Világ MTI / hvg.hu 2022. szeptember. 01. 15:28

Lavrov: Oroszország elleni támadásnak minősülhet egy dnyesztermelléki békefenntartók elleni fellépés

Jelenleg mintegy 1700 orosz katona állomásozik a szakadár „Dnyesztermenti Köztársaság” területén.

Háború Ukrajnában
Friss cikkek a témában

Minden olyan lépés, amely veszélybe sodorja a moldovai szakadár „Dnyesztermenti Köztársaságban” állomásozó orosz békefenntartók biztonságát, Oroszország elleni támadásnak minősül – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyeteme (MGIMO) évnyitóján.

„Ugyanúgy, ahogyan az Dél-Oszétiában történt, amikor a békefenntartóinkat Szaakasvili megtámadta” – mondta Lavrov az évnyitón elmondott beszédet követően, kérdésekre válaszolva, a 2008-as grúziai konfliktusra utalva.

Jelenleg mintegy 1700 orosz katona állomásozik a szakadár „Dnyesztermenti Köztársaság” területén. Két gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és van még egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is. A területre, ahol 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által, a szakadár „köztársaság” vezetőjének jelenlétében aláírt válságrendezési megállapodás után.

A többi orosz katona a Kolbaszna községben lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat őrzi, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és újrahasznosítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor félbeszakadt.

A „Dnyesztermenti Köztársaság”, más néven Transznisztria egy moldovai, szakadár, orosz, senki által el nem ismert kamuállam, épp olyan, mint amilyenek a donyecki és a luhanszki „népköztársaságok”, illetve a Grúziában található Dél-Oszétia, illetve Abház Köztársaság.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.