Világ Deutsche Welle 2022. április. 17. 14:00

A város, ahol mindenki attól retteg, hogy az ő rokona kerül elő valamelyik tömegsírból

Aknamentesítés és holttestek exhumálása: ez a két fő tennivaló Kijev külvárosaiban az orosz csapatok kivonulása óta. Ukrajnában most szívesen látott vendég a nemzetközi tudósító: saját szemükkel láthatják a valóságot, mit tett az orosz invázió az országgal. A Deutsche Welle tudósítása Hosztomelből és Bucsából.

Háború Ukrajnában
Friss cikkek a témában

Hátborzongató a látvány. Kijev északnyugati külvárosa, az egykor hangulatos Hosztomel utcái az orosz csapatok kivonulása óta kihaltak. Ordítóak a kontrasztok: a fákon épp kipattantak az első virágok, és madarak csicsergése tölti be a teret, miközben fémesen nyikorognak a törött utcai oszlopok. Az aszfalton kidőlt villanyvezetékek és szétlőtt kerítések darabjai hevernek. Bárhová lép az ember, üvegszilánk ropog a talpa alatt.

Kiégett házak, garázsok és autók, ameddig a szem ellát. Sok épület ötemeletes lakóház volt – legtöbbjük most tető nélküli rom. A robbanások lökéshullámai és a lövések az ablakokat is betörték. Az egyik épen maradt erkélyen a szél kiteregetett ruhát lobogtat, amit még az orosz támadások elől menekülve hagyhattak hátra a lakók. Újságírócsoportunk a Hosztomelben töltött idő alatt egyetlen középkorú férfival és nővel találkozott, akik reménytelve tekintgettek a média képviselőit fuvarozó buszok irányába.

Katonai jármű maradványai Hosztomelben
Oleksandr Sawytsky/DW

A Kijevtől mintegy húsz kilométerre fekvő hosztomeli repülőtér korábban az Antonov Airlines közlekedési csomópontjaként működött. Ez a légitársaság főként teherszállító repülőgépeiről, köztük a világ legnagyobb méretű repülőjéről, az Antonov An-225 „Mrijáról” (Álom) ismert. A repülőtér bejáratát súlyosan megrongálták a lövések. Csak egy emléktábla maradt sértetlenül Oleh Antonov tervező portréjával, akiről a teherszállító és kereskedelmi repülőgépeket gyártó céget elnevezték. A repülőtér körül kiégett orosz katonai járművek és harci eszközök hevernek. Látszanak a földben a gránátvájta kráterek. A hangárok kapuit, falait és tetőit szitává lőtték a napokig tartó támadásban.

A hatalmas repülőből csak az orr és a szárnyak maradtak meg, a hat hajtómű maradványaival együtt. A kettészakadt repülőgéptest közepén hatalmas lyuk tátong, látni a jármű kiégett belsejét. Megengedik, hogy lefényképezzük a hátborzongató pusztítást, ám túl közel nem mehetünk a roncshoz, mert a hangár betonja még mindig tele van nehézgépfegyverek golyóival és fel nem robbant lőszerekkel.

Hosztomeli hangár az An-225-ös repülőgép – más néven: az „Álom” – roncsaival
Oleksandr Sawytsky/DW

„A szakértők csak a romeltakarítás befejezése után tudják majd megvizsgálni a gépet, és tisztázni a tűz okát” – magyarázta az újságírókat kísérő ukrán belügyminiszter, Denisz Monasztirszkij.

Megvédték, de elnéptelenedett

A politikus szerint az orosz megszállók már a Kijev elleni támadás első napján, február 24-én elfoglalták a repülőteret. Több tucat orosz harci helikopter repült be ide a kijevi víztározó irányából a radarok számára érzékelhetetlen magasságban, rendkívül alacsonyan. Ezután szállt le Hosztomelben az első ötszáz orosz ejtőernyős.

„Az ukrán csapatoknak rendkívül brutális harcban sikerült lelőniük hat ellenséges helikoptert” – mondta a belügyminiszter. Ejtőernyősök százait ölték meg. Ezután az ukrán hadsereg rakétavetőkkel megsemmisítette Ramzan Kadirov csecsen vezető egyik elit egységét, annak teljes felszerelésével együtt.

Monasztirszkij szerint az oroszok később akkora erősítést küldtek, hogy sikerült megszerezniük a repülőteret és a várost is. Terveik szerint Hosztomel lett volna azoknak az orosz katonai szállító légijárműveknek a leszállóhelye, amelyeket Kijev meghódítására küldenek. Ám az ukránok felrobbantották a leszállópályát, majd heves harcok után visszavonulásra kényszerítették a megszállókat.

„A Kijevet fenyegető veszély azonban még nem múlt el” – vélte Monasztirszkij. „Felkészülünk az újabb lehetséges támadásokra.”

Tömegsír a bucsai ortodox templom mellett
Szergej Supinsky/AFP

Hosztomel összeépült Bucsa városával, mindössze egy park jelzi a közigazgatási határt. A különbség viszont döbbenetes. Egy héttel azután, hogy Bucsa felszabadult az orosz megszállás alól, itt újraindult az élet. Az utcákon emberek és autók járnak, és jóval több ház maradt meg, mint Hosztomelben. A harcokra megrongált épületek, lerombolt szupermarketek és útakadályok emlékeztetnek.

A békés hangulat azonban csalóka. A Bucsa utcáin fekvő holttestekről készült fotók még mindig ugyanolyan élénken élnek a lakók emlékezetében, mint amilyen felháborodást keltettek a nemzetközi közvéleményben. Miközben az önkormányzat az utcákat takaríttatja, sírokat exhumálnak, és a civilek meggyilkolásáról is egyre több bizonyíték kerül elő.

Zsákok a templom mellett

Az újságírókat szállító buszok megállnak egy ortodox templomnál. Mellette holttesteket emelnek ki egy mély gödörből. Az emberek fehér védőruhát viselnek, a holttesteket fekete műanyag zsákok borítják. A pap azt meséli, hogy sok bucsai lakos, akinek megszakadt a kapcsolata valamelyik családtagjával, most rettegve figyeli a feltárt tömegsírokat.

„Mindannyian azt remélik, hogy a rokonaik nem lesznek a meggyilkoltak között. Abban bíznak, hogy talán fogságba estek vagy kórházban ápolják őket, de életben vannak”. A hullazsákok még nyitva vannak, így látni lehet a halottak többnyire már megfeketedett arcát.

Meggyilkolt civilek sírjai Bucsában
Sztaniszlav Musiienko/Reuters

A Kijev megyei rendőrkapitány, Andrij Nebitov az újságíróknak azt nyilatkozta, hogy eddig negyven embert találtak a templom melletti sírban. Mint mondta, az önkormányzat egyik alkalmazottja az orosz megszállók engedélyével gyűjtötte össze a halottakat a város utcáiról.

„Az exhumált holttesteket most átadjuk a törvényszéki orvosszakértőnek. Sok áldozatnak lőtt sebek vannak a fején vagy a testén. Minden jel arra utal, hogy gépfegyverrel vagy mesterlövészpuskával gyilkolták meg őket” – magyarázta Nebitov.

A rendőrfőnök szerint a halottak két katona kivételével mind civilek voltak: férfiak és nők a legkülönbözőbb korosztályokból.

„Ezen a negyven holttesten kívül már legalább négyszáz további áldozatot szállítottak be a törvényszéki orvosszakértőkhöz a kijevi régió más részéből. Közülük több mint háromszázhatvannal Bucsában, Hosztomelben és Irpinben végeztek” – sorolta az adatokat Nebitov. De a keresés még nem ért véget, mondta, majd hozzátette: „Sok embert kertekben temettek el, mert a bombázások alatt nem lehetett volna eljutni velük a temetőig”.

Szerző: Alekszander Szavickij. A fordítást készítette: Valaczkay Gabriella

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.

A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat.
Hirdetés