathan Malaya, a Fülöp-szigeteki nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese pedig felszólította Pekinget, hogy tartsa be a hágai Állandó Választottbíróság 2016-os ítéletét, mely a Dél-kínai-tenger egy részét a Fülöp-szigeteknek ítélte.

Kína azonban a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tengert gyakorlatilag teljes egészében a magáénak tartja, ennek érdekében több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. Peking követeléseit a Fülöp-szigetek, Vietnám és Malajzia is vitatja.

Kína mindezidáig figyelmen kívül hagyta a hágai Állandó Választottbíróság ítéletét, amely 2016-ban Manila igényét ismerte el jogosnak. A manilai kormány december végén jelentette be, hogy megerősíti tengeri katonai jelenlétét, miután Peking megkezdte lakatlan területek betelepítését a vitatott hovatartozású Spratly-szigeteken és környékén.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.