Kalinyingrád miatt keményebb eszközök alkalmazását helyezte kilátásba Moszkva Litvániával szemben, az orosz külügyminiszter zokon vette a háború miatt kapott kritikákat.

Moszkva a kalinyingrádi blokád miatt fenyegeti a NATO és EU-tagállam Litvániát.

Egy ukrán tisztviselő azzal vádolta az orosz erőket, hogy felgyújtották a gabonaföldeket az ország megszállt délkeleti részén, Zaporizzsja régióban. Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője egy hatalmas, lángoló gabonamezőt ábrázoló fotót tweetelt a következő felirattal:

Emlékezzünk erre a képre minden alkalommal, amikor az oroszok azt mondják, hogy törődnek a globális élelmezésbiztonsággal. Világszerte emberek milliói fognak éhezni – mert Oroszország brutális háborút indított Ukrajna ellen.

Tizenkét orosz harckocsit semmisítettek meg ukrán ejtőernyősök csütörtökön a Kreml erőinek az ország keleti részén végrehajtott offenzívája során – közölte az ukrán hadsereg. Az orosz páncélosok csütörtökön megpróbáltak áttörni az ukrán vonalakon, de a védők felkészültek rájuk – közölte pénteken a fegyveres erők vezérkara „Tankokkal vonultak az ukrán állásokhoz, és tűzzel próbálták áttörni a védelmünket” – jelentették be.

A védők NLAW és Javelin rakétákkal, valamint rakétavetőkkel semmisítették meg az érkező tankokat, de az offenzíva folytatódott. A nap folyamán az orosz erők 12 harckocsit és öt BTW páncélozott személyszállítót veszítettek – állította az ukrán hadsereg. „Ilyen veszteségek mellett az ellenség leállította az offenzívát és visszavonult” – jelentették ki ukrán tisztviselők.

(Sky News)

Szeverodonyeck városa két héttel azután, hogy az orosz erők elfoglalták, „humanitárius katasztrófa szélén” áll – figyelmeztetett egy helyi tisztviselő.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk kormányzója azt mondta: „Az oroszok teljesen elpusztították az összes kritikus infrastruktúrát, és képtelenek bármit is helyreállítani”. Hajdaj korábban arról beszélt, hogy mindössze 8000 lakos maradt a városban, amelynek a háború előtt mintegy 100 ezer lakosa volt.

Annak ellenére, hogy a Kreml erői elfoglalták Szeverodonyeck és Liszicsanszk kulcsfontosságú városait, Hajdaj tagadta azokat az állításokat, hogy Moszkva teljes mértékben ellenőrzése alatt tartaná a luhanszki régiót.

„Luhanszkot nem foglalták el teljesen, annak ellenére, hogy az oroszok minden arzenáljukat bevetették ennek a célnak az elérése érdekében” – mondta. „Heves harcok folynak a régió határán lévő több faluban is. Az oroszok tankokra és tüzérségre támaszkodva nyomulnak előre, felperzselt földet hagyva maguk után”.

Az orosz erők „minden olyan épületre csapást mérnek, amelyről úgy gondolják, hogy megerősített állás lehet” – mondta.

(Sky News)

Az ukrán hadsereg pénteken közölte a február 24. óta Moszkva által elszenvedett veszteségekre vonatkozó számadatait. Ezek szerint az elesett katonákon felül az oroszok 1637 tankot, 3811 páncélozott szállítójárművet, 828 tüzérségi és 247 rakéta sorozatvető-rendszert, 107 légvédelmi rendszert, 217 repülőgépet, 187 helikoptert, 669 drónt, 155 robotrepülőgépet és 15 hadihajót, illetve csónakot vesztettek a háború kezdete óta.

Az ukránok a saját veszteségeikről nem adnak ki rendszeresen közleményeket és azt sem lehet biztosra venni, hogy az oroszokról közölt adataik megfelelnek a valóságnak.

(Sky News)

Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök kijelentette, hogy kormánya semleges álláspontot fog képviselni az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy jövő heti washingtoni látogatása hogyan befolyásolhatja Mexikó álláspontját a konfliktussal kapcsolatban, López Obrador azt válaszolta, hogy az ország semleges marad, és reméli, hogy tűzszünetre kerül sor.

(The Guardian)

Németország ratifikálta Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, három nappal azután, hogy a 30 tagország aláírta a bővítést. A Reuters jelentése szerint a berlini parlament, valamint a szövetségi államokat tömörítő Bundesrat jóváhagyta a két északi ország NATO-csatlakozását.

„Ez nagyobb biztonságot teremt minden NATO-tag és Európa számára” – közölte Olaf Scholz német kancellár a Twitteren.

A dokumentumokat mind a 30 tagállam parlamentjének ratifikálnia kell ahhoz, hogy Finnország és Svédország részesülhessen a kölcsönös védelmi záradék előnyeiből, amely szerint az egyik tagország elleni támadás az összes tagország elleni támadásnak minősül.

A ratifikáció akár egy évet is igénybe vehet, de addig Helsinki és Stockholm már részt vehet a NATO ülésein, és nagyobb hozzáférést kap a szövetség hírszerzéséhez is.

(The Guardian)