Üzembe helyezik július 8-án a Görögországból Bulgáriába földgázt szállító vezetéket, amely évente hárommilliárd köbméter kapacitással rendelkezik – jelentette be Kosztasz Szkrekasz görög energiaügyi miniszter szerdán. A görög és bolgár hozzájárulások mellett a projektet az EU társfinanszírozásával valósították meg. Az ukrajnai orosz hadművelet nyomán jelentkező energiahiány miatt felgyorsították az északkelet-görögországi Komotiní városában zajló építési munkálatokat. Az új földgázvezetéken felül Athén és Szófia cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgáló tengeri terminált épít Alekszandropolisz görög kikötőben. 2023-tól más közép- és kelet-európai országok is kaphatnak onnan gázt Bulgárián keresztül az új vezetéken. A várakozások szerint a terminál évente mintegy 5,5 milliárd köbméter gázt fogad majd. (MTI)

A délkelet-ukrajnai Mariupol kereskedelmi kikötője ismét teljeskörűen működik, úgy, mint az ukrajnai orosz „különleges katonai műveletet” megelőző időkben – jelentette be szerdán a kikötői hatóság igazgatója, Pavel Svackij. Nem sokkal korábban a csak Oroszország és Szíria által elismert, szakadár Donyecki Népköztársaság szén- és energiaügyi minisztériuma közölte, hogy helyreállították a kikötő áramellátását, amelyet június 16. óta Oroszországból szállított generátorokkal biztosítottak. Mariupol heves harcok árán májusban került az Ukrajnát támadó orosz csapatok kezére. (MTI)

Világszerte jelentősen emelkedett tavaly az éhezők száma, minden tizedik ember nem jutott elegendő élelmiszerhez – állapította meg az ENSZ a globális élelmezési helyzetről szóló éves jelentésében, amelyet szerdán ismertettek New Yorkban. A világszervezet több szakosított szervezete, köztük a Világélelmezési Program (WFP), az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Nemzetközi Gyermekalap (UNICEF) és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) által összeállított dokumentum szerint a világ lakosságának csaknem 10 százaléka, vagyis mintegy 828 millió ember nem jutott elegendő élelmiszerhez tavaly, ami 46 millióval több a tavalyelőttinél és 150 millióval több a 2019-esnél. Az azt megelőző években, 2015 és 2019 között az éhezők száma nagyrészt változatlan szinten volt. A szakemberek figyelmeztettek, hogy egyre nagyobb kihívást jelent az éhínség és az alultápláltság felszámolása. Mint írták, az éhezők számának gyarapodása egyebek között a koronavírus-járvány, a klímaváltozás és a konfliktusok gazdasági hatásaira vezethető vissza, és ehhez idén hozzáadódik az Ukrajna elleni orosz háború is. (MTI)

Az ukrán kormányfő szerint idén legalább 35 százalékkal zsugorodik az ukrán hazai össztermék (GDP) – idézte az Interfax-Ukraine hírügynökséget a kínai Hszinhua. Denisz Smihal azt mondta, hogy Ukrajna kezd magához térni az orosz agresszió utáni első hetekben tapasztalt „kómás sokkból”. Úgy fogalmazott, hogy „viszonylag sikeres volt a vetési kampány, és nagyjából sikerült újraindítani a logisztikát a nyugati határon. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, a gazdaság teljesítménye idén legalább 35 százalékkal esik”. Az ukrán statisztikai hivatal adatai szerint a GDP az első negyedévben 15,1 százalékkal csökkent éves összevetésben. A jegybank a második negyedévi visszaesést 40 százalék körülire várja. Szakértők várakozása szerint az év második felében kisebb lesz a gazdaság zsugorodása, de összességében idén több mint 30 százalékkal esik a GDP. (MTI)

Az ukrán–magyar határszakaszon 6292 ember lépett be kedden Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4468-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán. Vonattal 117 ember – köztük 40 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre. (MTI)

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta – 2022. július 6. 6.00 órai adatok alapján – eddig 26 363 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, ebből 13 063 fő 18 év alatti kérelmező. A kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos, édesanyák és gyermekeik. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 21 670 fő esetében született elismerő döntés. (MTI)

A háború traumáit igyekszik enyhíteni az Ukrajnából menekült mintegy kétszáz gyermeknek szervezett, Somogy megyei és budapesti táboraiban az Ökumenikus Segélyszervezet. A szervezet szerdai közleménye szerint nagy hangsúlyt helyeznek a Bucsából, Kijevből, Harkivból, Mariupolból, Donyeckből, Herszonból, valamint a rahói járásból érkező gyerekek megrázkódtatásainak feldolgozására, például csoportfoglalkozások és közös játékok formájában. Emellett kézműves- és sportfoglalkozások, kerékpártúra, kirándulás, balatoni hajózás, solymászbemutató, kalandpark és játékos magyar nyelvtanulás is szerepel a programban.

Kiemelték: a táborok fő támogatója az E.ON Hungária-csoport, de jelentős forrásokkal járult hozzá a programok megszervezéséhez a segélyszervezet angol partnere, a Christian Aid és a Híd Kárpátaljáért adománygyűjtés is. A budapesti táborok lebonyolításában a Piarista Gimnázium és az Evangélikus Diakónia működik közre. (MTI)

A civil szervezet határon belül és ukrajnai területeken eddig több mint 110 ezer embernek segített élelmiszerrel, higiéniás eszközökkel, gyógyszeradománnyal, továbbá pszichoszociális tanácsadás és átmeneti szállás formájában. Ukrajnai munkájukban a humanitárius gyorssegélyezése mellett immár a visszatelepülést, az újjáépítést segítő hosszú távú segélyprogramokat helyezik előtérbe – írták.

A 61 éves Jurij Voronov egy logisztikai vállalaton keresztül üzletelt többek közt a Gazprommal is.

Az orosz parlament alsóházának elnöke a keddi plenáris ülésen bejelentette, hogy felmondaná az orosz-norvég tengeri határokról szóló megállapodást, válaszul arra, hogy Norvégia áruszállítási blokád alá vonta a sarkköri szigetcsoportokat – olvasható a duma honlapján. Vjacseszlav Vologyin orosz házelnök azt is kijelentette, hogy Ukrajna „terrorista állammá” vált, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig egy „bűnöző rezsim” vezetője. Orosz kormányzati tisztségviselők Ukrajna orosz katonai megtámadásának február 24-i megindítása óta azzal vádolják Kijevet, hogy „oroszellenes fasiszták és neonácik” vezetik az országot, de Moszkva eddig még nem nevezte terrorista államnak Ukrajnát. Kijev és a nyugati országok szerint ezek a vádak alaptalan vádaskodások, amelyekkel a Kreml csak az ország orosz megszállását igyekszik igazolni. (MTI)