Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A szóban forgó ünnep a húsvét utáni negyedik péntekre eső „nagy imádság napja”, amit 1686 óta ünnepelnek a dánok.
Dániában a megnövekedett védelmi kiadások miatt felmerült, hogy eltörölnék az egyik munkaszüneti napot, de tízezrek vonultak utcára Koppenhágában vasárnap, hogy tiltakozzanak ez ellen a törvényjavaslat ellen.
A tiltakozást a legnagyobb dán szakszervezetek hirdették meg, szerintük legalább 50 ezren vettek részt a megmozduláson, amivel ez lenne az utóbbi több mint tíz év legnagyobb megmozdulása Dániában. A dán rendőrség szerint ugyanakkor lényegesen kevesebben, néhány ezren voltak a tüntetők – írja a Reuters.
Az ünnepnap eltörlését még tavaly decemberben javasolta a kormány a magasabb adóbevételek miatt, hogy ebből fedezni lehessen az orosz-ukrán háború nyomán felmerült, megnövekedett védelmi kiadásokat.
A dán kormány 2030-ig a GDP 2 százalékára emelné a védelmi költségvetést összhangban a NATO elvárásokkal.
Az ehhez szükséges 4,5 milliárd dán korona (233 milliárd forintot) nagy részét az ünnepnap eltörléséből befolyó adóbevételekből finanszíroznák.
Ugyanakkor a szakszervezetek, ellenzéki képviselők és közgazdászok megkérdőjelezték ennek a javaslatnak az értelmét.
Egyes közgazdászok szerint a munkaszüneti nap eltörlésének aligha lennének hosszú távú hatásai, mivel a munkavállalók más módon kompenzálnák munkaidejüket. A dán munkajog szerint ugyanis a fizetést és a munkaidőt nagy részben a kollektív szerződések határozzák meg a jól szervezett munkavállalói és munkáltatói képviseletek között állami beavatkozás nélkül.
A kis parlamenti többséggel rendelkező dán kormány ugyanakkor bejelentette, hogy az ellenállás dacára is keresztül fogja vinni a vonatkozó törvényt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az európai országok közül Dániában az egyik legalacsonyabb a munkaidő.
