Az Ukrajna elleni orosz „különleges hadművelet” mindaddig folytatódik, amíg minden célját el nem éri – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn. Korábban Szergej Lavrov külügyminiszter az ukrán kormány eltávolításában és a Donbasz „felszabadításában” jelölte meg a hadműveletek célját.

Hadseregünk folytatja a hadműveletet, hogy felszabadítsa Harkiv régióját az orosz megszállóktól. Az ellenség sietve feladja pozícióit, és mélyen bemenekül a korábban megszállt területekre vagy azonnal az Oroszország területére. Vasárnap az oroszok elhagyták a Kupjanszki járásban található Velikij Burluk és Dvoricsna településeket. A front egyes szakaszain védőink elérték Oroszország államhatárát – számolt be Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegramon.

Volodimir Zelenszkij a kijevi brit nagykövetségen fejezte ki részvétét II. Erzsébet királynő halála miatt. Az ukrán elnök a követségen elhelyezett emlékkönyvbe azt írta: „Az ukrán nők és férfiak osztoznak ebben a nagy veszteségben. Együtt gyászolunk az Egyesült Királysággal, a nemzetközösséggel és a brit korona minden alattvalójával. Őfelsége emléke, a népének az önzetlen szolgálata örökre része marad az emberiség történelmének” – írta Zelenszkij.

Hétfőre virradóan az orosz erők rakétacsapást mértek Zaporizzsjára, és eltaláltak a megyeszékhely határában egy infrastrukturális létesítményt. Az előzetes információk szerint senki sem sérült meg – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a megye kormányzójára hivatkozva.

A jövőben fokozódhat az orosz katonai aktivitás a Balti-tenger térségében, amire a NATO-n belüli szorosabb együttműködéssel és elrettentéssel kell válaszolni – jelentette ki Morten Bodskov dán védelmi miniszter hétfőn Varsóban, miután lengyel hivatali partnerével tárgyalt. Dánia számára a balti-tengeri medence rendkívül fontos térség, ezért az orosz lépésekre a szövetségesekkel folytatott szorosabb együttműködéssel és elrettentéssel kell válaszolni – hangsúlyozta.

Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter kiemelte, hogy a két ország együttműködik a NATO gyorsreagálású erőit koordináló, dán–lengyel–német vezetésű, az északnyugat-lengyelországi Szczecinben működő parancsnokság keretében. Kitért a lengyel–dán energiabizonsági együttműködésre is, utalva a Norvégiából a dániai hálózaton keresztül a Balti-tenger alatt Lengyelországba vezető Baltic Pipe gázvezetékre, amelyet tervek szerint szeptember végén állítanak működésbe. „A biztonsági együttműködésünk ezért nagyon széleskörűen fogható fel” – jegyezte meg a lengyel kormányfőhelyettes.

Blaszczak közölte: Lengyelország és Dánia elégedettséggel fogadja, hogy hamarosan Svédország és Finnország is csatlakozik a NATO-hoz. Arról is beszélt, hogy Bodskovval megvitatták a Baltikum biztonsága mellett az Ukrajnának nyújtott támogatás folytatását, valamint a lengyel–dán katonai együttműködés megerősítését.

Ismét szünetel a víz- és az áramellátás az ukrajnai Harkivban az oroszok támadása miatt – jelentette be a város polgármestere, Ihor Terekhov. A CNN beszámolója szerint már vasárnap délután is volt kimaradás, hétfő délutánra pedig ismét ezzel néznek szembe a lakosok.

A Telegramon közzétett videóban Terekhov úgy fogalmazott, a mérnökök, a mentők és a közművesek már azon dolgoznak, hogy a kritikus infrastruktúra ismét zavartalanul működhessen. A polgármester korábban azt mondta, már sikerült helyreállítani a közművek 80 százalékát, ám az oroszok ismét légicsapást intéztek a város ellen.

A Kreml hétfőn nem tágított attól az álláspontjától, hogy Oroszország el fogja érni az Ukrajnában megindított „különleges katonai művelet” céljait – jelentette be Dmitrij Peszkov szóvivő. Ez volt az első hivatalos megszólalása az orosz államvezetésnek a hétvégi ukrán áttörés után.

Peszkov beszélt arról is, hogy nem folynak tárgyalások a zaporizzsjai atomerőmű esetleges demilitarizálásáról, annak ellenére, hogy ez a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek az erőműben tett látogatása során megfogalmazott egyik legfontosabb ajánlása.

Peszkov nem volt hajlandó válaszolni azokra a kérdésekre, amik az esetlegesen bevezetendő mozgósítás témáját firtatták.

(The Guardian)

Hszi Csin-ping több mint két év után először hagyja el Kínát, hogy a héten Közép-Ázsiába utazzon, ahol találkozik Vlagyimir Putyinnal. A kínai elnök előbb Kazahsztánba látogat, ezt követően az üzbegisztáni Szamarkandban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján találkozik Putyinnal.

(The Guardian)