Történelmi nap Finnország NATO-csatlakozása, ami a NATO-t erősebbé teszi, az észak-atlanti térség biztonságosabbá válik – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően.

Jens Stoltenberg a tanácskozásra érkezve újságíróknak nyilatkozva közölte: kora délután a finn lobogót felvonják a szövetség brüsszeli központjánál, ezzel Finnország a NATO 31. teljes jogú tagjává válik.

Emlékeztett: április 4-én van a 74. érvfordulója annak, hogy Washingtonban megalapították az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO). „Mi is lehetne jobb módja a NATO születésnapjának megünneplésének, mint egy csatlakozási ceremóniával köszönteni a szövetség 31. tagját, Finnországot" – fogalmazott.

A finn NATO-tagság azt mutatja, hogy minden önálló és független ország szabadon hozhat döntést csatlakozásáról a katonai szövetséghez – tette hozzá a NATO-főtitkár, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok jóváhagyása által Svédország is mihamarabb a szövetség tagjává válhat. (Svédország csatlakozását Magyarország egyelőre blokkolja, az erről való parlamenti szavazást március végén követhetetlen indokokkal és bizonytalan időre ismét elhalasztották - a szerk.)

Közölte továbbá: mivel az orosz agresszió Ukrajnával szemben nem csillapodik, kedden összeül a NATO-Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével, és megbeszélést folytat arról, miként tudja a szövetség növelni támogatását a megtámadott országnak. (Ezt az ülést pedig Szijjártó Péter külügyminiszter megkerülésével viszik át - a szerk.)

Hangsúlyozta: semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, megerősítette katonai jelenlétét a NATO-tagállamokkal közös határian, továbbá fennáll a lehetősége, hogy katonai erőt kíván alkalmazni szomszédaival szemben. Stoltenberg végezetül veszélyesnek és meggondolatlannak nevezete az orosz elnök nukleáris retorikáját, és hangsúlyozta, egy atomháborút sohasem lehet megnyerni. A nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt pedig megváltozott a biztonsági helyzet, amihez szükséges hozzáigazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését – jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: a szövetségnek nem konfliktus kiváltása a célja, hanem annak megelőzése.

Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve nagy napnak nevezte Finnország számára a NATO-csatlakozást, mely érdekében – mint mondta – az ország sokat dolgozott hosszú éveken keresztül, egyebek mellett jelentős összegeket fektetett a védelmi képességekbe. Hangsúlyozta továbbá: országa tevékeny tagja lesz az észak-atlanti szövetségnek.

Kaikkonen a finn NATO-csatlakozást úgy az ország, mint a szövetség számára előnyösnek nevezte, majd hozzátette: Finnország célja az is, hogy „jó szomszédja, Svédország is teljes tagságot szerezzen" a szövetségben. A finn védelmi miniszter reményét fejezte ki, hogy ez a lehető leghamarabb megtörténik.