Nem közeletek az álláspontok. Ukrajna hajlandó tárgyalni, de megadni magát nem.
A tárgyalások folytatásában állapodtak meg a felek, hogy megoldást találjanak az Ukrajnában adódott humanitárius problémákra – közölte az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba azután, hogy az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval tárgyalt zárt ajtók mögött a törökországi Antalyában. A találkozót török kollégájuk, Mevlüt Cavosoglu kezdeményezte.
Dmitro Kuleba jelezte: kész újra találkozni Lavrovval, ha van kilátás „érdemi párbeszédre és megoldásra”. „Készen állok folytatni ezeket a megbeszéléseket azzal a céllal, hogy véget érjen a háború, az ukrán civilek szenvedése és felszabaduljanak a területeink az orosz megszállók fennhatósága alól” – jelentette ki.
Az ukrán miniszter közölte: Ukrajna legnagyobb problémája jelenleg a stratégiai jelentőségű kikötőváros, a kemény ostrom alatt álló Mariupol helyzete, az ottani tűzszünet ügyében sem történt azonban előrelépés. Márpedig két fő céljuk van: humanitárius folyosót nyitni, amely lehetővé teszi az ott élők kimenekítését, és 24 órás fegyverszünetről megállapodni – magyarázta.
Szerdai hírek szerint a városban már meg kellett ásni az első tömegsírt, a közlések szerint csak ott 1200 ember halt meg az orosz offenzíva kezdete óta.
Azt is kijelentette, hogy Ukrajna
kész kiegyensúlyozott diplomáciai megoldást keresni, de nem adja meg magát: továbbra is védekezni fog.
„Nem tudjuk leállítani a háborút, ha az agresszornak ez nincs szándékában” – közölte a külügyminiszter.
Szergej Lavrov a találkozó után azt közölte, hogy elsősorban a török külügyminiszter által javasolt témáról, azaz humanitárius kérdésekről tárgyalt ukrán kollégájával, egyebek mellett arról, hogy a csapatok mit tesznek a civilek védelmében.
Lavrov a tájékoztatón újra azzal vádolta többek között az ukrán „önkéntes” fegyvereseket, hogy civileket tartanak túszként és emberi pajzsként használják őket.
A beszéde után egy kérdésre válaszolva jelezte, hogy nem támadást, hanem „különleges katonai műveletet” indított Oroszország Ukrajna ellen, amely „összességében a tervek szerint halad”.
A miniszter azzal vádolta a Nyugatot, hogy veszélyesen cselekszik, amikor fegyverrel látja el Ukrajnát, ez ugyanis „az összes úgynevezett alapelvüket és értéküket” sérti.
Amikor azt kérdezték tőle, hogy hogy tervez-e Oroszország megtámadni más országokat is, nemmel válaszolt, és megismételte: Ukrajnát sem támadták meg.
Lavrov ismét arról beszélt, hogy a világ nem hallgatott az orosz vezetésre, amikor újra és újra jelezte biztonsági aggályait, és azt állította, hogy „új tények” igazolják a „felszabadított területekről” – a két kelet-ukrajnai, orosz kézen lévő térségről –, hogy Ukrajna hónapok óta támadást tervezett Oroszország ellen.
Megismételte azt a régóta terjesztett orosz állítást, hogy az Egyesült Államok ukrán területen fejleszt patogéneket, amelyeket biológiai fegyverek készítéséhez lehet felhasználni. Ezt a Fehér Ház képtelenségnek nevezte. Lavrov erre úgy reagált: „nem meglepetés”, hogy a Fehér Ház tagad, és hogy az EU és az ENSZ szerint nincs bizonyíték minderre, mivel az amerikaiak nagy titokban végzik ezeket a kutatásokat.
Kérdezték Lavrovot arról a szerdai támadásról is, amely egy szülészetet és gyerekkórházat is megában foglaló egészségügyi intézményt ért Mariupolban. A támadásban hárman haltak meg, köztük egy gyerek. Tizenhét ember megsérült, várandós nők is. Az orosz külügyminiszter erről azt mondta,
nem ez az első eset, amikor szánalmas felháborodást látunk az orosz katonaság által elkövetett úgynevezett atrocitások miatt”.
Elmondása szerint az orosz delegáció három nappal ezelőtt közölte az ENSZ biztonsági tanácsával, hogy a kórházat ukrán radikálisok „foglalták el”, és kizavartak minden anyát és nővért. Azt állította, hogy a közvéleményt világszerte manipulálják, hozzátéve, hogy a nyugati médiumokban közzétett riportokat „nagyon érzelmesek”, de nem mutatják be a helyzet másik oldalát.
Az országában a nyugati szankciók bevezetése nyomán kialakult gazdasági helyzetről szólva Lavrov azt mondta, hogy képesek lesznek megbirkózni vele, ahogy a történelmük során mindig is tették, és megújulva térnek vissza belőle. „Nincs illúziónk afelől, hogy a Nyugat megbízható partner lehet” – mondta, hozzátéve, hogy elárulnak mindenkit és a saját értékeiket is.
Biztosíthatok afelől, hogy megbirkózunk a helyzettel, és megteszünk mindent, hogy soha többé ne kelljen a Nyugatra támaszkodnunk, az élet semmilyen területén sem.”
(BBC, The Guardian)
Szumi környékét bombázták az éjjel, Harris Varsóban tárgyal - percről percre az orosz-ukrán háborúról
Az oroszok csütörtökre virradó éjjel többek között azokat a településeket bombázták, ahonnan szerdán kimenekítették a lakosok egy részét. Az amerikai alelnök Lengyelországba érkezett. Kövesse velünk az orosz-ukrán háború eseményeit percről percre!