Boris Johnsonék a Munkáspártnak intenek be az indítvánnyal, akinek nem hagyták, hogy a miniszterelnök ellen szavazzanak. Mindeközben megkezdődött az utódlási harc első fordulója is.
Szürreális indítványt nyújtott be a brit kormány a parlamenti alsóházban:
Boris Johnsonék saját maguk ellen indítanak bizalmatlansági szavazást.
Az ötlet viszont csak elsőre abszurd. Kedden az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Keir Starmer „Boris Johnson és kormánya” ellen nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amely ha átment volna, azonnal választásokat kellett volna szervezni. Nagy-Britanniának nincsen írott alkotmánya, csupán parlamenti szokásjoga; eszerint pedig a kormánynak kötelessége időt szorítania egy, az ellenzék vezetője által kezdeményezett bizalmatlansági vitára és szavazásra.
A toryk azonban ezt megtagadták kedden, kiskaput találva a Starmer által megfogalmazott beadvány szövegezésében. A javaslat ugyanis megemlíti a miniszterelnök nevét is, a Konzervatív Párt viszont „a parlamenti idő elvesztegetésének” tartotta volna, hogy egy leköszönő miniszterelnök kormányáról szavazzanak, pláne úgy, hogy az utódlási harc is elkezdődött.
A lépést a Labour hatalommal való visszaélésnek nevezte, a toryk viszont úgy vélték, megvolt a lehetőségük a bizalmatlansági indítványra, de nem a szokásjognak megfelelően vetették fel, így a 8 nap múlva véget érő ülésszakban nem adtak neki teret.
A Konzervatív Párt viszont tapasztalt kártyásként meglovagolta a Munkáspárt hibáját: szerdán, „kárpótlásul” a Labour hibájáért, a konzervatív kormány bizalmatlansági indítványt nyújtott be maga ellen.
A kommunikációs játék lényege, hogy hiába a szeptemberig hivatalban maradó Boris Johnson népszerűtlensége a párton belül, lemondása után már nem ellene, hanem a tory kormányzás ellen szavazhatnának a párt képviselői, amelyet így nem fognak megtenni, hiszen már nem Johnson miniszterelnöksége a kérdés. A szavazásra hétfőn kerül sor.
Boris Johnson egyébként – szóhasználatából legalábbis úgy fest, hogy – szerdán tartotta utolsó parlamenti kérdezz-felelekjét. Arról beszélt, hogy büszke a munkára, amit miniszterelnökként végzett, és emelt fővel hagyja majd el a Downing Streetet. Ugyanezen az ülésen egyébként több skót képviselőt ki kellett küldeni az ülésteremből, akik hangosan tiltakoztak Johnson szeptemberig tartó maradása ellen, a munkáspárti felszólalók pedig rendbontás nélkül, de egytől egyig arról beszéltek, hogy Johnson kormányának azonnal mennie kell.
Pártelnökként lemond Boris Johnson, de őszig miniszterelnök marad
A miniszterelnök mögül 57 kormánytag állt fel az elmúlt 48 órában, tarthatatlan volt a helyzet. A nyári szünetet még a Downing Streeten töltheti Johnson, de közben megkezdődik a verseny az utódlásért.
Ki a következő?
Magyar idő szerint szerda este 6 órakor megkezdődik a Konzervatív Párt elnök-, és egyúttal miniszterelnök-választása is. A jelöléseket keddig kellett leadni: a listára kerüléshez 20 parlamenti képviselő támogatása kellett. A szerdai első fordulóban 30 képviselő támogatását kell a versenyzőknek megszereznie – akinek ez nem sikerül, kiesett. Innentől kezdve több fordulóban fognak kiesni (vagy visszalépni) a megmaradó jelöltek, mígnem nyár végére csak ketten maradnak – róluk már a teljes párttagság szavaz, nemcsak a képviselők. A végeredmény szeptember 5-én várható.
A legesélyesebb jelölt e pillanatban Penny Mordaunt külkereskedelmi miniszter, a YouGov felmérései szerint 67-28 arányban győzné le a korábban befutónak tartott ex-pénzügyminiszter Rishi Sunakot a miniszterelnöki rájátszásban. Rajtuk kívül Liz Truss külügyminiszter, Nadhim Zahawi új pénzügyminiszter, Suella Braverman főügyész, Jeremy Hunt, a 2019-es elnökségi második helyezett, illetve Tom Tugendhat, az alsóház külügyi bizottságának elnöke érhet oda.
Az olívabogyó-ember búcsúja, avagy mosolyalbum a legviccesebb brit miniszterelnök emlékére
Lemondott Boris Johnson, aki nemcsak az elmúlt évek legkártékonyabb brit politikusa volt, hanem közben zseniális médiafigura is. Összeszedtük a legszórakoztatóbb pillanatait.