Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hat szakértő bevonásával panelbeszelgetést szervezett nemrég a washingtoni Brookings Institute. A Brookings egy nagy multú nonprofit közpolitikai szervezet, ami több mint 300 vezető kormányzati és tudományos szakértőt tömörít a világ minden tájáról. A panel megvizsgálta Putyin orosz elnök szándékait, értékelte az Egyesült Államok és a szövetségesek válaszlépéseit, valamint a kibontakozó válság tágabb értelemben vett geopolitikai következményeit. A szakértők legfontosabb észrevételeit foglaltuk össze.
A beszélgetés itt érhető el.
Putyinnak sikerült az, ami eddig egyetlen ukrán nacionalistának sem
A szakértők szerint mostanra egyértelmű, hogy az orosz invázió nem a tervek szerint halad, noha az is kétséges, hogy valaha mehetett volna az orosz vezetés elképzelései szerint. Volodomir Zelenszkij valódi háborús vezetőnek mutatkozik, az ukrán ellenállás az egész világot meglepte, de a legjobban talán az oroszokat.
A Kreml ennek megfelelően újratervez, ami a háború súlyos eszkalációját vetítí előre, nem elképzelhetetlen, hogy ahhoz a taktikához nyúlnak ami a földdel tette egyenlővé Groznijt 1995-ben, az első csecsen háború idején. Tény viszont, hogy az ukrán helyzet más, nem lehet minden várost porig szőnyegbombázni, ráadásul a csecsen harcosok lényegesen kevesebben voltak, mint most az ukránok és a városi gerillaharcokban óriási veszteségeket tudtak okozni az oroszoknak.
Ukrajnában most számos város rendezkedik be elhúzódó ostromra, az orosz haderő prioritása egyértelműen Kijev és Harkov, mindkettő nagyváros, nagyon nehéz harcokra lehet számítani. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az orosz hadsereg logisztikailag nem erre készült, jelenleg a kijevi ostromgyűrű bezárása is gondot jelent.
Az Ukrajnába érkező fegyverek nagy segítséget jelentenek a védekezőknek, mindazonáltal Harkov messze van, nem látszik oda hogyan jut el majd a segítség. Az oroszok kisebb, taktikai természetű bombázást hajtanak végre a városon ami valószínűleg ugyanannyira szól stratégiailag fontos létesítmények megsemmisítéséről, mint a védők moráljának megtöréséről, noha ezzel látszólag pont az ellenkezőjét érik el.
A városi harcokhoz szükséges lelkesedés az orosz katonák oldalán úgy látszik hiányzik, sok a fiatal köztük, aki félre lett vezetve és hadgyakorlat helyett most olyan harcokban találja magát, ahol a szemben álló fél könnyen lehet, hogy a rokona, jegyzi meg az egyik elemző.
A tűzszünet egyelőre valószínűtlen
A szakértők egyöntetűen úgy látják, hogy az ukrán-orosz tárgyalások sikerére a közeljövőben nem lehet számítani. Az orosz fél teljesen súlytalan képviselőket delegált a tárgyalásokra, és azt sem látni, hogy az ukránok mit tudnának nyújtani, ami az orosz félnek ebben a helyzetben elfogadható lenne. Kijev elfoglalását, mint fentebb láttuk, nem eszik olyan forrón, egy bábkormánynak pedig súlyos belső ellenállással, partizánakciókkal kellene megküzdenie.
A háború elején valamilyen különös oknál fogva élesített orosz állami RIA Novosztyi cikkből kiolvasható remények a gyors győzelemről és kormányváltásról egyértelműen szertefoszlottak. Nem látszik, mi jöhet egy esetleges győzelem után, illetve az sem, hogy mit tekintene az orosz elnök győzelemnek. Aki eddig nem volt oroszellenes az ukrán lakosság körében mostanra biztosan az lett, egy bábkormányt csak a megszálló csapatok tudnának hatalmon tartani, egy megszállás pedig súlyos pénzügyi és nem utolsó sorban emberi áldozattal járna. Az egyik szakértő szerint B-terv olyannyira nem látszik, hogy megkockáztatja, az orosz-ukrán háború mégiscsak rövidebb lesz, mint sok nyugati elemző gondolja.
Putyin nukleáris fenyegetőzése az elemzők szerint nehezen értelmezhető, az viszont tény, hogy ezek a fegyverek 30 éve raktárban vannak, senkinek az orosz hadseregben nincs velük tapasztalata. Létezik persze protokoll, de nukleáris rakéták mozgatása önmagában megnöveli az emberi hiba jelentette kockázatot, kétséges, hogy az orosz katonai felsővezetésben nagy lenne a lelkesedés Putyin fenyegetésével kapcsolatban.
A szankciók büntetnek
Az Egyesült Államok, az EU és Nagy-Britannia óriási léptékű gazdasági szankciójihoz olyan, tradicionálisan semleges országok is csatlakoztak mint Svájc vagy Monaco, a Nyugat egységessége vitathatatlan, emelte ki az egyik szakértő. Ezzel hidegháborús szintre ért az Oroszországi Föderáció izoláltsága, kérdés, hogyan tovább?
Az látszik, hogy ezekkel a szankciókkal a Nyugat kifejezetten Oroszország, azon belül is az elit és az elnök megbüntetését tűzték ki célul, jó úton haladunk afelé, hogy az ország valóban mindössze a világ benzinkútjává váljon. Tény, hogy Kína képes felszívni az orosz export meghatározott részét, de nem tud a fél világ helyébe lépni és egyelőre az sem látszik hogy akarna.
A válság nem csak a gazdasági szankciók terén rántotta össze a nyugati világot, a Krím 2014-es annektáláskor már az éledezés jeleit mutató NATO is egységesen lép fel, de még Svédország és Finnország is küld fegyvereket Ukrajnába, ami szintén elképzelhetetlennek tűnt, akár még egy héttel ezelőtt is. Az elemzők külön kiemelték, hogy nem csak az orosz kérdésben tradicionálisan különutas politikát vivő Törökország, hanem Putyin legnagyobb EU és NATO tag szövetségese Orbán Viktor is beállt a sorba és megszavazta a szankciókat.
Németország fegyverkezik
Egy, a német politikával kiemelten foglalkozó elemző úgy látja, a német fegyverkezési fordulat ugyan nem a semmiből jött – már az utóbbi években elkezdték a hadseregre fordított kiadások fokozatos növelését és a németek eddigi biztonságpolitikáját megkérdőjelező hangok is felerősödtek az országban, különösen a grúz háború óta –, a 100 milliárd eurós tőkeinjekció és a konkrét, számonkérhető ígéretek Olaf Scholz kormányától valódi szakítást jelentenek Németország eddigi biztonságpolitikájával.
A pártok egységesen támogatják a fordulatot, az SPD és a Zöldek 30 év pacifista hozzállásával szakított és a Liberálisok is félretették fiskális konzervativizmusukat. Az ellenzékbe került CDU is elismerte, hogy nem volt minden helyes, ami a Merkel-éra 16 éve alatt történt.
Összességében, így az elemző, annak a német politikának harangoznak most, ami ”nagyon kézenfekvőnek találta kiszervezni a biztonságot Amerikának, az energiát Oroszországnak és az export bevételeket Kínának”.
Elhozhatja-e Putyin bukását a konfliktus?
Oroszországban erősebb az elnyomás most, mint a Putyin-rezsim 22 éve alatt bármikor, az utolsó szabad rádiót és tv-csatornát is felszámolták, ezreket tartóztattak le háborúellenes tüntetéseken szerte az országban.
Putyin eltávolítása az orosz eliteknek is sok mindent megoldana, ezt azonban Putyin is nagyon jól tudja. Paranoid, ráadásul kezd beszorulni a sarokba, lehetetlen megmondani, mit fog tenni, mondja egy elemző.
Ami biztos: egy vereséget nem bír ki a rezsim, nem kizárt, figyelmeztet az egyik szakértő, hogy az ukrajnai után egy oroszországi katasztrófa van készülőben.
Mindeközben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság gyűjti a bizonyítékokat az oroszok által Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekről, mondta el a panelbeszélgetés egyik meghívottja.
Az előadás alapján az összefoglalót készítette: Bábel Vilmos
