Világ MTI 2023. február. 23. 21:20

Az ukránok nem voltak hajlandóak egy légtérben lenni az orosz küldöttséggel az EBESZ-ben

Más országok küldöttségei is kivonultak, mikor az oroszok szót kaptak. Felvetődött az agresszorok EBESZ-tagságának megvonása is a jövőben.

Az ukrán delegáció részvétele nélkül kezdődött meg csütörtökön Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének kétnapos ülése. Az ukrán küldöttség azzal indokolta távolmaradását, hogy sértésnek tekinti Oroszország részvételét az ülésszakon.
Margareta Cederfelt, a parlamenti közgyűlés svéd elnöke a tanácskozást megnyitó beszédében azt mondta: noha rokonszenvez azokkal, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy "egy teremben foglaljanak helyet az agresszorral, a közgyűlés alkalmat ad arra, hogy a jelenlévők vitatkozhassanak az agresszor hazugságaival".
Az osztrák parlament elnöke, Wolfgang Sobotka ugyanakkor úgy vélte: "az EBESZ-nek nem feladata rácsapni az ajtót a diplomáciára, hanem ellenkezőleg: közérthető megközelítése és biztonsági koncepciója révén az EBESZ lehet a legalkalmasabb arra, hogy részese lehessen az orosz-ukrán konfliktus megoldásának".
Az üléstől távol maradó ukrán delegáció közleményt adott ki, amelyet Szlovákia küldötte olvasott fel. A közlemény szerint "a háborús uszítóknak a bécsi közgyűlésen való megjelenése sérti az EBESZ célkitűzéseit", mert véleményük szerint "az orosz küldöttek nem a párbeszéd és az együttműködés, hanem propagandájuk terjesztésének céljából és azért vannak jelen, hogy az elkövetett háborús bűnöket legitimálják, a nemzetközi jog és az emberi tisztesség elveit pedig meggyalázzák".
Amikor az orosz küldöttség tagjai szót kaptak a közgyűlésen, több küldött is úgy tiltakozott, hogy elhagyta az üléstermet.
A tanácskozás kezdete után néhány órával együtt tartott sajtótájékoztatót Ukrajna és az Egyesült Államok küldöttségének vezetője, Mikita Poturajev és Ben Cardin. Poturajev közölte: Ukrajna olyan tervezetet dolgozott ki, melyben azt fogja indítványozni, hogy ha a jövőben bármely EBESZ-tagállam háborút indítana egy másik tagállam ellen, akkor a támadó tagságát függesszék fel a szervezetben. Ben Cardin pedig azt mondta: az amerikai delegáció egyetértett azzal, hogy az orosz küldöttséget ki kellett volna zárni a közgyűlésről, továbbá kiemelte, hogy véleményük szerint Oroszországot felelősségre kell vonni az ukrajnai háborúban elkövetett atrocitásokért.
A kétnapos tanácskozásnak helyszínt biztosító Ausztria az Oroszországot sújtó nemzetközi szankciók ellenére arra hivatkozva engedélyezte az orosz részvételt, hogy az EBESZ székhelye is Bécsben van, így a szervezet valamennyi tagállamának képviselőit, köztük az orosz küldöttséget is kötelesek fogadni. Az orosz részvétel ellen 20 ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada is tiltakozását fejezte ki.
Az EBESZ-nek 57 ország, köztük Ukrajna és Oroszország, valamint az Egyesült Államok is tagja. A szervezetet a hidegháború időszakában hozták létre, hogy párbeszéd alakulhasson ki a Kelet és a Nyugat között. Legfőbb célkitűzései között szerepel a béke elősegítése, a nemzetközi fegyverzetellenőrzés, az emberi jogok tiszteletben tartása és a biztonsági együttműködés. A közgyűlés téli ülésszaka egybeesik az ukrajnai háború első évfordulójával: Oroszország tavaly február 24-én indította meg hadműveleteit Ukrajnában.
Az ukrán delegáció részvétele nélkül kezdődött meg csütörtökön Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének kétnapos ülése. Az ukrán küldöttség azzal indokolta távolmaradását, hogy sértésnek tekinti Oroszország részvételét az ülésszakon.

Margareta Cederfelt, a parlamenti közgyűlés svéd elnöke a tanácskozást megnyitó beszédében azt mondta, hogy bár rokonszenvez azokkal, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy "egy teremben foglaljanak helyet az agresszorral, a közgyűlés alkalmat ad arra, hogy a jelenlévők vitatkozhassanak az agresszor hazugságaival".   

Az osztrák parlament elnöke, Wolfgang Sobotka ugyanakkor úgy vélte: "az EBESZ-nek nem feladata rácsapni az ajtót a diplomáciára, hanem ellenkezőleg: közérthető megközelítése és biztonsági koncepciója révén az EBESZ lehet a legalkalmasabb arra, hogy részese lehessen az orosz-ukrán konfliktus megoldásának".   

Az üléstől távol maradó ukrán delegáció közleményt adott ki, amelyet Szlovákia küldötte olvasott fel. A közlemény szerint "a háborús uszítóknak a bécsi közgyűlésen való megjelenése sérti az EBESZ célkitűzéseit", mert véleményük szerint "az orosz küldöttek nem a párbeszéd és az együttműködés, hanem propagandájuk terjesztésének céljából és azért vannak jelen, hogy az elkövetett háborús bűnöket legitimálják, a nemzetközi jog és az emberi tisztesség elveit pedig meggyalázzák".   

Amikor az orosz küldöttség tagjai szót kaptak a közgyűlésen, több küldött is úgy tiltakozott, hogy elhagyta az üléstermet.   

A tanácskozás kezdete után néhány órával együtt tartott sajtótájékoztatót Ukrajna és az Egyesült Államok küldöttségének vezetője, Mikita Poturajev és Ben Cardin. Poturajev közölte: Ukrajna olyan tervezetet dolgozott ki, melyben azt fogja indítványozni, hogy ha a jövőben bármely EBESZ-tagállam háborút indítana egy másik tagállam ellen, akkor a támadó tagságát függesszék fel a szervezetben. Ben Cardin pedig azt mondta: az amerikai delegáció egyetértett azzal, hogy az orosz küldöttséget ki kellett volna zárni a közgyűlésről, továbbá kiemelte, hogy véleményük szerint Oroszországot felelősségre kell vonni az ukrajnai háborúban elkövetett atrocitásokért.   

A kétnapos tanácskozásnak helyszínt biztosító Ausztria az Oroszországot sújtó nemzetközi szankciók ellenére arra hivatkozva engedélyezte az orosz részvételt, hogy az EBESZ székhelye is Bécsben van, így a szervezet valamennyi tagállamának képviselőit, köztük az orosz küldöttséget is kötelesek fogadni. Az orosz részvétel ellen 20 ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada is tiltakozását fejezte ki.   

Az EBESZ-nek 57 ország, köztük Ukrajna és Oroszország, valamint az Egyesült Államok is tagja. A szervezetet a hidegháború időszakában hozták létre, hogy párbeszéd alakulhasson ki a Kelet és a Nyugat között. Legfőbb célkitűzései között szerepel a béke elősegítése, a nemzetközi fegyverzetellenőrzés, az emberi jogok tiszteletben tartása és a biztonsági együttműködés. A közgyűlés téli ülésszakában lesz egy éve, hogy Oroszország tavaly február 24-én indította meg a teljeskörű inváziót Ukrajna ellen.
Hirdetés