Khomeini ajatollah mondta ki a fatvát – a hittagadó kiátkozását – Salman Rushdie ellen A sátáni versek című könyve miatt. Iránért rajong az a libanoni származású amerikai fiatalember, aki megpróbálta megölni az írót. A párizsi Le Monde annak járt utána, hogy kicsoda a 24 éves Hadi Matar, akit gyilkossági kísérlettel vádoltak meg a támadás után.

Négy éve radikálisan megváltozott az Egyesült Államokban született fiatalember, miután hazalátogatott Libanonba, ahonnan a szülei az USA-ba érkeztek. Síita családról van szó, akik olyan területről származnak, amely közel van az izraeli határhoz, és a Hezbollah ellenőrzése alatt áll. Ez a síita szervezet évek óta háborút folytat Izrael ellen – Irán aktív támogatásával. Hadi Matar édesanyja elmondta, hogy a fia más emberként tért vissza Libanonból. Sokkal komolyabban vette a vallást, mint korábban, és rajongva beszélt Iránról, a libanoni síiták fő külföldi támogatójáról.

Irán tagadja, hogy köze lenne a merénylőhöz, de a kormánypárti sajtó hősként ünnepli a merénylőt, aki Khomeini ajatollah 1989-es ítéletét akarta végrehajtani New York államban 33 évvel később. Maga a merénylő hallgat, ügyvédje közölte: nem tartja magát bűnösnek.

Óvadék ellenében sem kerülhet szabadlábra

„Még ha egymillió dolláros óvadékot állapít is meg a bíróság, akkor is fennáll a veszélye, hogy valaki kifizeti” – hangsúlyozta a helyi ügyész New York államban, a merénylet helyszínén. A vád: előre megfontolt gyilkossági kísérlet. A 75 éves író kórházban van, ügynöke szerint élete már nincsen veszélyben. „Már viccelődik is” – nyilatkozta a CBS televíziónak.

Az amerikai PEN klub vezetője kifejezte együttérzését Salman Rushdie-val, aki korábban maga is az írói szervezet elnöke volt. Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres kifejezte megdöbbenését és hangsúlyozta, hogy a szabad véleménynyilvánítást semmiképp sem követheti erőszak.

Khomeini ajatollah és követői másképp gondolják: a vallási vezető 1989-ben szép összeget, mintegy 3 millió dollárt ígért annak, aki végez A sátáni versek szerzőjével, akit hittagadónak és istenkáromlónak nevezett a vallási rendszer alapítója Iránban. Khomeini ajatollah utóda, Ali Khamenei sohasem vonta vissza a fatvát.

Az AP hírügynökség járókelőket kérdezett meg Iránban a Rushdie elleni merényletről. A válaszok két részre oszlottak: sokan üdvözölték a merényletet Rushdie ellen, mások viszont arra mutattak rá, hogy emiatt fokozódhat Irán elszigetelődése a világban. Az amerikai szankcióknak, melyeket Trump elnök állított vissza, miután felrúgta az atomalkut, melyet Irán hat nagyhatalommal kötött meg (USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) komoly gazdasági károkat okoz Iránnak.