Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hadiállapotot vezetett be Vlagyimir Putyin az Oroszország által a közelmúltban annektált négy ukrajnai megyében, ám ez a gyakorlatban nem sokat jelent, hiszen Herszon, Zaporizsja, Donyeck és Luhanszk megyékben már hónapok óta valódi háború – és nem különleges katonai művelet – zajlik. Az sokkal fontosabb – és a Kreml gondjainak súlyosbodására utal – hogy Oroszország teljes területére különböző korlátozásokat jelentő készültségi állapotot vezetett be. Az is figyelmeztető jel, hogy az orosz hatóságok megkezdték a február 24-e óta tartó háború elején elfoglalt Herszon városában élő polgári lakosok kitelepítését.
„Figyelembe véve azt, hogy Oroszország területi egységét katonai erővel kísérlik meg megbontani 2022. október 20-án nulla órától hadiállapot lép életbe a Luhanszki Népköztársaságban, a Donyecki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében” – áll a Vlagyimir Putyin orosz elnök által szerda délután aláírt rendeletben, amely így Oroszország elleni támadásnak minősíti azt, hogy az ukrán hadsereg megpróbálja visszafoglalni az oroszok által erővel elfoglalt és a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozó területeket.
Az elnöki rendelet szerint a négy megyében területvédelmi erőket hoznak létre – az a dokumentumból nem derült ki, hogy ez pontosan mit jelent – s Putyin arra is utasította a kormányt, hogy három napon belül dolgozzon ki tervet arról, milyen lépéseket tesz szükségessé a hadiállapot bevezetése.
Bár az orosz kormányzathoz közelálló médiumok folyamatosan az annektált területeket érintő rendelettel foglalkoznak, sokkal fontosabb egy másik elnöki döntés, az, amellyel Oroszország teljes területén különböző készültségi fokozatot léptetett életbe. Az Ukrajna közvetlen közelében lévő nyolc régióban „közepes szintű reagálási” fokozatot rendelt el Putyin. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok fokozottan ellenőrzik a közrendet, rendkívüli szabályok szerint működtetik a közlekedést, a távközlést és az energetikai rendszereket.
Ugyancsak lehetővé vált a polgárok kötelező ideiglenes ki- és áttelepítése, a ki- és beutazás, valamint a területen való mozgás korlátozása. Az intézkedés egyik célja az lehet, hogy az oroszok megpróbálják megakadályozni, hogy ukrán diverzánsok támadásokat hajtsanak végre a határhoz közeli célpontok ellen. Az Ukrajnával határos nyolc körzetben Putyin egyben elrendelte a „gazdasági mozgósítást” is, ami leginkább azt jelentheti, hogy az ország egy része áttér a hadigazdálkodásra.
Készültség egész Oroszországban
A déli és középső szövetségi körzetben – ide tartozik Moszkva és környéke is – magas szintű készültséget rendelt el Putyin. Ennek értelmében a hatóságok megszigorítják a közrend ellenőrzését és joguk lesz a forgalom korlátozására, illetve a közlekedésben résztvevők ellenőrzésére. Az ország többi részén alapszintű készültséget vezetnek be, ami a közrend ellenőrzésének szigorítását, valamint a kritikus iparágak tevékenységének központi szabályozását jelenti. Bár a készültségi fokozatokban csak lehetőségként szerepelnek a korlátozások, az orosz történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatalom maximálisan élni szokott a plusz jogosítványokkal.
Ebből a szempontból fontos az Ukrajnától elcsatolt területekre vonatkozó, hadiállapotot hirdető rendelet harmadik pontja: e szerint ugyanis amíg életben van a hadiállapot, Oroszország teljes területén életbe léptethetnek olyan intézkedéseket, amelyeket lehetővé tesz a hadiállapotról szóló 2002-es törvény. Magyarul ez azt jelenti, hogy közvetve az ország teljes területén érvényben van már a hadiállapot.
Az egyre keményebben fogalmazó Putyin a Biztonsági Tanács tagjaival folytatott tárgyaláson arról beszélt, hogy a harci cselekmények eszkalációjára kell számítani, és olyan sátánistáknak nevezte az ukrán vezetőket, akik nem voltak hajlandóak meghallgatni Oroszország figyelmeztetéseit.
Oroszország többször is lehetőséget adott a sátánistáknak, hogy az eszükhöz térjenek. De nem hallgattak meg minket. Most minden másképpen lesz, mi fogjuk megszabni a feltételeket”
– magyarázta.
Menekülés Herszonból
Az Oroszország teljes területére vonatkozó készültségi állapot bevezetése és a „gazdasági mozgósítás” arra utal, hogy az optimistának látszani kívánó nyilatkozatok ellenére a „különleges katonai akció” nem úgy halad, mint ahogyan azt Putyin és szövetségesei még a támadás februári megindítása előtt gondolták. Ahogy az is figyelemre méltó, hogy az orosz hatóságok elrendelték a Dnyeper-folyó nyugati partján lévő, Herszon város oroszbarát vezetésének a kimenekítését, és azt javasolják az ott élő polgári személyeknek, hogy ők is hagyják el a települést. Helyi források szerint a hatóságok már nem engedik belépni Herszonba a nem ott élő polgárokat.
A városvezetők állítólag már szerdán távoztak, s az oroszok mintegy hatvanezer herszoninak javasolják, hogy „ideiglenesen” költözzenek keletre a településről. A herszoniak ugyanakkor csak egyfelé, Oroszország irányába hagyhatják el a várost. „A hadsereg nem fogja feladni Herszont, ám egyáltalán nem ideális az, ha polgári lakosság van ott, ahol várhatóan ellenségeskedések fognak kitörni” – mondta az egyik távozó oroszbarát vezető, Vlagyimir Szaldo herszoni kormányzó.
Ukrajna maradásra kéri a helyi lakosságot, és azzal vádolta Moszkvát, hogy erőszakkal, dezinformációk terjesztésével próbálja kitelepíteni a polgári személyeket, akiket ezt követően élő pajzsként kívánnak használni a menekülő orosz katonák védelme érdekében. „Az orosz katonák egy része megpróbál túlélni. Nagyon sokan közülük polgári ruhát vettek fel. De mi tudjuk, hogy kik ők, mások mint a herszoniak: csoportokban közlekednek és rövid a hajuk” – idézte a BBC az egyik herszoni lakost, aki szerint a helyiek nagyobb részének nem áll szándékában távozni.
Szaldo néhány nappal ezelőtt még a Kremlben volt, s ő írta alá a Herszon megye Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló dokumentumot. A kitelepítésről szóló hírekkel párhuzamosan az orosz médiumok változatlanul arról számolnak be, hogy a térségben rendre visszaverik az ukrán hadsereg támadásait, melyek során az ukránok állítólag komoly veszteségeket szenvednek.
