Folytatódik az Azovsztalban tartózkodó ukrán katonák kimentése, Ukrajna visszalépett a tárgyalásoktól. A nyugati politikusok eközben Törökországot győzködik, hogy ne blokkolja a svéd és a finn NATO-tagsági kérelmet, és persze Magyarországot, hogy az itteni kormány fogadja el az újabb szankciós csomagot. Percről percre követjük az orosz-ukrán háború eseményeit.
Most érkezett
Az ukrán fegyveres erők déli parancsnoksága kedden arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg újabb - immár a negyedik - rakétacsapást mérte Odessza megyében a Dnyeszter folyó torkolatán átívelő vasúti és közúti hídra Zatoka településnél. A híd jelenleg nem üzemel, az állandó támadások miatt a helyreállítási munkálatokat sem tudják folytatni - derült ki a közleményből.
Május közepéig már több, mint 50 ezer ukrán menekült kapott hivatalosan munkát Csehországban a nekik kiadott speciális, egy évre szóló cseh vízum alapján - közölte kedden a prágai munkaügyi minisztérium.
Az ukrán menekültek alkalmazását az érintett vállalatok jelentették a minisztériumnak. Szerintük döntően olyan állásokról van szó, amelyek hosszú ideje betöltetlenek voltak.
A munkát vállaló ukrán menekültek leggyakrabban a termelésben, az építőiparban, a szolgáltatásokban vagy a közlekedésben dolgoznak. Számos munkahely betöltésénél azonban akadály a cseh nyelv hiányos ismerete - derül ki a minisztérium nyilvántartásából. A munkaügyi hivatalok május közepén 7800 ukrán menekült álláskeresését tartották nyilván.
A mariupoli helyőrség teljesítette a feladatát – jelentette be az ukrán vezérkari főnökség, miután a civilek után a több száz védő is elhagyta a mariupoli Azovsztal kombinát területét, ahol az ukrán hadsereg katonái és a hadseregbe, illetve a nemzeti gárdába betagozódott, egykor önkéntesek által létrehozott Azov zászlóalj fegyveresei nyolcvan napon álltak ellen a sokszoros túlerőben lévő orosz hadseregnek. „Nekünk élve van szükségünk a hőseinkre” – ezt már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta, majd azt is hangsúlyozta, hogy hosszú időbe telhet, amíg a mariupoliak hazatérhetnek.
Mennyire pirruszi Oroszország mariupoli győzelme?
Közel három hónapig tartó orosz ostrom után evakuálták az utolsó ukrán védőket is Mariupolból, így Kijev végül feladta a stratégiai fontosságú várost. Az oroszok így akár azt is mondhatják, hogy Mariupolnál győztek, ám az örömük aligha lehet teljes: miközben a világ ismét meglátta, mennyire kegyetlen a „különleges katonai akciót" végrehajtó orosz hadsereg, Ukrajna hősökként ünnepli életben maradt katonáit.
A finn parlament kedden 188 támogató és 8 ellenző szavazattal jóváhagyta, hogy Finnország benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-ba. Helsinki ezzel követte Svédország múlt heti döntését az észak-atlanti szövetségbe lépésről.
Megszavazta a finn parlament az ország NATO-csatlakozási kérelmét
Az ország államfője szerint megoldható, hogy Törökország felhagyjon a svéd és a finn NATO-csatlakozás bojkottálásával
Sűrű napja volt az Európai Unió védelmi minisztereinek, akik a Külügyek Tanácsában találkoztak. A nap elején Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője még rendkívül optimistán nyilatkozott a tárgyalásokról. Pedig a miniszterek előtt több feladat is állt, ezek közül a legjelentősebb talán az új, 500 millió eurós pénzügyi csomag volt, amely Ukrajna fegyveres támogatását segítené.
Borrell az uniós védelmi politikáról: "Európának krízisre van szüksége, hogy reagáljon"
Újabb Ukrajnának nyújtott 500 millió eurós segélycsomagról, az európai védelmi együttműködés fejlesztéséről, a svéd és finn NATO tagság támogatásáról és a Maliban bekövetkezett katonai puccs következményeiről is tárgyaltak az EU védelmi miniszterei. Úgy tűnik, az ukrajnai háború fenyegetése új lendületet adott az európai katonai kooperációnak és a védelmi kiadások növelésének is, amik eddig nem számítottak prioritásnak.
Folytatódik a humanitárius művelet a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területén tartózkodó ukrán katonák kimentésére – erősítette meg kedden Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.
Mentik az ukrán katonákat az Azovsztalból
Az ukrán miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy hétfőn 52 súlyosan megsebesült katonájukat evakuálták.
Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye kormányzója közölte, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők a javorivi járásra mértek rakétacsapást, és károk keletkeztek a helyi vasúti infrastruktúrában. Sérültekről vagy halálesetekről nem érkezett jelentés. A kormányzó hozzátette, hogy az ukrán légvédelem ugyanakkor lelőtt három orosz rakétát a régió fölött. (MTI)
Ukrajna és Oroszország felfüggesztette a béketárgyalásokat
Úgy tudni, Ukrajna lépett vissza, mert nem találta megfelelőnek az oroszok olvasatát a háborús eseményekről.
Olaf Scholz német kancellár a liechtensteini kormányfővel folytatott megbeszélése után beszélt erről. Hozzátette: a tagsági kérelem benyújtása nemcsak Finnországnak és Svédországnak fontos, hanem "történelmi lépés a védelmi szövetségnek és egész Európának".
Bár Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn még azt mondta, nem hagyják jóvá a két északi állam csatlakozását, Törökország fenntartásairól Scholz úgy fogalmazott: szilárd meggyőződése, hogy az ankarai vezetés is támogatja majd a bővítést.
(MTI)
Az orosz erők kedd hajnalban négy rakétát lőttek ki a Csernihiv melletti Desna településre. Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat szerint a rakéták két épületet találtak el a faluban, 8 halálos áldozatot követelt a támadás, míg 12 ember megsebesült. (BBC)