Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A második világháború kirobbantásáért a nyugati nagyhatalmak, de még a lengyelek is felelősek. Ukrajnában most a törzsökös orosz földek visszaszerzése folyik. A csütörtökön megjelenő HVG-ben Sz. Bíró Zoltán arról írt, hogyan akarja láttatni a történelmet Vlagyimir Putyin.
Sz. Bíró Zoltán történész és Oroszország-szakértő szerint Putyin történelmi tárgyú megnyilatkozásai mindig aktuális politikai célokat szolgálnak. Írásai, megszólalásai hol az egyre élesebbé váló emlékezetpolitikai csaták epizódjaiként tűnnek fel, hol az újraéledő orosz imperializmus történelmi megalapozását szolgálják. Ezért is kerülnek oly gyakran a célkeresztjébe Oroszország szomszédai, főképp a lengyelek és a baltiak – hívta fel rá a figyelmet a szerző.
Putyin történelem iránti érdeklődésének első látványos megnyilatkozása a 2019 decemberében a FÁK-országok csúcstalálkozóján részt vett államfőknek tartott előadása volt a második világháború előzményeiről és kitörésének okairól. Sz. Bíró Zoltán írása szerint a meglepett kollégák valószínűleg nem is értették, miért kell mindezt végighallgatniuk. Az orosz elnök mindazt, amit akkor elmondott, valószínűleg azért tartotta fontosnak, mert felháborította az Európai Parlament nem sokkal korábban, szeptember közepén elfogadott állásfoglalása az európai emlékezés fontosságáról. Abban többek között az olvasható, hogy „a második világháború – Európa történelmének legpusztítóbb háborúja – az 1939. augusztus 23-ai hírhedt német–szovjet megnemtámadási szerződés (a Molotov–Ribbentrop-paktum) és a hozzácsatolt titkos jegyzőkönyvek közvetlen következményeként robbant ki”.
Ebből Sz. Bíró Zoltán szerint Putyin azt olvashatta ki, hogy a háború kitöréséért azonos felelősség terheli a hitleri Németországot és a sztálini Szovjetuniót. Ez pedig annak ellenére sincs így, hogy a Szovjetunió 1939 nyara és 1941 júniusa közti időszakban követett politikáját számos tekintetben joggal lehet bírálni. A háború megindításáról azonban mégiscsak Hitler döntött, azt nem a Szovjetunió, hanem Németország robbantotta ki. Ebben az előadásában Putyin azt próbálta bebizonyítani, hogy a szovjet–német megnemtámadási szerződés az adott korszakban nem volt szokatlan, ilyeneket más országok is kötöttek. Csakhogy egyetlen olyan megnemtámadási szerződésről sem tudunk, amelynek lett volna a szovjet–német paktumhoz hasonló titkos záradéka, kiváltképp olyan, amelyben a felek szuverén államok területét osztják fel egymás között.
További részleteket a csütörtöki HVG-ben és hamarosan a HVG360-on olvashat.
