Új megbízott parancsnokot neveztek ki a Fekete-tengeri Flotta élére Viktor Szokolov orosz ellentengernagy személyében – közölték pénteken orosz hírügynökségek.

A kinevezés korábban megszellőztetett hírét maga a parancsnok erősítette meg egy szevasztopoli rendezvényen. Az 59 éves Szokolov 2020 óta a Kuznyecov Tengernagy Tengerészeti Akadémia vezetőjeként szolgált, előtte pedig hét éven át az orosz Északi Flotta parancsnokhelyettese volt.

Elődje, Igor Oszipov 2019 májusa óta vezette a Fekete-tengeri Flottát. Leváltását sajtójelentések összefüggésbe hozzák az olyan kudarcokkal, mint a zászlóshajó, a Moszkva cirkáló áprilisi elvesztése, valamint a flotta szevasztopoli főhadiszállása és több krími katonai objektum ellen elkövetett diverzáns támadások.

Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök is részt vesz a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 országcsoport őszi csúcstalálkozóján az indonéziai Bali szigeten – mondta Joko Widodo indonéz elnök a Bloomberg hírügynökségnek adott, pénteken közzétett interjújában. „Hszi Csin-ping eljön. Putyin elnök szintén jelezte részvételét” – fogalmazott Widodo. A jakartai vezetés meghívta a november 15-én és 16-án rendezendő csúcsra Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, jóllehet Ukrajna nem tagja a G20-nak. Zelenszkij azt ígérte, részt vesz a találkozón, ha másként nem, virtuálisan. Több vezető viszont korábban azt jelezte, nem vesz részt rajta, ha Putyin is ott lesz. Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy véleménye szerint az orosz elnök nélkül kellene megtartani a csúcsot. (MTI)

Az orosz–ukrán háború kitörése óta eddig 28 622 menedékkérelmet regisztrált, ebből 13 881 fő 18 év alatti kérelmező – közölte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság. A kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos – édesanyák és gyermekeik. A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 25 275 fő esetében született elismerő döntés.

Az ENSZ-főtitkár és az ukrán elnök a terület demilitarizálására szólított fel korábban.

Ezt a brit hírszerzés közölte szokásos reggeli jelentésében, ami most az ukrán városban történt eseményekre fókuszál. A hírszerzők jelentései szerint Harkivot augusztus 17-én érték rakétatámadások, amik következtében lakóházakat találtak el. A jelentésben azt is megemlítik, hogy a második legnagyobb ukrán várost az invázió kezdete óta támadják az oroszok.

Az ukrán–magyar határszakaszon 7789-en léptek be csütörtökön Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8856-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. A beléptetettek közül a rendőrség 369 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Vonattal 247 ember, köztük 106 gyermek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre. (MTI)

A jelentős nyugati segítség nélkül Ukrajna képtelen lenne eredményesen szembeszállni a túlerőben lévő orosz hadsereggel. A legnagyobb támogatást nyújtó Egyesült Államok hasonló kölcsönbérletformát választott, mint amilyet a hitleri Németország ellen harcoló Szovjetunió kapott tőle a második világháború idején.

António Guterres ENSZ-főtitkár arról beszélt a CNN beszámolója szerint, amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett, hogy a zaporizzsjai atomerőműben bekövetkező bármilyen károkozás „öngyilkossággal” érne fel. Az ENSZ-főtitkár szorgalmazta az atomerőmű körüli terület „demilitarizálását”, és leszögezte, hogy sürgősen megállapodásra van szükség a nukleáris létesítmény tisztán polgári infrastruktúraként való helyreállításához és a régió biztonságának szavatolásához. Kijelentette, hogy az ENSZ támogatja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) küldöttségének Kijevből az atomerőműbe történő látogatását, amennyiben ezzel Oroszország és Ukrajna is egyetért. A főtitkár szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az atomerőmű létesítményei, területe ne legyen „katonai műveletek tárgya”. Sürgette, hogy a katonákat és a haditechnikát vonják ki az erőmű területéről. (MTI)

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán elnöki iroda sajtószolgálatára hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna és Törökország közötti egyetértési nyilatkozatot írtak alá, amelyben Ankara vállalta, hogy részt vesz Ukrajna háború utáni újjáépítésében. A dokumentumot török részről a kereskedelmi miniszter, ukrán részről az energetikai tárca vezetője látta el kézjegyével. Első projektként a Kijev megyei Romanyivka faluban található híd helyreállítását fontolgatják, amely Bucsát és Irpinyt köti össze a fővárossal. A híd az orosz invázióban elpusztult. Megállapodtak abban is, hogy a jövőben közös ukrán–török munkacsoportot hoznak létre a helyreállítási kérdések megvitatására. (MTI)