„A taktikai nukleáris fegyverek meghatározhatják egy csata kimenetelét, de nem egy háborúét, és nem tennék lakhatatlanná a földet. Ezért Oroszország másik nukleáris opciója stratégiai: az ukrán városok elpusztítása Hirosima típusú fegyverrel. Ennek a lehetőségnek két gyenge pontja van. Ukrajnában a széljárás változékony, és Kelet-Ukrajnában például északkeletről fúj” – írta George Friedman amerikai geopolitikai elemző még Putyin bejelentése előtt.

Egy stratégiai atomrobbantás esetén a radioaktív csapadék Oroszországba, és ebben a példában Voronyezs, egy stratégiai fontosságú orosz város felé fújna. Egy stratégiai nukleáris fegyver bármilyen alkalmazása valószínűleg orosz területet érintene"

– állapította meg Friedman, aki egyébként Orbán Viktor egyik kedvenc elemzője, júniusban a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban vendégül is látta őt.

Friedman szerint a második, bár valószínűtlen kockázat a nyugati válaszreakciót érinti. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország egyaránt rendelkezik stratégiai nukleáris fegyverekkel. Bármelyikük az Ukrajnára mért orosz csapást saját maga számára is potenciális fenyegetésnek tekinthetné. „Tekintettel a taktikai atomfegyverek korlátozott értékére és a stratégiai atomfegyverek potenciális katasztrófájára, az orosz nukleáris fenyegetések kiváló pszichológiai hadviselésnek számítanak (hacsak az orosz ellenség nem veszi komolyan a fenyegetést), de nem oldják meg Oroszország katonai problémáját” – véli a szerző.

MTI

A probléma szerinte négy részből áll. Az első az, hogy az oroszok Ukrajnában úgy helyezkednek el, ahogyan a háborút kezdték, az oldalról érkező támadásokkal szemben sebezhetők. A védhetőbb alakzatokba való visszavonulásnak lenne értelme, de komoly politikai következményei is lennének, mivel ez egy újabb visszavonulást jelezne a háború korábbi szakasza után. A második problémájuk szerinte, hogy nincs elegendő motivált katona, és emellett van a régóta fennálló orosz/szovjet probléma: a logisztika.

Az ellentámadás megindításához Friedman szerint az oroszoknak nem csak a kezdeti utánpótlással kell rendelkezniük, hanem további nagy mennyiségű utánpótlással is, amely megbízhatóan oda érkezik, ahol szükség van rá. Ez elvezet a negyedik problémájukhoz. Az amerikai műholdak folyamatos és pontos felderítést biztosítanak minden erővel kapcsolatban, beleértve a logisztikai mozgásokat is. Ezenkívül a különböző típusú amerikai tüzérség képes elvágni az orosz utánpótlási vonalat, így egy offenzíva megbénul. És végül, az ukrán erők eléggé szétszórtak, így egy utolsó taktikai nukleáris csapás valószínűleg hatással lenne az orosz offenzívára.

Friedman szerint úgy tűnik, hogy Oroszország állandó védekező pozícióba kényszerült.  Szerinte az oroszoknak nyilvánvalóan meg kell változtatniuk a háború dinamikáját, ha nem akarnak politikai rendezésre kényszerülni. A kulcs az, hogy taktikailag és stratégiailag több irányból is fenyegetést jelentsenek az ukránok számára, ami Friedman szerint jelenthetné azt, hogy közvetlenül megtámadnak egy olyan országot, amelyik az USA szövetségese. Ezzel elérnék, hogy az Egyesült Államok átcsoportosítsa az erőforrásait és ne Ukrajnának, hanem a megtámadott államnak nyújtson nagyobb segítséget, ezáltal Ukrajna sebezhetőbbé válna.

De Friedman szerint ez utóbbi lépésre a földrajz kevés lehetőséget kínál. Ha mégis ezzel próbálkoznának az oroszok, akkor szerinte Moldova és Románia lehetne a célpont. „Ehhez az oroszoknak először rakétákkal kellene kiiktatniuk az ukrán hajóelhárító rakétákat, mint amilyenek a Moszkvát elsüllyesztették. Miután ezt megtették, légi vagy rakétafölényt kellene elérni és fenntartaniuk a Fekete-tenger felett, majd partra szállni és elegendő erőt letenni ahhoz, hogy a román erőket harcra kényszerítsék a jelentős amerikai erőkkel. Tekintettel arra, hogy a Boszporuszon kívül is vannak amerikai tengeri erők, és tekintettel arra, hogy a NATO mandátuma vagy puszta szükségszerűsége miatt a Boszporusz bezárásra kényszerülne, ez komoly fenyegetést jelentene az oroszok számára. Ha ehhez hozzáadjuk az orosz erők elleni légitámadást, akkor ez a művelet valószínűleg kudarcot vallana” – írta az elemző.

Friedman szerint a Baltikum elleni támadás jelentős lengyel ellentámadással járna, és egy Finnország elleni támadás megindítása például észlelhető és előre látható lenne. Ugyanez igaz szerinte Romániára is, de valamivel kisebb eséllyel.

Az utolsó lehetőség szerinte az, hogy az oroszok összevonják az erőiket keleten, majd új erőkkel megtámadják Ukrajnát. „Oroszország számára továbbra is ez a legvalószínűbb megoldás, feltéve, hogy képes nagy erőket összevonni, kiképezni és motiválni. Ha nem, akkor Oroszország talán gyenge döntetlent érhet el, de nem tudja rákényszeríteni akaratát Ukrajnára” – írta Friedman.

Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Putyin részleges mozgósítást rendelt el, Blinken szerint az USA sosem fogja elismerni az ukrán területek orosz annektálását - a háború szerdai hírei

Vlagyimir Putyin kedden beharangozott nagy beszédére szerdán reggel került sor: részleges mozgósítást rendelt el. Az amerikai külügyminiszter szerint a megszállt területeken rendezett bármiféle „népszavazás" illegitimnek minősül.