Katonai fegyverzettel harcolnak riválisaik és az állam ellen a mexikói élet minden területét behálózó kartellek, amelyek erőszakkal, vesztegetéssel, kapcsolatépítéssel és a lakosságnak nyújtott segítséggel építik támogatóik körét. Az egyik legnagyobb közülük a Sinaloa, amelynek a Köpcös után újabb vezetőjét tartóztatták le. A következmények háborús állapotokat idéztek elő.
Nem túlzás azt állítani, hogy háborús állapotok uralkodtak el Culiacán városában a múlt csütörtökön azután, hogy a hatóságok elfogták a hírhedt mexikói drogbáró, Joaquin Guzmán – közismert nevén El Chapo, azaz a Köpcös – egyik fiát. Ovidio Guzmán (El Ratón, az Egér) egyike az apja által alapított Sinaloa drogkartell vezetőinek; őrizetbe vételének hírére az emberei feldúlták az utcákat, tűzharcot vívtak a rendőrökkel, útakadályokat emeltek, járműveket gyújtottak fel. A közösségi médiában megosztott felvételeken tízévesnél alig idősebb, puskákkal felszerelt gyerekek is feltűnnek, akiket látszólag arra készítenek fel, hogy harcoljanak az Egérért: kiszabadítsák, de legalábbis üzenetet küldjenek a rendőröknek és a katonáknak arról, hogy ki az úr.
A város repülőterét is le kellett zárni, mert lövések dördültek a terminál épületében és rálőttek két repülőgépre is. Az egyiken rendőrök, a másikon civil utasok ültek. Ez utóbbi fedélzetén valaki videózott: a felvételen látszik, hogy az emberek összehúzzák magukat az ülésekben, így próbálva fedezéket találni a géptestbe csapódó lövedékek elől. A mexikói légierő két repülőjének is ilyen okból kellett kényszerleszállást végrehajtania.
Culiacánban napokra megbénult az élet, az iskolák és intézmények jó része bezárt. Az embereket arra kérte az állam vezetése, hogy maradjanak biztonságos helyen. A rend még mostanra, több mint egy héttel az akció után sem állt teljesen helyre: továbbra is előfordulnak lövöldözések, kisebb összecsapások.
Az Egér elfogását hat hónapon át készítették elő. Az akciót az Egyesült Államok is támogatta, amely korábban 5 millió dolláros nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki Guzmán letartóztatásához vagy elítéléséhez vezető információval szolgál. A kartellvezéren végül a Culiacántól nagyjából 50 kilométerre, északra fekvő településen, az ötezer lelkes Jesus Mariában ütöttek rajta a hadsereg és a Nemzeti Gárda tagjai, és tíz órán át ostromolták a kartellvezér búvóhelyét. Ennek során, valamint az ezt követő összecsapásokban a hivatalos tájékoztatás szerint 19 gyanúsított és tíz katona halt meg, a hadsereg további 35 tagja pedig megsebesült. Huszonegy fegyverest letartóztattak.
A kormány szerint civilek nem sérültek meg, több helybeli azonban arról beszélt az El Paísnak, hogy a saját otthonában kapott találatot, amikor a hadsereg és a kartell fegyvereinek kereszttüzébe került. A Fox News arról számolt be, hogy hétfőn a falu lakói tüntettek, mert állításuk szerint több tucat ember – többségük 12-35 év közötti fiatal – egyszerűen eltűnt a közösség tagjai közül. A helybeliek amiatt is panaszkodtak, hogy az akció nyomán napokig víz, villany és telefon nélkül maradtak, azután a Vöröskereszt kezdte segíteni őket, de nem elégedettek a nekik nyújtott segítséggel.
Katonai felszerelés
Ovidio Guzmánt az elfogása után helikopterrel az Altiplano nevű mexikóvárosi börtönbe szállították, és bár az Egyesült Államok már 2019 szeptemberében kérvényezte a kiadását, egy szövetségi bíró úgy döntött, hogy hatvan napig ott is marad.
Nem most kerül először a hatóságok markába a Köpcös fia, 2019 októberében egyszer már letartóztatták, akkor azonban a kartell több mint 700 fegyveresének megfélemlítő akciója olyannyira hatékony volt, hogy néhány órán belül szabadon engedték. Erről maga az elnök, Andrés Manuel López Obrador döntött „a további vérontás elkerülése” érdekében. A kartelltagok ugyanis azzal fenyegettek, hogy tömegesen végeznek ki civileket, és zár alá vettek egy lakótömböt, ahol katonák családtagjai élnek.
A hatóságoknak van is mitől tartaniuk: a bűnszervezetek fegyvereseinek felszerelése egyre professzionálisabb, s a kiképzési módszereik, harci taktikájuk is mind fejlettebb. Egy, a témával foglalkozó kötet szerzői – Robert J. Bunker és John P. Sullivan – 2021-ben arról beszéltek az InSight Crime-nak adott interjúban, hogy a kartellek arzenáljában már állandónak számítanak az olyan, távolról indított támadást lehetővé tevő eszközök mint a gránátvetők, a „gyalogság” tagjai közül egyre többen viselnek taktikai mellényt, testpáncélt és tartanak maguknál gépkarabélyt. Az 50 kaliberes lövedékeket kibocsátani képes fegyverek használata is általános.
Egyre gyakrabban használnak hagyományos autókból átalakított páncélozott járműveket, úgynevezett narkotankokat főleg akkor, ha riválisaikkal vagy a hatóságokkal csapnak össze. Továbbá rendszeresen vetnek be robbanóeszközöket is – elsősorban azért, hogy nyomatékosítsák megfélemlítő üzeneteiket.
A szakértők arról is beszéltek, hogy milyen forrásokból jutnak hozzá a kartellek a katonai fegyverzethez. Az 50-es kaliberű Barrettekhez és az olyan félautomata karabélyokhoz, mint az AR-15 vagy az AK-47, elsősorban az Egyesült Államokból: ott közvetítők megvásárolják, aztán Mexikóba csempészik őket. Fosztogatják a közép-amerikai katonai fegyverraktárakat, illetve a nemzetközi fegyverszállítmányokat is – a korábbiakban így jutottak hozzá jelentős mennyiségű Kínában gyártott eszközökhöz. Korrupt politikusok és katonák közreműködésével pedig belföldi forrásból is hozzájutnak fegyverekhez: például a hadsereg és a nemzeti gárda bázisairól csempészik ki őket a számukra, de az is előfordul, hogy a korábban tőlük vagy más kartellektől lefoglalt eszközöket nem semmisítik meg, hanem visszajuttatják hozzájuk.
Új szelek fújnak Sinaloában
A Sinaloa kartell, amelyhez az Egér is tartozik, az egyik, ha nem a legerősebb Mexikóban; az amerikai kormány korábban úgy jellemezte, hogy a világ legnagyobb drogcsempész szervezeteinek egyike. Elsősorban kokaint, heroint, metamfetamint, kannabiszt, MDMA-t és fentanilt csempésznek, utóbbiból az Egyesült Államok hatóságai szerint ők viszik a legtöbb fentanilt az észak-amerikai kontinensre.
A bűnszervezet nyolcvanas években jött létre az azonos nevű államban, felállításában komoly szerepe volt a Köpcösnek és Ismael Zambadának (El Mayo). Az előbbi nagy lábon élt, hatalmas vagyont halmozott fel – a Forbes gazdaglistájára is felkerült, egészen a 701. helyig jutott –, az életének erőszakos és drámai fordulatai pedig könyveknek és sorozatoknak szolgáltattak témát, az utóbbiról azonban viszonylag keveset tudni. A Köpcöst többször is lecsukták – kétszer sikeresen megszökött –, 2019-ben pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték az Egyesült Államokban, az utóbbi mindeddig sikeresen kerülte el az igazságszolgáltatást – aminek biztosításáért nyilván nagyon mélyen a zsebébe kell nyúlnia –, és továbbra is részt vesz az ország északi területeinek nagy része fölött uralkodó szervezet irányításában.
Rajta kívül még két „feje” van a Sinaloának a Köpcös lekapcsolása óta: az egyik annak öccse, Aureliano Guzmán Lorea (El Guano), valamint a fiai – köztük az Egér – alkotta Los Chapitos. Utóbbiak a jelek szerint mind nagyobb befolyásra tettek szert a kartellen belül, ami nem tetszett El Mayónak: vannak, akik azt gyanítják, hogy ő adta a tippet a hatóságoknak arról, hol bujkálhat a Guzmán fiú.
Mostanra a Los Chapitos kezében van a Közép- és Észak-Mexikóban zajló fentanil- és megtamfetamin-kereskedelem, ami annak a következménye, hogy a Köpcös fiai – két féltestvérpár – kegyetlenül kihasználják az ellenfeleik gyengeségeit, és támadnak, ha lehetőséget látnak. Amikor tavaly februárban az egyik rivális kartell, a Caborca egyik szárnyát támadták meg, az ostromra több tucat járművel és hatalmas tűzerővel vonultak fel. Akkorával, hogy órákra képesek voltak gyakorlatilag elfoglalni a szervezet központjának számító Caborca városát, a rendőrség tehetetlen volt ellenük. Néhány hónappal később a hatóságok elkapták a kartell vezetőjét, Rafael Caro Quinterót, a Sinaloa pedig ismét lecsapott: néhány nap alatt két tucat ellenséges fegyveressel végeztek, és belemartak a Caborca területébe, amely fontos csempészútvonalakat ellenőriz az USA-val határos Sonora állam északi részén.
A Köpcös fiai elsősorban a szintetikus drogok piacára összpontosítanak, de jól jövedelmez számukra a marihuána, illetve – mivel a szervezett bűnözői csoportok egy ideje a halászatra is rátették a kezüket – egy hal, a totaba illegális kereskedelme is.
És nemcsak az „üzletben” sikeresek: rengeteg követőjük van a közösségi médiában, ahol bemutatják, hogyan telnek a kartell tagjainak napjai, milyen a munkájuk, a fegyvereik. A konvojaik felvonulásáról készült felvételeket több százezren nézték meg. A Somos La Chapiza című dal sok videó aláfestőzenéje a TikTokon. Az InSight Crime szerint nem túlzás azt állítani, hogy a fivérek amolyan narko-influenszerekké váltak. S hogy mekkora a hatásuk? A múlt héten a Cruz Azul futballcsapatának egyik játékosa, Julio César Dominguez a fia tizenkettedik születésnapján Chapiza témájú bulit tartott, ahol a gyerekek a Köpcösre és a kartelljére utaló feliratú sapkában lövöldöztek egymásra lézeres játékpuskával.
❌������
— Zaritzi Sosa (@zaritzisosa) January 8, 2023
Quiero entender qué pasó por la cabeza del ‘Cata’ Domínguez para que la temática de la fiesta de su hijo fuera sobre un tema que afecta al país.
Está todo mal al ver esta foto, claro que @CruzAzul debe hacer algo, pero también el jugador con el tipo de educación que tiene pic.twitter.com/rbCswrvcBl
Mértékletes erőszak
Akármilyen kegyetlen is az ellenfeleivel, a közel negyven éve létező Sinaloa összességében olyan bűnszervezet, amelynek elnyomó hatalma kiszámítható és bizonyos szintig mérsékelt, legalábbis Vanda Felbab-Brown, a szervezett bűnözés kutatója szerint. A kartell gondosan felméri, mekkora erőt kell mutatnia ahhoz, hogy azok a politikusok, hivatali és hatósági személyek és üzletek, akikkel és amelyekkel kapcsolatban állnak, úgy működjenek, ahogy elvárják tőlük, ami lehetőséget ad nekik az alkalmazkodásra „Udvarias zsarolók, akik rendet teremtenek, akik civilizált bűnözők, akik nem folyamodnak erőszakhoz pusztán az erőszak kedvéért” – idézte a szakértő egy, a kartellel együttműködő interjúalanyát.
Más vállalkozók, üzletemberek arról beszéltek Felbab-Brownnak, hogy bármilyen is a Sinaloa, még mindig jobb, hogy ők irányítanak egy-egy adott térségben, mint ha a kartellek a fennhatóságért harcolnának egymással. „A legtöbb nagy szálloda Cabóban a Sinaloának fizet. De ez sokkal jobb, mint korábban, amikor a CJNG (Cártel de Jalisco Nueva Generación) velük harcolt Baja Sur felügyeletéért. A kifizetések most nagyon kiszámíthatóak, a beszedők pedig nagyon udvariasak és nyugodtak. Nagyon civilizáltan lehet velük együttműködni, és nem kell hetente őrült összegeket átadni, csak minden néhány hónapban egy méltányos díjat” – magyarázta neki egy üzletember.
Felbab-Brown szerint a Sinaloa ebben különbözik a vetélytársaitól. Ahelyett, hogy kizárólag a puszta erejére támaszkodna, szisztematikusan építi a kapcsolatait üzletemberekkel, politikusokkal, papokkal, a fegyveres erőkkel, kormánytisztviselőkkel, intézményekkel és a helyi lakossággal, sokszor úgy, hogy különféle ügyekben segítik őket. Például távol tartja az adóhatóság munkatársait a helyi üzletektől. Vagy emberrablási ügyeket old meg, az elkövetőket pedig átadja a hatóságoknak. Bizonyos szabályok betartatásában azok szerepét is átveszi, olyannyira, hogy előfordult: a városi rendőrök a kartellhez küldték az embereket, akik lopásról vagy az otthonuk kirablásáról akartak bejelentést tenni.
De nem csak így igyekszik szimpátiát kivívni magának a kartell. 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány Mexikón is átsöpört, a világsajtó rácsodálkozott arra, hogy az országban működő különféle bűnszervezetek segélycsomagokat osztottak a rászorulóknak – többek között a Köpcös arcképével díszítetteket is –, bennük készpénzzel, élelmiszerrel és fertőtlenítőszerekkel. Pedig ez egyáltalán nem számított újdonságnak, a Sinaloa régóta használja ezt a módszert arra, hogy támogatókat gyűjtsön a lakosság körében. A kartell vezetői évtizedek óta adnak pénzt fiesztákra, támogatják az egyházat és a templomokat, az iskolákat. A kutató szerint ezzel sokaknál el is érik a céljukat: olyan helyeken is találkozott a szervezetről elismerően beszélő emberekkel, ahol közösségek éppen azért kerültek a korábbinál is nehezebb helyzetbe, mert a szervezet átvette a munkájuk irányítását – például a halászatét, vagy a dohány- és alkoholeladásét.