Románia nem számít nagyméretű menekültáradatra az ukrán válság kapcsán, de felkészült arra, hogy fegyveres konfliktus esetén akár félmilliónál is több menekült érkezik az országba - mondta kedden Vasile Dincu védelmi miniszter.

Dincu újságírók érdeklődésére kifejtette: a belügyminisztérium és a helyi hatóságok valamennyi, határ menti városban felkészültek a menekültek elhelyezésére, akárcsak 2014-ben. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a Krím-félsziget akkori orosz annektálása nyomán sem özönlötték el Romániát az ukrán menekültek. Aki elhagyta a Krím-félszigetet, az inkább Lengyelországba ment.

Dincu úgy értékelte: a katonai konfliktus minden "feltétele" adott, de még semmi sem dőlt el, van még remény arra, hogy "a diplomaták beszéljenek, ne a katonák".

A védelmi miniszter honfitársait megnyugtatandó kijelentette: jelenleg egyetlen olyan előrejelzés sincs, amely szerint egy térségben kirobbanó katonai konfliktus Romániára is átterjedne. "Persze egy ukrajnai konfliktus az egész térséget érintené, de ez nem jelenti azt, hogy háború lesz a mi területükön" - mutatott rá a román védelmi miniszter.

Korábban Lucian Bode belügyminiszter is jelezte: Románia felkészült arra, hogy fegyveres konfliktus esetén Ukrajna felől ellenőrizetlen menekültáradat érkezhet az országba. Feltérképezték a lehetséges érkezési útvonalakat, ideiglenes befogadótáborok kialakítását tervezik, megszervezték elektromos energiával történő ellátásukat, valamint a menekültek egészségügyi gondozását.

Az orosz elnök szerint a válság megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná. Putyin szerint az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy Kijev ismerje el Szevasztopol és a Krím Oroszországhoz "csatlakozását".

Az orosz külügyminiszter annak idején a Komszomolszkaja Pravdának nyilatkozva még nem akarta a „nácik” markában hagyni Ukrajnát.

Döntés született az orosz külügyi intézmények személyzetének evakuálásáról – írja az orosz külügyminisztérium orosz nyelvű Twitterén. Az evakuálás „a közeljövőben” történik, és a bejegyzés szerint érinti az ukrajnai orosz nagykövetséget, illetve az odesszai, ivovi és harkovi konzulátust is.

Jóváhagyták az uniós külügyminiszterek azt az uniós szankciós listát, amellyel az EU válaszokat ad Oroszország Ukrajnával szembeni akciójára. Több száz személyt helyeztek feketelistára, de Putyin nincs közöttük.

Részletek itt:

Minden jel arra utal, hogy Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen; az orosz fellépések aláássák Ukrajna önállóságát, veszélyeztetik területi egységét és az európai biztonságot – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben, a NATO–Ukrajna Bizottság rendkívüli ülését követően kedden.

A sajtótájékoztatóján Stoltenberg hangsúlyozta: az Ukrajna határain belül és körül kialakult, Oroszország szította feszültség generációk óta a legkomolyabb konfliktus és a krízisért egyedül Oroszország felelős. A NATO arra kéri Ukrajnát, ne válaszoljon egyetlen ismétlődő orosz provokációira sem. Oroszországot pedig arra emlékezteti, hogy sosem késő lemondani egy esetleges támadás megindításáról, továbbá sürgeti Moszkvát, válassza a diplomácia útjait a konfliktus megoldására – mondta a NATO-főtitkár.

Stoltenberg szerint a délkelet-ukrajnai szakadár tartományok, Donyeck és Luhanszk önállóságának orosz elismerése nemzetközi jogba ütközik, jelentősen mélyíti a feszültséget, és destabilizálja Ukrajnát. Az orosz katonaság telepítése az érintett tartományokba pedig meghiúsíthatja a konfliktus békés megoldásárra irányuló erőfeszítéseket.

Elmondta, a NATO továbbra is erős politikai támogatást nyújt Ukrajnának, a szövetséges országok pedig felszereléssel és pénzügyi hozzájárulással segítik az ukrán önvédelmet. A szövetség Oroszországot egyúttal arra figyelmezteti, magas árat fog fizetni minden agresszív fellépésért Ukrajna ellen.

„A NATO továbbra is eltökélt minden szövetséges védelme mellett bármifajta agresszióval szemben” – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: Európa és Észak-Amerika szoros szövetséget alkot a NATO-n belül, elkötelezett egymás védelme és biztonságának megőrzése mellett. A NATO kész a párbeszédre Oroszországgal a politikai megoldás közös megtalálására – tette hozzá a főtitkár.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este jelentette be, hogy Moszkva elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, majd nem sokkal később orosz fegyveres erők "békefenntartás" céljából bevonultak a területre. Az orosz-ukrán konfliktus hátteréről, értelmezéséről és lehetséges kimeneteléről Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.

Az Oroszország-szakértő szerint nem lenne sétagalopp az oroszoknak egy invázió, Ukrajna elfoglalása nem olyan lenne, mint a Krímé.

Az első átcsoportosítások a tervek szerint már ma, február 22-én, délután megkezdődnek – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium.

Az ügy előzményeiről itt írtunk: